Juhász Hajnalka (KDNP), miniszteri biztos, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

– A KDNP tudatosan nem környezetvédelemről, de még csak nem is természetvédelemről, hanem teremtésvédelemről beszél. Pontosan mit jelent ez fogalom?

– Álláspontunk szerint a teremtésvédelem fogalma teljesebb, mégpedig nemcsak azért, mert a lehető legátfogóbb módon irányozza elő világunk megőrzését, hanem azért is, mert jelzi, hogy a keresztény ember felelősséggel tartozik teremtett világunkért.

Ahogyan a Szent II. János Pál pápa által 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjévé nyilvánított Assisi Szent Ferenc írja: a teremtés nyelv, melyen keresztül az Úr teremtményéhez, az emberhez beszél.

Szent II. János Pál pápát mélyen foglalkoztatta a teremtett környezet védelme.

1990. január 1-jén, a Béke világnapja alkalmából „Békesség a Teremtő Istennel, Békesség az egész teremtett világgal” című üzenetében rámutatott az ökológiai válság erkölcsi természetére és a keresztény ember felelősségére a gondok orvoslását illetően.

Az új Nemzeti Energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatás áll. A négy legfontosabb pont: a fogyasztók központi szerepe, az energiaellátás biztonságának megerősítése, az energiaszektor klímabarát átalakítása, valamint a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzése.

A klímavédelem, az ellátásbiztonság és a versenyképesség együtt kap jelentős szerepet a tervekben. Fontos, hogy az áramtermelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Ezek nem egymást kizáró, hanem egymást támogató megoldások.

A klímavédelem kapcsán két céldátumról fontos beszélnünk, 2030-ról és 2050-ről.

A magyar kormány elkötelezett abban, hogy 2030-ra az energiatermelésünk 90%-ban kibocsátásmentes legyen, valamint hogy 2050-re Magyarország klímasemlegessé váljon. Ugyanakkor azt is fontosnak tartjuk, hogy mindezek árát ne a magyar emberek fizessék meg.

– A nyugat-európai liberális politikusok jellemzően milyen válaszokat adnak a klímaváltozás kihívásaira?

– Sajnos számos esetben tapasztalom, hogy a nyugat-európai liberális politikusok a környezetvédelemre csak  hangzatos politikai üzenetek formájában tekintenek – valós tartalom és reális stratégiák nélkül.

Sajnos ezek a politikusok sokszor csak a felelőtlen kijelentésekben és a félelemkeltésben jeleskednek.

Az ő céljuk az, hogy a bolygónkért aggódó emberekben erősítsék a félelem érzetét és azt a tévhitet, hogy a riadalomkeltéssel egyidejűleg csak ők tudnak választ adni a klímaváltozás kihívásaira. Mi, kereszténydemokraták azonban úgy gondolkodunk, hogy szükség van a folyamatos párbeszédre, a lakosság bevonására és a gyakorlati válaszok konkrét megfogalmazására, mert nélkülük nem lehet megoldani a klímaváltozásból eredeztethető nehézségeket.

Szerintünk csak az emberekkel, az ő meggyőzésükkel és együttműködésükkel tudunk hathatósan lépni mindannyiunk érdekében.

– Mely régiók vannak a legnagyobb veszélyben?

– Afrikára külön oda kell figyelnünk, mert ha ott elfogy az ivóvíz, akkor az emberek a jobb életfeltételek reményében el fognak indulni, mégpedig elsősorban Európa irányába.

Erre a helyzetre válaszolnunk kell, méghozzá okos és hatékony humanitárius segítségnyújtás formájában.

Mi, magyarok elsősorban a korszerű vízgazdálkodásra tudjuk megtanítani az afrikai országok lakóit. A Hungary Helps programon keresztül az afrikai diákok Magyarországon elsajátíthatják azt a csepegtető öntözéses technológiát, melyet a tartósan vízhiányos területeken tudnak majd alkalmazni. Fontosnak tartom, hogy Európa más, gazdagabb országai is hasonló programok alapján segítsék az afrikaiak szülőföldön történő boldogulását. Erre a felfogásra globálisan lenne szükségünk, ugyanis mindenkinek be kell látnia, hogy ha ma nem is minket érint leginkább a klímaváltozás, mások érintettsége ránk is nagyon komoly hatással lesz.

– Az Európai Unió elkötelezte magát a klímasemlegesség mellett. Ez egy óriási vállalkozás, mely százmilliók életét befolyásolja majd. Mit tudunk erről a tervről?

– Az Európai Unió 2050-re kívánja elérni a klímasemlegességet; a sikerhez elsősorban felelős, reális gondolkodású szakpolitikusokra és társadalmi támogatottságra lesz szükség. A végső cél eléréséig lesz még egy nagyon jelentős céldátum, ez pedig 2030, ahogy már említettem. Eddig vannak meg ugyanis a szükséges cselekvési tervek, és eddig biztosítottak ezekhez az anyagi források. A magyar kormány elkötelezett a klímasemlegesség mellett, ugyanakkor úgy véli, ehhez meg kell teremteni a szükséges forrásokat.

Nem megengedhető, hogy a klímavédelem a kohéziós támogatások – és így a magyar emberek boldogulásának – kárára valósuljon meg.

A magyar kormány uniós célokhoz mérten is ambiciózus törekvése, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen. Ezt a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és a városi közlekedés átfogó zöldítési programjával kívánja elérni.

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében tett intézkedéseknek köszönhetően 2022-től a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni, ennek eredményeként tíz éven belül a nagyvárosokban közlekedő minden második busz környezetkímélő lesz.

Vagyis ambiciózus, de a reálitások talaján álló klímavédelemben és konkrét megvalósítási célokban hiszünk, mint ahogyan a fenti példák is bizonyítják.

– A Föld szennyezésének mindösszesen 1%-áért felelős az Európai Unió. Mi lesz, ha mások nem változtatnak a környezetpusztító magatartásukon?

– Sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy a haszonszerzés sok országnak fontosabb, mint a teremtett világunk megőrzése. A párizsi megállapodásból – sajnálatos módon – jelenleg éppen az egyik legnagyobb szennyező, az Egyesült Államok lép ki.

Fontos azonban, hogy az Európai Unió példát mutasson. Biztató, hogy a tagállamok vezetői, illetve az európai társadalmak ebben a kérdésben egységesen elkötelezettek.

Amit megtehetünk, azt meg kell tennünk, mert ezzel nemcsak Európa, hanem az egész világ élhetőbb lesz. Fontos továbbá, hogy az EU politikusai hitelesen és szakértő módon képviseljék természeti értékeink védelmét, és ezzel lehetőségünk nyíljon rá, hogy meggyőzzük a világ másik részét. Bolygónk megvédése mindannyiunk felelőssége. Ugyanakkor azt is fontos elvnek tartom, hogy elsősorban mindenkinek a saját környezetében kell megtennie a szükséges lépéseket.

Ha mindenki így tenne, könnyebben megoldódhatnának az ilyen jellegű problémák. Mindezek mellett fontos a társadalom környezettudatos szemléletmódjának erősítése is. Ebben komoly szerep hárul az államra, amely az oktatási rendszer révén támogathatja a környezettudatos életmód terjedését. Ugyanakkor fontos egyéni lépés lehet például az is, ha kevesebb műanyagot használunk a mindennapokban.

– Magyarország hogyan áll a klímavédelem terén?

– A klímaváltozás egy olyan tény, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell, a környezetvédelem pedig mindenki közös felelőssége és feladata. A magyar kormány éppen ezért nagyon határozott klímavédelmi intézkedésekkel, programokkal rendelkezik.

Az 1990-es évektől kezdve Magyarország megkezdte a szén-dioxid kibocsájtás csökkentését, ráadásul ezt úgy tudta elérni, hogy közben növelni tudta a GDP-jét. Ez idő alatt rajtunk kívül ez mindösszesen húsz országnak sikerült!

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése tekintetében Dániával együtt holtversenyben kilencedik helyen vagyunk a világranglistán, ami, úgy vélem, óriási eredmény. Magyarország tíz éven belül további 42%-kal szeretné csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét ugyancsak csökkentenénk 15%-kal.

Mindez elsősorban a nap- és az atomenergia növelésével érhető el, mivel az ország földrajzi adottságai ezt teszik lehetővé. Nincs annyi szélcsatornánk, amellyel nagyobb kapacitású szélerőműveket lehetne gazdaságosan üzemeltetni.

Fontos hangsúlyozni, hogy atomenergia nélkül nincs klímasemleges gazdaság, és atomerőművek nélkül nem lehetséges a klímavédelmi célok elérése. Az Európai Unióban üzemelő atomerőművek termelik a legtöbb klímabarát áramot a kontinensen.

A Mátrai Erőmű korszerűsítésével jelentősen csökkenthető az üvegházhatású gázkibocsátás, hiszen ez az erőmű hazánk energiaszükségletének több mint 17 százalékát fedezi, vagyis a paksi után az ország második legnagyobb alaperőműve.

Ki kell mondani: ma atomerőművek segítségével lehet a szén-dioxid-kibocsátást a leghatékonyabban csökkenteni. Az atomenergia kérdéskörében Németország és Ausztria más állásponton vannak, mint Magyarország, ugyanakkor már most látszik, hogy nem tudják olyan mértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásukat, mint azt az Európai Unió elvárná tőlük.

– Mennyire sikeresek Magyarországon az elmúlt évtizedek erdőtelepítései?

– A trianoni békediktátum nyomán Magyarország erdőterületeinek 81%-át elveszítette. A kialakult roppant nehéz helyzet ellenére ma azt mondhatjuk, hogy – a szakszerű erdőgazdálkodásnak köszönhetően – száz év alatt hazánk megduplázta az erdőterületét.

Az erdőgazdaságokban, illetve utak és vasútvonalak mentén, valamint a honvédségi használatra feleslegessé nyilvánított területeken faültetési programot indítottunk, melynek keretében évente egymillió fát ültetünk, minden újszülött után legalább tízet.

2030-ra az ország erdővel borított területe 27%-ra nő.

Magyarország erdői évente 6-7 millió tonna szén-dioxidot képesek megkötni, mely igen jelentősnek mondható. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítunk a Magyarország területére érkező víz megtartására, vizeink védelmére. Nem engedjük, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül hazánkba jutó, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa természeti értékeinket, folyóinkat és azok élővilágát. Gondoskodunk folyóink, különösen a Tisza és a Duna műanyagoktól való megtisztításáról. Emiatt célul tűztük ki, hogy 2021-ig 150 ezer hektárnyi védett természeti terület élőhelyét állítjuk helyre, illetve a megőrzés feltételeit is biztosítjuk.

A fentiek mellett 2021 júliusától az egyszer használatos műanyag poharak, valamint a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskók betiltásra kerülnek Magyarországon a környezet terhelésének csökkentése érdekében.

Ennek megfelelően támogatjuk a vállalkozásokat, kiemelten a hazai kis- és közepes vállalkozásokat az egyszer használatos műanyag termékeket felváltó új termékek fejlesztésében, gyártásában. Számos további konkrét lépést lehetne még említeni – például 2030-ig a villamosenergia-fogyasztás szabályozhatóvá tétele érdekében legalább egymillió okos fogyasztásmérő telepítésére is sor kerül majd. 10 év alatt minden negyedik magyar háztartásba okos mérőt telepítünk.

– A hétköznapok szintjén mit tehetünk az ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében?

– Tisztában kell lennünk azzal, hogy mindannyiunknak van felelőssége teremtett világunk fenntartásában. Saját magatartásunkkal, a rendelkezésre álló erőforrásainkkal takarékosan kell bánni. Ne zsigereljük ki bolygónkat!

A keresztény embernek először is meg kell találnia a saját felelősségét is a teremtésvédelemben.

Ha ez megvan, akkor beszélhetünk tudatos társadalmi fordulatról. Szerencsére azt látom, hogy a magyar társadalomban nagyon komoly igény van környezetünk megóvására. A magyarokat – és különösen a fiatalabbakat – valóban érdekli a környezetvédelem, és a tenni akarás is megvan bennük.

Komoly célunk volt, hogy megvalósuljon az egyszer használatos műanyag termékek kivonása. Gondoljunk csak bele: egy koktélba helyezett szívószál, melyet alig öt percig használunk, közel ezer év alatt bomlik le… Ha lehetséges, már a 2021-es dátumig se válasszuk a boltokban ezeket a termékeket, keressünk helyettük papírból készült szívószálakat, a célnak azok is tökéletesen megfelelnek!

Kis tettek sokaságával, gyermekeink tudatos nevelésével érhetjük el azt, hogy ne fulladjunk bele a szemétbe, és hogy örökségként zöld bolygót hagyhassunk utódainkra.

A személyes példamutatást is fontosnak tartom; jó lenne, ha a fiatalabb generáció tagjai azt látnák, hogy fontos számunkra a környezettudatosság – a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatától kezdve a vásárlási szokásaink megváltoztatásáig (lehetőleg mindig helyi árukat vásároljunk!). A „jó példa ragadós”.

Hiszek benne, hogy fenntartható a magyarok közös élete a Kárpát-medencében – de ehhez az kell, hogy a klímaváltozás jelenségéhez nyugodtan, tervszerűen, a realitások talaján állva alkalmazkodjunk.