Elmondta: új szemléletű törvény születhet, amely tekintettel van az európai uniós csatlakozásunkkal járó változásokra is, a megváltozott szakpolitikai keretrendszerre.  

Bár Magyarország „meglehetősen jó ütemben” zárkózik fel az unió átlagához, megelőzve Görögországot és beérve Portugáliát, a régiós adatokat vizsgálva látszik, hogy a felzárkózás „széttartó irányú”

– fogalmazott a miniszter.

Rámutatott: míg Budapest gazdasági teljesítménye a csatlakozáskor is az EU-átlag 129 százalékán állt, 2021-re annak 156 százalékára ugrott. Eközben az Észak-Alföld a 2004-es 42 százalékos szintről csupán 49 százalékra zárkózott fel.

Hangsúlyozta: a fejlesztések során a jövőben így a lemaradó térségeknek jelentősebb figyelmet kell kapniuk.

A miniszter beszámolt arról, hogy a magyar településeket is elérte az a Nyugat-Európában már ismert folyamat, hogy a nagyvárosok köré elővárosok csoportosulnak.

Erre a fejlesztéseknek is  tekintettel kell lenniük, így azok térség alapú koncepciókra épülhetnek a jövőbe, és nem szab gátat azoknak egy település határa

– közölte.

Ezt szolgálja az együtt kezelendő térség fogalmának bevezetése – ismertette. A koncepció támaszkodik a nyugat-európai tapasztalatokra, és a városfejlesztésnél az agglomerációs kérdéseket is figyelembe veszi, az ingázás okozta problémáktól kezdve a közszolgáltatás használatának kérdésén át.

Az új jogszabály bevezetné a területfejlesztési szolgálat intézményét is. Ezzel egy olyan eszközrendszert vezet be, amely rugalmas működése által „ott segít, ahol erre szükség van”, és nem országosan egységesített eljárások mentén működik – mondta a miniszter.