Hozzátette: minden egyes, a menekültek áttelepítési rendszerére vonatkozó pontnál külön és hangsúlyosan szerepel az, hogy az abban való részvétel önkéntes. A céljainkat ezzel elértük – húzta alá a miniszterelnök.

Kijelentette: az elmúlt félév legnagyobb sikere az a politikai döntés, amely szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonalon már a törökökkel való megegyezést megelőzően visszaállították a határellenőrzést.

Hozzátette: a pénteki uniós-török megállapodásra azért volt szükség, mert a migránsáradatot a nyugat-balkáni útvonal ellenőrzésével a görög-macedón és a görög-bolgár határon sikerült megállítani, ezért a helyzet Görögországban tovább romlott. Ezt mindenáron meg kell akadályozni, és ha nincs uniós összefogás, akkor Görögországot el is veszthetjük, mint stabil uniós országot – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy Magyarország a visegrádi államokkal mindvégig a leghatározottabban ellenezte a menekültek kötelező befogadását. A kulcs ország azonban jelenleg Macedónia, amelynek minden segítséget meg kell adni határvédelmi képességének fenntartására.
 

A kormányfő utalt arra a magyar diplomáciai célra is, hogy Ukrajna – mint arról Brüsszelben előzetes egyezség született - előbb jut vízummentességhez, mint Törökország.

Kiemelte: sikerült előrelépni az ukrajnai vízummentesség kérdésében is, ami Magyarország számára baráti, politikai és erkölcsi kérdés. Magyarország úgy gondolja, hogy az ukrán népnek segítségre van szüksége és a legnagyobb segítséget a vízummentes uniós beutazás engedélyezése jelenti.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a létrejött egyezmény, a Törökországnak nyújtandó pénzügyi támogatás keretében Magyarország semmilyen olyan pénzügyi kötelezettséget nem vállal, amely elviselhetetlen terheket róna az országra.

Az elfogadott megállapodás érelmében a Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához a már felajánlott hárommilliárd eurón felüli további uniós pénzügyi támogatás kérdéséről abban egyeztek meg a tagállami vezetők, hogy arra kizárólag a már elfogadott összeg felhasználása után kerülhet sor – közölte Orbán Viktor.

Magyar szempontból eddig sikeres a brüsszeli tanácskozás

Orbán Viktor szerint magyar szempontból eddig sikeres, „de legalábbis biztató" az uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli tanácskozása, habár a „döntő ütközetet" májusban kell majd megvívni - tolmácsolta a magyar kormányfő véleményét Havasi Bertalan az MTI-nek azt követően, hogy Orbán Viktor péntek délelőtt a magyar delegáció tagjaival értékelte az EU-csúcs eddigi történéseit.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője elmondta: az Európai Bizottság egyelőre nem terjesztette elő a kötelező betelepítési kvótáról szóló javaslatát, ez később - áprilisban vagy májusban - kerülhet az állam- és kormányfők elé.

A csütörtök-pénteki tárgyaláson kizárólag a törökökkel történő megállapodás a téma. A körvonalazódó egyezmény jelenleg nem tartalmaz olyan elemet, amely Magyarország céljaival ellentétes vagy az ország számára hátrányos - tette hozzá péntek kora délutáni tájékoztatásában Havasi Bertalan.

Lengyelországgal szemben sem szeretjük a kettős mércét

Magyarország nem szereti, ezért nem támogatja a kettős mércét senkivel, így Lengyelországgal szemben sem – jelentette ki külföldi újságírók kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, az Európai Unió állam- illetve kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának második napján.



Kiemelte: nem tartja „fairnek" a kettős mérce alkalmazását Lengyelországgal szemben. A kettős mérce pedig azt jelenti, hogy olyat kérnek számon valakin, amelyet másoktól nem várnak el - magyarázta a kormányfő.

„Több tiszteletet Lengyelországnak! Ez a magyar álláspont" - tette hozzá.

Orbán Viktor külföldi újságíróknak adott válaszában arra reagált, hogy a TVN24 lengyel hírtelevízió pénteki információi szerint a magyar miniszterelnök az uniós csúcstalálkozó előtt kiállt Beata Szydlo lengyel kormányfő mellett, akit előzőleg Martin Schulz európai parlamenti elnök bírált.

A TVN24 arról számolt be, hogy Schulz a tagállamok vezetőivel találkozva beszédet tartott, melyben a lengyel alkotmánybíróság körül kialakult válságra is kitért, hosszan ecsetelte a jelenlegi helyzettel kapcsolatos vonatkozó aggodalmait, majd a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete) múlt héten közzétett jelentésének maradéktalan végrehajtását követelte.

A hírtelevízió értesülése szerint Orbán Viktor ezt követően lépett fel Lengyelország védelmében. „Amennyiben azokat az államokat bíráljuk, melyek az alkotmánybíróság működését szabályozó előírásokkal rendelkeznek, akkor talán azokat az országokat is bírálnunk kellene, melyekben alkotmánybíróság nem is létezik" - idézte a magyar kormányfőt a lengyel televízió.

A Velencei Bizottság szerint a lengyel alkotmánybírósági válságért az előző és a jelenlegi kormány egyaránt felelős, ezért a testület a varsói alkotmánybíróság ítéleteinek végrehajtására, valamint belpolitikai kompromisszumkeresésre szólította fel a vita résztvevőit.

A tervek szerint a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtására sürgetik Lengyelországot abban a határozattervezetben is, amelyet a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform kezdeményezésére az Európai Néppárt (EPP) készül benyújtani áprilisban az EP-ben.


Sikerült megegyezni a készülő migrációs egyezmény kompromisszumos szövegéről

Sikerült megállapodni az Európai Unió és Törökország között készülő migrációs egyezmény kompromisszumos szövegéről az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli tanácskozásán – jelentette be Xavier Bettel luxemburgi kormányfő a Twitteren.

Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője szűkszavúan mindössze arról tájékozatott, hogy „véget ért a munkavacsora", és közölte, a várakozásokkal és a szokásokkal ellentétben ezúttal nem tartanak az ülés után sajtótájékoztatót az uniós intézmények vezetői.

Xavier Bettel tájékoztatása szerint Donald Tusk európai tanácsi elnök péntek délelőtt fogja ismertetni Ahmet Davutoglu török kormányfővel az uniós vezetők által elfogadott szöveget. Amennyiben a török miniszterelnök számára nem lesz elfogadható a tervezet, az uniós állam- és kormányfők ismét összeülnek tanácskozni.

Névtelenséget kérő uniós források szerint, bár nem sokat változtattak azon a szövegen, amelyet eredetileg vitára bocsátottak, sikerült eloszlatni a körvonalazódó megállapodás jogszerűségével kapcsolatos aggályokat és biztosítani, hogy a menedékkérők visszatoloncolása a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával történjen.

Az elfogadott megállapodás-tervezetben állítólag kiemelték, hogy a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, valamint arra is kitértek, hogy az érintettek Törökországba történő visszaküldésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni.

A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők közlése szerint a dokumentumban hangsúlyozták, a Törökországgal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése akkor lehetséges, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének.

A török uniós csatlakozási fejezetek megnyitásáról semmifajta konkrét kötelezettségvállalást nem tartalmaz a kompromisszumos javaslat, mindössze annyit írtak, hogy erre sort fognak keríteni, „amint lehetséges".

A Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához a már felajánlott hárommilliárd eurón felüli további uniós pénzügyi támogatás kérdéséről abban egyeztek meg, hogy arra kizárólag a már elfogadott összeg felhasználása után kerülhet sor.

Charles Michel belga miniszterelnök mindezek ellenére arra figyelmeztetett, hogy nem jelenthet „biankó csekket a Törökországgal kötött megállapodás".

A körvonalazódó egyezmény értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból az egyezmény hatályba lépése után illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.


Bármifajta menekültcsere kizárólag önkéntes alapon történhet



A magyar miniszterelnök a csúcsértekezletre megérkezve kifejtette, azzal a céllal ülnek le a tárgyalóasztalhoz, hogy „ha lesz is a törökökkel megállapodás, akkor abban csak olyan szakaszok szerepeljenek, amelyek a Törökországból érkezőknek a betelepítését önkéntes alapon és nem kényszer alapján akarják rendezni".

Orbán leszögezte, fontos, hogy megmaradjon Magyarország mozgástere, és majd nemzeti hatáskörben nemet lehessen mondani a kötelező jellegű „népességmozgatásra".

Újságírói kérdésre a kormányfő azt válaszolta, hogy lát esélyt ezen cél elérésére.

Hozzátette, a vízumkérdésről szóló vitában Magyarország korábban is azt képviselte, hogy Ukrajnának minél hamarabb, de Törökországnál mindenképp előbb adják meg az uniós vízumkedvezményt, és úgy látja, hogy „ebbe az irányba mozdulnak el a dolgok ma és holnap itt Brüsszelben".

„A magyar érdekeket meg tudjuk védeni, hogy azon felül mi lesz, azt meglátjuk" – összegzett Orbán Viktor.

A körvonalazódó egyezmény értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból az egyezmény hatályba lépése után illegálisan Görögországba érkező migránsokat. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.