Az Alkotmánybíróságot érintő több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége. A módosításokat várhatóan tavaszi ülésszakán fogadja majd el a Ház – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke. A részletekről szólva kifejtette: a Fidesz elnöksége egyrészt javasolja az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségének kiterjesztését, vagyis bővítenék az alkotmányos kontrollt kezdeményezők körét, így ezen túl nemcsak az ombudsman, hanem a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna az Alkotmánybírósághoz.. Az alaptörvény vonatkozó passzusa jelenleg úgy szól, hogy az Ab a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére vizsgálja felül a jogszabályoknak az alkotmánnyal való összhangját.

Emellett – folytatta a politikus – céljuk, hogy erősítsék az Ab munkájának nyilvánosságát és ezzel a demokráciát is. Mindezt úgy képzeli el a Fidesz elnöksége, hogy az Ab az egyes konkrét esetek állásfoglalása előtt köteles lenne kikérni és megismerni az ügyben érintettek véleményét. Példaként azt mondta, hogy ha a kormányhivatal vezetője az Ab-hoz fordul egy önkormányzati rendelet alkotmányosságával kapcsolatban, akkor az Ab-nak be kellene szereznie a helyhatóság vezetőjének véleményét. „Hallgattassék meg a másik fél is! – ezt a parancsot az Ab munkájába is beillesztjük” – magyarázta Kósa Lajos, hozzátéve ugyanakkor, hogy „ettől még az Ab úgy dönt, ahogy akar”.

Az Ab-t érintő változtatási javaslatok harmadik pontja a korábban hozott alkotmánybírósági állásfoglalásokat érinti, és úgy szól, hogy „az Alkotmánybíróságnak nem tesszük lehetővé a puskázás lehetőségét” – fogalmazott a Fidesz alelnöke. Álláspontjuk lényege az – ismertette –, hogy bár szerintük a korábbi alkotmány alapján hozott Ab-vizsgálatok és -állásfoglalások éppúgy felhasználhatók, figyelembe vehetők, mint a magyar jogfejlődés és történeti alkotmány más vívmányai, de az Ab köteles ezeket újra megvizsgálni, átgondolni, ugyanis nem hivatkozhat rájuk automatikusan, hiszen új alaptörvénye van az országnak.

„Puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, (...) Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van” – fogalmazott Kósa Lajos.

+

Az „alaptörvény” kifejezés olyan alkotmányfelfogást tükröz, amelynek alapján az alkotmányosság nem pusztán Magyarország alaptörvényének szövegével azonos: a magyar alkotmányos hagyomány, benne az elmúlt több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata, az európai alkotmányjogi kultúra és annak nemzetközi dokumentumokban egyértelműen meghatározott alapelvei az alkotmánybírósági mércéhez tartoznak – hangsúlyozta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a Taláros Testületet ért bírálatok apropóján. Új elem a magyar alkotmányos hagyományok beépítése az alkotmánybírósági gyakorlatba, amit éppen az alaptörvény tesz szükségessé. Alkalmazására példa a bírák nyugdíjazásának ügyében nyáron hozott döntés, amely a szabályozás megsemmisítésekor egy csaknem másfél évszázaddal ezelőtti, 1869-es törvényre is hivatkozott a bírói függetlenség magyar jogban élő gyökereivel kapcsolatban. A hatalommegosztásnak a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban két évtized alatt kimunkált jogelvét pedig rögzíti az új alaptörvény, amely csak a mai Európában általánosan elfogadott jogelvekkel és a polgári Magyarország másfél évszázada alatt kialakult alkotmányos hagyományokkal együtt értelmezhető – hangsúlyozta az Ab elnöke.

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tavaly év végi formai okból történt megsemmisítéséről szólva Paczolay Péter kiemelte: az Ab feladata az alaptörvény védelme. Ebből a szempontból értékelték az átmeneti rendelkezéseket, és amikor megsemmisítették azokat, nem csorbították az alaptörvényt, hanem éppen hogy óvták a hosszú távú alkotmányos gondolkodás jegyében. Az alaptörvény eredeti szövegét nem érintette a testület – szögezte le az Ab elnöke. Rámutatott: így volt ez a hajléktalanokkal kapcsolatos határozat esetében is. A közterületen élők problémáját természetesen meg kell oldani, de ehhez csak alkotmányos eszközöket lehet igénybe venni. Az Ab semmi mást nem tett, mint egy alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisített. A jogalkotó hibájáért nem lehet az Ab-t bűnbakká tenni.

Az Alkotmánybíróság döntéseinek lehet politikai következménye, de ettől még nem politikai szereplő – fejtette ki. A pártpolitikai erőviszonyok által meghatározott törvényhozás és a szakmai alapon működő alkotmánybíróság közti konfliktusokra sok országban akad példa. Az igazi kérdés az, hogy a politika miként reagál a neki nem tetsző döntésekre: a testület hatáskörének szűkítésével, alkotmánymódosításokkal vagy a döntések tiszteletben tartásával. Szlovéniában például megpróbálták belefullasztani az alkotmánybíróságot az ügyek áradatába, Ukrajnában pedig a törvényhozás nem adott lehetőséget a megválasztott alkotmánybíráknak, hogy esküt tegyenek és megkezdjék munkájukat. Nyugat-Európában azonban a politika, még ha nem is mindig örvendetes számára az alkotmánybíróság döntése, tudomásul veszi, végrehajtja azt, nem próbálja különböző trükkökkel ellehetetleníteni az intézményt. A fejlett demokratikus jogállamokban az alkotmányos kultúra kikezdhetetlen eleme az alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartása – hangsúlyozta az elnök.

Az alkotmányozó hatalommal rendelkező politikai erő számára nagy a kísértés, hogy a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésekre rutinszerűen úgy reagáljon, hogy bizonyos kérdéseket kivon a testület hatásköréből, és alkotmányos védelem alá helyez, ahogy ez Magyarországon az elmúlt két évben megtörtént például a különadó vagy a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmánybírósági megsemmisítése után – emlékeztetett Paczolay Péter, aki szerint a pénzügyi, adózási tárgykör feletti alkotmányossági kontroll szinte teljes felszámolása nem helyeselhető. Hozzátette: a politikai erők más esetekben oly módon állíthatják nehéz helyzet elé az Alkotmánybíróságot, hogy nem vállalják fel a rájuk háruló felelősséget egy adott kérdés eldöntésében, inkább áttolják a problémát a testület asztalára.

Az Ab hatásköreivel kapcsolatban elmondta: az actio popularis, az Ab-hez fordulás minden állampolgárt korábban megillető joga megszűnt, de nem következett be az, amitől sokan tartottak, hiszen a fontos ügyek azóta is eljutnak a testülethez. Így volt ez például az egyházügyi törvény, a hallgatói szerződések vagy a bírák nyugdíjazásának ügyében. Az Ab törvényhozási kontroll-funkciója tehát továbbra is működik – szögezte le Paczolay Péter.

Döntésre várva
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái:

Napirenden szerepel újra a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányjogi panaszok tárgyában készült határozattervezetet.

Az indítványozók a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény egészének megsemmisítését első sorban közjogi érvénytelensége miatt kérik, mert álláspontjuk szerint a törvény elfogadására a jogalkotásra vonatkozó szabályok (Házszabály, Jogalkotási törvény, alkotmányos követelmények) súlyos megsértésével került sor. Állítják: a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az alkalmazásra való felkészüléshez: 2011. december 30-án fogadták el a törvényt, és 2012. január 1-jén már hatályba lépett, az egyházak többsége egyházi státuszát elveszítette, és egyesületként kell tovább működnie. A regisztrációra való felkészülés pedig egy nap alatt nem volt lehetséges.

Az indítványozók szerint a vallási tevékenység definíciója azért is alaptörvény-ellenes, mert nem egyértelmű fogalmakat tartalmaz, így a vallásszabadsághoz való jog aránytalan korlátozását jelenti. Utalva az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára, a törvény 6. § (1) bekezdésében szereplő "erkölcs" szövegrész megsemmisítését is kérik. Kifejtik: a vallásszabadsághoz való jogát sérti az egyházi státusz elnyerésének és megszűnésének eljárási rendje. Sérti ugyanis az állam és egyház elválasztásának, valamint az állam hitéleti semlegességének elvét, hogy az egyházzá válás kérdésében, az egyházak nyilvántartásba vételétől az Országgyűlés dönt. A bírósághoz fordulás jogát sérti továbbá, hogy az Országgyűlés elutasító határozata ellen nem lehet bírósághoz fordulni.

Mindezeken felül, álláspontjuk szerint, a diszkrimináció tilalmát is sérti az egyházzá válás feltételeit illetően (legalább 1000 fő egyháztag, legalább 100 év nemzetközi vagy 20 év magyarországi működés). A rendelkezés hátrányos megkülönböztetést jelent a kis taglétszámú, újonnan létrejött egyházak vonatkozásában. Végül kitérnek arra, hogy az egyházi státuszt elveszítő közösségeket anyagi és egyéb hátrányok érik, szerzett jogaik sérelme valósul meg, tulajdonhoz való joguk súlyosan sérül.

+

Az LMP kezdeményezte a Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

A lényege: az indítványozó párt 2012.02.06-án bejelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy rendezvényt szeretne tartani a Hősök terén. A BRFK nem döntött érdemben a rendezvény megtiltásáról, hanem hatáskör hiánya miatt elutasította a kérelmet, egyben tájékoztatta a kérelmezőt a fellebbezés lehetőségéről. A BRFK végzése ellen az LMP bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. A Fővárosi Törvényszék 2012. 03. 9-én kelt végzésében megállapította, hogy bírósági felülvizsgálatnak helye nincs, ezért azt fellebbezéséként áttette az ORFK-hoz. (Egyébként megjegyezte, hogy a BRFK kétségkívül rendelkezik hatáskörrel a kérelem elbírálására).

Az LMP szerint a végzés sérti a békés gyülekezéshez való alapvető jogot és a jogorvoslathoz való jogot. Másodlagosan kérik a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. §-ának megsemmisítését is, mert szerintük az is sérti a gyülekezéshez és a jogorvoslathoz való jogot.

+

Vizsgálják Magyarország Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek (2011. december 31.) 11. cikkének 1 és 2 bekezdései, valamint 16. cikke alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságát.

Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvény C) cikkének (2) bekezdésében foglalt, a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló tevékenység tilalmát.  Állítják: a támadott rendelkezések olyan közjogi rendszert alkotnak, amely révén a mindenkori kormány és az azt támogató országgyűlési többség számára lehetővé válik a közhatalom kizárólagos birtoklása és gyakorlása. Érintettségüket arra alapozzák, hogy a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló tevékenység egy olyan általános alkotmányos jogsérelem, amely által minden magyar természetes személy és szervezet érintett.

+

Nem kevesen kérelmezik a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény számos rendelkezésének visszaható hatályú megsemmisítését.

Állításuk szerint a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében deklarált jogállamiság elvét, a II. cikkben biztosított emberi méltósághoz való jogot, a XIII. cikk 1-2 bekezdéseiben garantált tulajdonhoz való jogot, a XV. cikk 1-2 bekezdéseiben rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a XIX. cikket.

+

Téma lesz a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (4) bekezdésének a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény 7. § (6) bekezdésével módosított rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló indítvány is.

Az indítványozó bíró 2010. január 12-én munkaügyi per felfüggesztése mellett fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvénnyel módosított köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (4) bekezdése alkotmányellenes, mert a korábban hatályos szövegéhez képest nem biztosít jogorvoslati lehetőséget sem a teljesítményértékelés, sem az illetményeltérítési intézkedés esetére.

A bíró 2012. október 17-én benyújtott indítvány-kiegészítésében az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését jelölte meg az alaptörvény-ellenesség alapjaként, amely álláspontja szerint a megfosztja a peres feleket a jogorvoslathoz való alkotmányos joguktól.

+

Napirenden szerepel még számos bírói ítélet alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérő indítvány is. Íme: 

– A  Fővárosi Bíróság 51.Mf.636.420/2011/4. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, az ítélet megsemmisítése, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/2584/2012.).

– A Nógrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.774/2011/4. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának alaptörvény-ellenességének megállapítása, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/2488/2012.).

– A Nógrád Megyei Bíróság 15.Mf.20.793/2011/3. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/1417/2012.).

– A Fővárosi Törvényszék 49.Mf.638.367/2011/5. számú ítéletével összefüggésben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, az ítélet megsemmisítése, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3400/2012.).

– A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, a bírói ítélet megsemmisítése, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3016/2012.).

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái:

(Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egésze, illetve egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3157/2012.).

– A Kúria Pfv.VIII.22.132/2011/7. számú ítélete, a Győri Törvényszék 1.Pf.20.294/2011/3. számú ítélete, valamint a Győri Városi Bíróság P.22.852/2009/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3431/2012.).

– Kúria Kfv. V. 35.366/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3458/2012.).

– A Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a fizetőparkolók működésének és igénybevételének rendjéről szóló 28/1996. (VI. 27.) rendelete 1. § (1) bekezdése, valamint I. számú mellékletének II. 46. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, - (III/840/2012.).

– Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény – 1998. június 16-ától 2004. január 1-jéig hatályban volt – 25. § (2) bekezdése f) pontja, a 2/2004. Polgári jogegységi határozat, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.149/2006/5. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/880/2012.).

– Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény – 1998. június 16-ától 2004. január 1-jéig hatályban volt – 25. § (2) bekezdése f) pontja, a 2/2004. Polgári jogegységi határozat, valamint a Legfelsőbb Bíróság Gf.VII.30.101/2004/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/884/2012.).

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának témái:
(Tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető,  Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)

– A Kúria Pfv. IV.20.068/2012/3. számú ítélete ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3311/2012.).

– A Fővárosi Törvényszék 22.K.31.869/2011/10. számú ítéletével összefüggésben, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 7. számú melléklete egyik rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3253/2012.).

– A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (4a) bekezdése és (5) bekezdés aj) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3568/2012.).

– A Kúria Kfv.V.35.580/2011/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadása tárgyában készült végzés-tervezet, - (IV/3475/2012.).

– A Kúria Pfv.III.20.334/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadása tárgyában készült végzés-tervezet, - (IV/3352/2012.).

– A Kúria Gfv.X.30.254/2011/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3125/2012.).

– A Kúria Kfv.II.37.431/2011/4. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3496/2012.).

– A Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése, illetve az Országos Választási Bizottság 42/2012. számú, a Kúria végzésével helybenhagyott határozata ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3055/2012.).

– A Kúria Pfv.IV.21.711./2011/5. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3139/2012.).

– A Kúria Pfv.IV.21.705/2011/4. számú ítéletének megsemmisítése iránt indított alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/2988/2012.).

– Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 8. § (1) bekezdése és 75. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3132/2012.).

– A Szegedi Városi Bíróság 5.Bny.353/2012/2. számú végzésének és a Szegedi Törvényszék 2.Bnyf.265/2012/2. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3183/2012.).

– A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 75-76. §-ai, valamint a Pécsi Ítélőtábla a Bpi.II.391/2011/2. számú végzése és a Kúria Bkf.II.410/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3149/2012.).

– A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 1. számú melléklete 2. pontjának megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3245/2012.).

– A Kúria Gfv.XI.30.049/2012/6. számú ítélete, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 20. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3265/2012.).

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái:

(Tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető alkotmánybíró,  Dienes-Oehm Egon, Balogh Elemér, Lévay Miklós, Szalay Péter.)

– a Kúria Pfv.I.22.370/2011/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, -  (IV/3560/2012.).

– A Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Mpkf.21.313/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (IV/3416/2012.).