A szolnoki rendezvény egy olyan országos programsorozat tizenhetedik állomása volt, amely 2022 novemberében indult útjára azzal a céllal, hogy közéleti kérdésekre adjon keresztény válaszokat. Korábbi alkalmakon esett már szó többek között az oktatásról, az egészségügyről, az orosz–ukrán háborúról, a mesterséges intelligenciáról, az életvédelemről, a kisebbségek helyzetéről vagy a keresztény értékeink fontosságáról.

A szolnoki KÉSZ-fórum témája, vagyis hazánknak a jelenlegi bonyolult politikai, gazdasági környezetben elfoglalt helyéről, mozgásteréről megosztott információk és az ezekre adható keresztény válaszok taglalása iránti élénk érdeklődés jeleként a helyszínül szolgáló Várplébánia rendezvénytermét színültig megtöltötték az érdeklődők. A hallgatók kérdéseinek is csupán a tervezettnél némileg hosszabbra sikerült beszélgetés ésszerű időkorlátja szabott gátat.

– A mai fórum fő témájául azért választottuk a külpolitikát, mert fontos megértenünk, hol van Magyarország helye egy éppen erős változások alatt lévő nemzetközi rendszerben – kezdte bevezetőjét Zachar Péter KÉSZ-társelnök, az est moderátora. – A magyar külpolitika olyan, történetileg befolyásolt terület, amely mindig kultúrák, vallások, ideológiák, gazdaság- és társadalomszervezési minták metszéspontjában terült el.

Keresztény történeti tudattal is csomópont vagyunk Kelet és Nyugat országútján, emellett mindig birodalmi befolyások kereszttüzében kellett működnünk.

Elmúlt félévezredes történetünk rövid áttekintésével Zachar Péter azt mutatta be a hallgatóságnak, hogy hazánknak a nemzetközi környezettől való függése általában erősebb volt más hasonló országokénál, ami hányattatott és folyamatosan korlátozott szuverenitási pályánkon is megmutatkozott. Napjaink izgalmas kérdése, hogy a megváltozott világrendben hogyan lehet önálló magyar külpolitikát folytatni, és mi lehet ennek a sarokpontja. Még inkább fontos, hogy vannak-e olyan keresztény értékek, amelyekre alapozva ezt a külpolitikát mások számára is egyfajta meghívásként lehet felajánlani, amihez olyan országok csatlakozhatnak, amelyek hasonló módon gondolkodnak a világpolitikáról. Az elsődleges kérdés, hogy a mi számunkra mit hozhat ez a „veszélyek kora”.

– Sok tanulsággal járó időszakot éltünk meg – csatlakozott a gondolatmenethez Juhász Hajnalka képviselő asszony. – A Covid idején láttuk az Európai Unió működését: a tagállamok gyorsabban tudtak reagálni a kialakult váratlan helyzetre, mint maga az Európai Unió. Aztán alig vészeltük túl a Covidot, amikor jött a háború és súlyos gazdasági kihívások. Egy olyan 27 tagállamot összefogó Európai Unióban kell élnünk és túlélnünk, ami radikálisan liberálisokra és konzervatívokra szakadt. Itt csak tudatos jövőképpel lehetünk túlélők.

Ezért is az egyik legfontosabb üzenet, amit Orbán Viktor miniszterelnök úr Európának adott, az a béke üzenete volt. Sok állam nem hallatja hangját az EU-ban, de mi a veszélyek korában is tematizálni tudtuk a külpolitikát.

Hazánk szövetségi rendszerekben betöltött helyéről Juhász Hajnalka elmondta: amikor 2004-ben az Európai Unió tagjaivá váltunk, még gazdasági együttműködésről, együttgondolkodásról döntöttünk, ahol nincs helye ideológiának. Azonban az elmúlt időszakban olyan ideológiai átrendeződés jellemzi az Európai Uniót, amivel szemben nekünk érdemes missziót folytatni.

Az Európa Tanács, amely oly nemes célokat is képviselt, mint például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, ma már leginkább a szexuális kisebbségre fókuszál.

Annyira radikalizálódott az Európai Unió gondolkodásmódja, hogy nekünk kell a kereszténydemokrata konzervatív értékrendet határozottan képviselnünk, ami sajnos jelenleg egy kisebbségi vélemény.

Az európai parlamenti választás hozhatja a konzervatív erők megerősödését, de ettől még nem biztos, hogy az Európai Parlament liberális többsége elindul egy konzervatív irányba.

Kiszelly Zoltán politológus véleménye szerint a háború mellett az a veszély is fenyeget bennünket, hogy a nemzetállamok elveszítik a szuverenitásukat, és a multicégek veszik át az irányítást.

Miközben a világ kezd megváltozni, Magyarország a keresztény nemzetállami politikájával kínál egy másik alternatívát.

Ezért támadják hazánkat több oldalról is. Miközben az ellenzék azt hangoztatja, hogy Magyarország elszigetelődik, például a béke kérdésében a magyar kormányhoz hasonlóan a világ kétharmada – élén Ferenc pápával – egyértelműen béketárgyalásokat sürget.

Kiszelly Zoltán a beszélgetés során hangsúlyozta: amikor Magyarország csatlakozott az Unióhoz, sokan azt remélték, hogy előbb-utóbb nálunk is olyan életszínvonal lesz, mint Ausztriában, Svédországban vagy Svájcban. Arról azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy ehhez nekünk olyan rendszereket kell kiépíteni, amit a svájciak, az osztrákok és a svédek negyven év alatt építettek ki, miközben nálunk kommunizmus volt.

– Arra van szükség, hogy

ne menjen ki az országból a pénz, hanem patrióta gazdaságpolitikát folytassunk

– mondta a politológus. Majd hozzátette: minden területen meg kell találnunk azokat az országokat, szövetségeseket, amelyekkel együtt tudunk működni. Fontos látni, hogy a Magyarország által képviselt politika Európában az emberek között többségben van.

A továbbiakban az előadók még olyan lényeges kérdésekre tértek ki az est során, mint a klímaprobléma átpolitizálása, az energiahordozók beszerzése és birtoklása terén történő, a nyilvánosság kizárásával végbemenő manipulációk. Majd a hátralevő időben a hallgatóság részéről érkezett kérdésekre válaszolva a beszélgetőpartnerek kiemelték a nevelés területén az egyházi iskolák jelentőségét, a stratégiai fontosságú hazai vízkincs megőrzésének és ideális hasznosításának kulcsszerepét, valamint a nagy ellenérzést keltő brüsszeli korrupciós ügyek esetében a szigorú szabályozás szükségességét.