IM: törvénykezési helyek jöhetnek létre a járásbíróságok területén

A szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, még Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslatról az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára elmondta, a törvénykezési helyek a járásbíróságok illetékességén belül új – egyfajta kihelyezett – szervezeti egységként jöhetnek létre.

Völner Pál közölte, a törvénykezési helynek nem jelölnek ki külön illetékességi területet, azt, hogy mely ügyekben jár el, az ügyelosztási rendben kell meghatározni.



Jelezte: a törvénykezési helyek létrehozását a bíróságok elnevezéséről szóló törvényben kell meghatározni. Indoklásként elmondta: az állampolgároknak és a gazdasági élet szereplőinek az a jó, ha vitás ügyeiket hozzájuk minél közelebb bírálják el. Hozzátette, a járások székhelyén működő járásbíróságok lehetőségeikhez képest biztosítják ezt a követelményt. Úgy folytatta: hozzá kell járulni ahhoz – ha egy körülírható ügy, illetve ügyfélcsoport miatt igény van rá –, hogy egy járáson belül egy másik városban is legyen olyan hely, ahol az állampolgárok pereit tárgyalják.

Völner Pál szerint a többlet helyismeret vagy akár a helyszíni tárgyalás egyszerűsödésével megalapozottabb és időszerűbb ítéletek is születhetnek. Azon véleményekre, miszerint a helyi viszonyok negatívan fogják befolyásolni a bírákat, az államtitkár jelezte: az igazságszolgáltatás nem áll meg járásbírósági szinten, a törvénykezési hely bevezetésével nem csorbul a jogorvoslati rendszer.

Fidesz: cél, hogy a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsödjön

Vas Imre (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kiemelt célja a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsödése, így a javaslat célja is az, hogy az elsőfokú központok közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. Ismertetése szerint a törvénykezési helyet mint új szervezeti egységet igazságügyi alkalmazott, csoportvezető irányítja. Közölte, az ügyek elosztását meghatározhatják területi alapon, rögzíthetik, hogy mely ügyeket tárgyal a járásbíróság a székhelyén és melyeket a törvénykezési helyen. Hozzátette: a bírák helyzete is speciális lesz, tevékenységüket a járásbíróság székhelyen és a törvénykezési helyen is végzik.
        
KDNP: régi probléma megoldásáról van szó

Rubovszky György (KDNP) szerint az MSZP struccpolitikát folytat, és az elhangzottakból arra következtet, hogy a szocialistáknak a javaslattal kapcsolatban kifogása nincs.

Szerinte régi problémáról van szó, tízezrek gondja oldódhat meg, ezért nem szerencsés, hogy a törvényjavaslat támogatását egyéb feltételekhez kötik.

A KDNP-s politikus azt mondta, a javaslatot lex Ráckevének is lehetne hívni, ugyanis annak elfogadásával a ráckevei járáshoz tartozó, de a járási székhelynél nagyobb lélekszámú Kiskunlacházán is létre jöhetne törvénykezési hely.
 
Szeptember 1. a magyar felsőoktatás napja lehet 2017-től

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar felsőoktatás napjává, a pécsi egyetem alapításának emléknapjává nyilvánítaná jövő évtől szeptember 1-jét.

Palkovics László oktatási államtitkár a határozati javaslatot ismertető expozéjában elmondta: a Pécsi Tudományegyetem (PTE) 2017-ben ünnepli alapításának 650. évfordulóját, amely alkalomból Pécs jelentős jubileumi ünnepségsorozatot tervez.

A magyar felsőoktatás napjának alapvető célja egyebek mellett a magyar felsőoktatás történelmi korokon átívelő nemzetközi úttörőszerepének és a magyar tudásalapú társadalom kialakulásának, tradicionális jellegének hangsúlyozása, valamint az egyetemi identitástudat erősítése – fejtette ki.

Közölte: a magyar felsőoktatás napját első alkalommal 2017. szeptember 1-2-án ünnepelnék meg, amelynek megnyitására mások mellett Orbán Viktor miniszterelnököt és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt tervezik meghívni. A rendezvénysorozaton a tervek szerint díszpolgárrá avatják Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét.

Palkovics László azt is elmondta, hogy 2016 őszén, 2017 tavaszán több Nobel-díjast is meghívnak a pécsi egyetemre, ahol előadásokat tartanak majd.

A frakciók támogatják az előterjesztést

Államtitkári zárszó

Palkovics László zárszavában megköszönte a konstruktív hozzászólásokat. A felsőoktatásért érzett felelősség közös – mondta, és nyitott volt a jövőre nézve a szélesebb körű egyeztetésre. 2008-ban 96 ezren jelentkeztek, 2014-15-ben 105 ezren, s az első jelentkezési adatok szerint idén ez a szám 110 ezer felett lesz.

Az általános vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Ebtenyésztés

Nagy István államtitkár expozéjában kiemelte: a javaslat a védendő 9 magyar ebfajta kivételével az összes többi eb tenyésztésével összefüggő állami szabályozás megszűnik, s bevezetik a magyar ebfajta fogalmát. Sem Európában, sem a világon az ebtenyésztésnek a hazaihoz hasonló szabályozása nem ismert, ez a tevékenység mindenhol a civil világ részeként működik. Hozzátette: ma Magyarországon a tényleges állattenyésztési ágazatokban 99 a tenyésztő szervek száma, és összesen 217 fajta tenyésztését, törzskönyvezését végzik. Ezzel szemben a gazdasági haszonágazatnak nem tekinthető ebtenyésztésben 55 elismert ebtenyésztő szervezete van, amelyek 155 fajta fenntartását végzik. Ez gazdasági és szakmai érdek nélkül indokolatlan terhelést jelent az államigazgatásnak  mondta.

Horváth István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: olyan javaslat van a Ház előtt, ami esélyt ad a korábbi áldatlan állapotok megszüntetésére, a törzskönyvezett kutya fogalmának újra értéke lehet Magyarországon. Az ebtenyésztési ágazat megkapja az önrendelkezés lehetőségét – emelte ki és szükségszerűnek nevezte a bürokrácia-csökkentését. Az állami szabályozás csak ott marad meg, ahol feltétlenül indokolt – jelezte. A Fidesz támogatja a javaslatot.

Hiller István lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés hétfőn folytatja munkáját.