A történelmi korszakok közül mi nem a hanyatló, romboló, hanem a teremtő és építő világot képviseljük – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a mecseki Jakab-hegyen álló, közelmúltban felújított Új templom turistapihenő átadásán.
A kereszténydemokrata pártelnök azt mondta: a kultúrtörténet előszeretettel alkalmaz összefoglaló jellegű minősítéseket különböző történelmi korszakok minősítésére. Ezek szerint vannak teremtő, megőrző és hanyatló korszakok. A teremtő korszakok alkotnak, a megőrzők megóvják az elődök által teremtett értékeket, a hanyatló idők pedig mindezt elvesztik, elvesztegetik, lerombolják – fejtette ki.
Semjén Zsolt szerint a Jakab-hegyi Pálos kolostor az évszázadok során sokszorosan élte át a történelem viharait, az általuk alkotott értékek megújulása pedig azt mutatja, hogy
mi nem a hanyatló, romboló, hanem a teremtő és építő világot képviseljük”.
Hozzátette, hogy
a pusztulás felelőseit név szerint ismerjük, ám az építők és értékteremtők nevei homályban maradtak, ezt az adósságot azonban törlesztenünk kell.
Semjén Zsolt emlékeztetett, hogy a kolostor romjait Gosztonyi Gyula mérte fel az 1920-as évek második felében, az első konzerválási munkálatok Kárpáti Gábor régész irányításával a hetvenes években indultak meg, majd 2019-ben a nemzeti mellett az épített örökségre is kiemelt figyelmet fordító Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága valósított meg ismét egy ilyen jellegű feladatot, egyben megújította az 1947-es alapokon álló „Új templom” turistapihenőt is.
Az egykori pálos kolostorrom felújítása egy Interreg horvát-magyar együttműködés keretein belül valósult meg mintegy 25 millió forint értékben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság beruházásában, míg a közelében lévő, egykori rendház alapjain nyugvó Új templom turistapihenő és kilátó felújítását a Környezeti és energiahatékonysági operatív program mintegy 29,3 millió forintos forrásának felhasználásával végezték el.
A Jakab-hegyen a 13-16. században, majd rövid ideig a 20. században éltek és munkálkodtak pálos szerzetesek. A hegyen korai kolostoruk romjai, valamint a későbbi visszatelepülés korában létesült, befejezetlen újabb kolostor és kápolna kezdeménye maradt fenn, utóbbi a zarándokokat, turistákat szolgálva „Új templom” pihenő és kilátó néven ismert.
A két helyreállított épület pénteken tartott átadási ceremóniájának részeként a Pálos Rend és a Pécsi Egyházmegye emléktáblát avatott.
Az eseményen Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója azt mondta: a tízezer hektáros Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet szívében a természeti, teremtett és az egyházi kulturális értékek találkoznak, így kézenfekvő volt a népszerű turistautak találkozásánál fekvő romok és a turistaház felújítása.
Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára arról számolt be, hogy a nemzeti parkok az elmúlt tíz évben 200 ezer hektáron 60 milliárd forint felhasználásával több mint 200 fejlesztési projektet valósítottak meg. A munkálatok nagy részével az egyre aktívabb módon pihenő turistákat szolgálják, amit mutat a nemzeti parkok egyre növekvő látogatottsága is.
Hoppál Péter (Fidesz), Pécs és térsége országgyűlési képviselője különlegesen kultikus helynek nevezte a Jakab-hegyi kolostorromokat beszédében, hangoztatva, hogy a pálosok mély európaiságot adtak, megerősítették a keresztény identitást.
***
Semjén Zsolt teljes beszéde az alábbiakban olvasható.
A kultúrtörténet előszeretettel alkalmaz összefoglaló jellegű minősítést a különböző történelmi korszakok jellemzésére. Ezek szerint vannak teremtő, megőrző és hanyatló korszakok. A teremtő korszakok alkotnak, a megőrzők óvják az elődök által teremtett értékeket, a hanyatló idők pedig mindezt elvesztik, elvesztegetik, lerombolják.
Főtisztelendő Püspök Úr!
Tisztelt Államtitkár Úr!
Tisztelt Képviselő Úr!
Tisztelt Igazgató Úr,
Főtisztelendő Tartományfőnök Úr!
Hölgyeim és Uraim!
Nem véletlenül jutott mindez eszembe, hiszen itt, a pálos romok előtt állva érezhetjük ennek a leíró jellemzésnek a valóságát. A Jakab-hegyi pálos kolostor az évszázadok során sokszorosan élte át a történelem viharait.
1225-ben Bertalan pécsi püspök építtette a Mecsekben élő remetéknek. Ez az épület volt a magyarországi pálosok első rendháza. A szerzetesek először 1334-ben a hegyi rablók támadásai miatt voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat néhány évre, majd 1543-ban a török elől menekültek. A törökök kiűzésével a pálosok megpróbáltatásainak még nem volt vége. A barokk kor felvirágzását a szerzetesrendek feloszlatása követte: 1786-ban megszűnt a pálos rend magyarországi működése.
Egy 1846-ból ránk maradt kép szerint a kolostor falai még szinte sértetlenül álltak, noha akkor már nem pálos szerzetesek, hanem világi remeték lakták. A pálosok több visszatérési kísérlet után 1934-ben telepedtek meg ismét hazánkban. A Jakab-hegyi kolostorromok mellett kisebb rendházat és kápolnát kezdtek építeni 1947-ben, azonban a megkezdett munkálatokat nem sikerült befejezniük, a kommunista hatalom 1950-ben feloszlatta a rendeket, üldözte a szerzeteseket, köztük a pálosokat.
A lelkeket és a kolostort építő páterek távozása után a természet erői vették át az uralmat az üres falak között. Furcsa, hogy a pusztulás felelőseit név szerint ismerjük: az egyik II. József, a másik Rákosi Mátyás, az építők, az értékteremtők nevei azonban sajnos homályban maradtak.
Ezt az adósságot törlesztenünk kell.
Gosztonyi Gyula mérte fel a pálos kolostor romjait az 1920-as évek második felében, az első konzerválási munkálatok azonban csak 1976-ban indultak meg Kárpáti Gábornak, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészének irányításával.
Újabb évtizedek után az egykori szerzetesi épületek romkonzerválási munkáit a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága „A természeti és kulturális örökség védelme és fejlesztése, illetve megőrzése” elnevezésű projekt keretében valósította meg. A pálos romok mellett mostanra megújult az 1947-es alapokon kialakított esőház és kilátótorony, szépen rendezett környezetben várja a vándorokat, zarándokokat az Új templom turistapihenő.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Örüljünk a Jakab-hegyi kolostor megújulásának, sokadik újjászületésének. És különösen örüljünk annak, hogy mi nem a hanyatló, romboló, hanem a teremtő és építő világot képviseljük, Isten dicsőségére és a Haza javára!
