Juhász Hajnalka: Csak a nők segítségével lehet sikeres természetvédelmi politikát folytatni

Első alkalommal szervezte meg szeptember végén a Kárpát-medencei nőtalálkozót a Kereszténydemokrata Néppárt nőtagozata. Juhász Hajnalka KDNP-alelnök szerint a nőknek nagyon fontos szerepük van a környezettudatos életforma választásában. Az Európa Tanácsban miniszteri biztosként dolgozó politikus a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta, hogy a nemzetközi szervezetek sajnos nem veszik át egymástól a pozitív mintákat.

– Két hete tartották az I. Kárpát-medencei Kereszténydemokrata Női Fórumot Kisvárdán, hogy kell elképzelni egy ilyen eseményt? 

– Történelmi pillanatként éltem meg, hogy létrejött a találkozó. Amikor 2018-ban bekerültem a magyar Országgyűlésbe, azt éreztem, hogy szükséges közösséget teremteni azon nőknek, akik érdeklődnek a közélet iránt, és szeretnének részt venni benne, vagy egyszerűen egy hasonló értékrendű közösséghez szeretnének tartozni, egy szövetség részeként, egymást erősítve. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Nőtagozatának hozzáadott értéke, hogy olyan hölgyek is vannak a tagságban, akik polgármesterek, önkormányzati képviselők, tehát már eleve benne vannak a politika világában. Velük a találkozón hasznos volt a tapasztalatcsere is, emellett pedig a kapcsolatépítésre helyeztük a hangsúlyt. Mi egyébként az online térben alakultunk meg, év elején a vírushelyzet miatt csak így lehetett kivitelezni, ez volt az első személyes találkozónk.

– Kik vesznek részt egy ilyen eseményen? 

– A nemzetet, amely fel tudott állni Trianonból arra predesztinálja a történelme, hogy a tragédiából erőt, összefogást, szövetséget teremtsen itt a Kárpát-medencében. 
Politikusként mélyen hiszek abban, hogy az első Kárpát-medencei Kereszténydemokrata Női Fórum is a magyar kormány nemzetegyesítő misszióját erősíti tovább. Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Vajdaság közéletében szerepet játszó hölgyek ültek egy asztalnál, valamint a KDNP Nőtagozatának elnökeként személyem. Csodálatos és megismételhetetlen pillanat volt. Mindannyian éreztük, itt valami elkezdődött. A kerekasztal előadójaként jelen volt Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezet elnöke, Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bocskor Andrea EP-képviselő, Burány Hajnalka, a Vajdasági Magyar Szövetség Női Fórumának elnöke, a Vajdasági Autonóm Tartomány képviselő asszonya, Gergely-Papp Adrianna, az MKP Országos Elnökségének tagja, valamint online Palizs-Tóth Hajnalka, az Economica Hungarica igazgató asszonya Eszékről.Nem „női” ügyekkel szeretnénk elsődlegesen foglalkozni, hogy a tévhiteket eloszlassam, hanem női szemmel, kiegészítve a férfiak megközelítését,

felkarolni számunkra fontos kérdéseket, amelyek mindannyiunkat érintenek itt a Kárpát-medencében.

Mivel szomszédos országok is vagyunk, ezért például a környezetvédelmi kérdések pontosan ilyen terület, emiatt beszéltünk olyan konkrétumokról is, amelyek az együttműködésünket elindíthatják. Sokat beszélgettünk például az ukrajnai illegális hulladék elhelyezésének a kihívásairól is, de hasonló a helyzet a víztisztaság kérdéskörével is. Ez különösen Kárpátalján, a magyarlakta területeken óriási probléma. A Tisza szennyezéséről pedig már film is készült, ennek a kérdése folyamatos összefogást igényel. Hiszen minden környezetvédelmi kihívás, amely a szomszédainknál megjelenik, csak idő kérdése, hogy mikor fog megjelenni nálunk is.

– Hogyan tudnak segíteni például ezekben az ügyekben az ottani magyaroknak? 

– Azt kértem mindenkitől, hogy írják össze ezeket az ügyeket, amiket mi képviselhetünk akár a saját pártunkban is, amelyben összefoghatunk. Az az álmom és a tervem, hogy minden évben találkozzunk valamelyik régióban. Magyarországon megszerveztük most az első találkozót, és jövőre lehetne Erdélyben, a Vajdaságban, vagy Kárpátalján. 
Sok polgármester, alpolgármester is részt vett, akik a városokkal, falvakkal, határon átnyúló együttműködéseket hozhatnak létre annak érdekében, hogy a helyi problémákra helyi megoldásokat találjanak. 

Egyedülálló az is, hogy civilek és vállalkozók is részt vettek az eseményen.

Velünk volt Batthyány-Schmidt Margó, a Magyar Női Unió elnöke. Számunkra fontos, hogy a történelmi családokat is bevonjuk a közös terveinkbe. Itt volt a Magyarországi Olasz Vállalkozók Szövetségének az elnöke is, Tóth Mónika. Szeretném, hogyha ebbe az irányba is elindulna a közös gondolkodás. Erről folyik most az egyezkedés, politikusok, civilek, közéleti szereplők, vállalkozók a női összefogás részeként itt először, a Kárpát-medencében. Ha minden határon túli pártban létrejön a nőtagozat, akkor egy egységes fórumot tudunk létrehozni, egyedülállóan a Kárpát-medencében, ami majd még hatékonyabban tudja az érdekeinket képviselni.

– Tizenkét éve politizál, hogyan változott a honi közéletben a nők szerepe ez idő alatt? Tudjuk, hogy nem híve a női kvótának, de azért azt érdemes megemlíteni, hogy a rendszerváltás óta a mostani kormányban van a legtöbb női miniszter.

– Így van!  Három női miniszterünk van. Azt gondolom, hogy nekünk, akik már nőként benne vagyunk a közéletben, fontos feladatunk, hogy azoknak a hölgyeknek, akik még csak érdeklődnek ez iránt, megadjuk a lehetőséget arra, hogy megtalálják azt a közösséget, ahol csatlakozhatnak is. Célom, hogy legyenek közéleti találkozók, mert nagyon tehetségesek a magyar hölgyek, de kell nekik a bátorítás. Szerintem nem a kvóta irányából kell megközelíteni ezt a dolgot, hanem onnan, hogy az igény és a tehetséges hölgyek megjelenése javítsa az arányt. 

Az jelenti a hitelességet, hogyha a rátermettség dönti el, hogy mennyi hölgy vállal szerepet a közéletben.

 Nem könnyű életvitel ez. A találkozón minden határon túli női résztvevő hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben a magyar kormány nemzetpolitikájának köszönhetően a magyarságuk erősödött, és jó, hogy számíthatnak a magyar kormányra: ez a legfontosabb eredménye az elmúlt tíz évnek. Egyedülálló támogatási rendszerünk és nemzetpolitikánk van. A magyar kormány egységben, nemzetben való gondolkodása egyedülálló a világon. Nekünk magyaroknak az összefogásban és a szövetségben kell meglátni az erőt, ez a túlélésünk egyik záloga, a másik pedig a magyar kormány gazdaságpolitikája, amely komoly tényező Európában.

– A magyarországi politikában nem jellemző, hogy a pártoknak működő nőtagozatuk van. Mi jelenti a nőpolitika sikerét 2021-ben? 

– Be kell azonosítanunk azokat a szakpolitikai területeket, amelyekben a nők lendületet tudnak hozni. Az egyik legnagyobb lehetőséget a környezetvédelem területén látom. Hogyha egy családban az édesanya környezettudatos, akkor a család is azzá válik. Roger Scrutont idézném, aki azt mondta, hogy a környezetvédelemben nem találtak még ki hatékonyabb módszert, mint a közösség saját lakóhelye iránti szeretetét.  Nagyon sok helyre járok szemetet szedni az országban, az a mozgalmunk jelszava, hogy „Nem az én szemetem, de az én hazám”. Ezt mindig nőtagozatos hölgyekkel szervezem meg, számos helyen jártunk már, Solymár, Esztergom, Mátészalka, a héten pedig Csörögön voltunk Rétvári Bencével, de két hete Kisvárdán is volt szemétszedés. Ezek az alkalmak egyébként közösségépítésnek sem utolsók. Ha itt egységet tudunk mutatni, akkor más területeken is könnyebb lesz ezt elérni.  

– Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott korábban, hogy a magyar nőkkel meg kell állapodni, hogy Magyarország megmaradjon. Hogyan sikerült ez a szövetségkötés? 

– A kormányzati családpolitika stabil kősziklája a női szerepnek Magyarországon, akár családanyaként, akár családot tervező nőként ez egy nagyon komoly pillére a nőkkel való együttműködésnek. A másik irányból viszont nekünk, nőknek is nyitnunk kell. Azt gondolom, hogy egy nőtagozat például megadja a lehetőséget erre. 
Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy már nem nekem kell személyesen felkeresnem a hölgyeket, hanem minden héten keresnek valahonnan az országból, hogy csatlakoznának. Úgy gondolom, hogy elindult valami. Erre a dologra tényleg van igény a magyar társadalomban. 
Amikor képviselő lettem, a KDNP-s hölgyek is kérték, és támogattak abban, hogy legyen először a 77 éves fennállásunk óta nekünk is nőtagozatunk. Mindenki nyitott volt erre, és támogattak a KDNP-ben, amit ezúton is köszönök Semjén Zsolt elnök úrnak és Simicskó István frakcióvezetőnek. Arra törekszem, hogy hitelesen képviseljük ezt az ügyet, például most részt fogunk venni a mellrák elleni felvonuláson, ahová a békéscsabai alakulófélben lévő KDNP nőtagozat hívott meg. Ezek fontos társadalmi kapcsolatok, és újabb lehetőségek arra is, hogy kapukat nyissunk meg azon hölgyek számára, akik érdeklődnek a keresztény-konzervatív értékek iránt. Azért fontos a hitelesség, hogy ők azt érezzék; közösségbe jönnek, ahol lehetnek pedagógusok, óvónők, orvosok, polgármesterek, és a társadalom minden rétege képviseltetve van.

A környezetvédelem terén fontos megszólítani a fiatal generációt is.

A szemétszedésekre például egyre nagyobb számban érkeznek. Utánpótlás kell, és a gondolkodásmódunkba be kell építenünk, hogy mit jelent egy keresztény ember számára, ha valaki vigyáz a környezetére. Méltatlanul akarják „elvenni” ezt a témát tőlünk a liberális oldalon. 

– Az Európa Tanács magyar elnöksége céljainak koordinálásért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik, májusban vettük át az elnökséget, novemberig tart. Hogyan értékeli az eddig eltelt időszakot?

– A nemzetközi szervezeteknél értékrendi eltolódás van. A liberális világ átvette az alapvető értékek, a témák feletti irányítást. 
Amikor mi meghatároztuk az elnökségi prioritásainkat, fontos volt számunkra, hogy a XXI. század kihívásaira adott válaszok mellett megjelenjen a kereszténydemokrata értékrendszer védelme is. Ilyen a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, az ifjúság jövőjének kérdése, a családok és alapvető értékeink védelme, a vallások közti párbeszéd, a digitalizáció kérdésköre, a kiberbűnözés elleni védekezés és az egészséges környezethez való jog. 
Csúcspontot jelentett a két héttel ezelőtti esemény, amikor Strasbourgban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Áder János köztársasági elnök is felszólalt. Hangsúlyosnak kell lennie a magyarok hangjának az Európa Tanácsban, ami negyvenhét államot tömörít. Minden olyan nemzetközi szervezetben ott kell lennünk, ahol az értékeinket háttérbe szeretnék szorítani. Kemény harcokat vívunk, valamennyi felszólalásunknál érződik az erős ellenszél. De a magyaroknak szerintem az is missziója, hogy ezekről a dolgokról beszéljünk. A magyar elnökség alatt például a Tanács épületében látható az üldözött keresztényeket bemutató kiállítás, Kereszttűzben címmel. Erre büszkék vagyunk, mert nélkülünk egyáltalán nem jelenne meg ez a téma. 

– Az Európa Tanács másik irányból viszont vizsgál jogállamisági kérdéseket is. Az uniós szervek hazánkat ebben a kérdésben rendszeresen támadják. Milyen az átjárás a nemzetközi szervezetek között?

– Sajnos negatív értelemben hatással vannak egymásra a nemzetközi szervezetek, de pozitív értelemben nem.

Például az Európa Tanácsban nagyon szigorúak az összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályok; ha valaki országvizitre érkezik az egyik tagállamba, akkor kizáró ok, hogy az adott, vagy a szomszédos ország állampolgára legyen. Az uniós intézmények nem követik ezt a mintát, az Európai Parlament Magyarországot vizsgáló LIBE-bizottságában gond nélkül tag lehet Donáth Anna, aki magyar baloldali képviselő. Én találkoztam is a bizottsággal, mint az európai ügyek bizottságának tagja, és fel is vetettem az elnöknek, hogy tanulmányozhatnák a saját etikai kódexüket is – ha már a jogállamiság őreként lépnek fel –, az Alapjogi Charta vonatkozó cikkelyei ugyanúgy tartalmaznak garanciákat a függetlenségre és pártatlanságra. A jogállamiság és a gyermekvédelmi törvényünk viszont napirenden van. A nemzetközi szervezetek gyengítik egymást. Az ET például komolyan foglalkozik a kisebbségvédelemmel, mégsem állt ki a Minority Safepack mellett olyan mértékben, ahogy elvártuk volna, de a Székely Nemzeti Tanács régiós kezdeményezését sem támogatja. Ha így folytatódik, akkor ezekre a szervezetekre a teljes kiüresedés vár.