Milliárdos követelések, ellátás nélkül maradt betegek – röviden így összegezhető az OPNI bezárását eldöntő akkor még koalícióban tevékenykedő MSZP és SZDSZ kormány döntésének „profitja”.
Kétmilliárd forintot követel az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása miatt hoppon maradt CVI Radiológiai Kht. a jogutód Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézettől (EKI). Ugyanis két éve 15 évre szóló lízingszerződéssel, 700 millió forint értékben építette föl és kezdte el működtetni az OPNI diagnosztikai részlegét. Mivel a múlt évi kórházikapacitás-csökkentések során az OPNI-t is bezárták, a beruházó cég 13 évi bevételtől elesett, és végkielégítést is kell fizetnie a diagnosztikai részleg 29 dolgozójának – írja a Világgazdaság mai számában.
Mint ismeretes, az Országos Pszichiátriai Intézet bezárása óta üresen áll, állaga folyamatosan romlik, az intézet ingóságait az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet fillérekért elárverezte.
Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa jelentésében kifejtette, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása aggályos helyzetet teremtett az ellátottak, az egészségügyi dolgozók, végső soron pedig az egész társadalom számára.
Az állampolgári jogok biztosa kitért arra is, hogy az intézmény bezárásának valódi indokait a mai napig nem ismerhette meg sem a szakma, sem a közvélemény. Az OPNI bezárásával a pszichiátriai ellátás után megszűnt az európai színvonalú stroke-ellátás is, a főváros budai oldalán egyetlen intézmény maradt, ahol ezt az ellátást képesek biztosítani.
Később Szabó Máté a jelentésben foglaltakat vitató miniszteri levélre reagálva újból megerősítette állításait, s rámutatott: alkotmányosan sem rövid, sem hosszú távon nem indokolható, hogy az egy helyre koncentrált, minőségi ellátás helyett a struktúraváltás minősíthetetlen és szakmai szempontból vállalhatatlan körülményeket teremtsen
Az egészségügyi kormányzat a jogbiztonsággal és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joggal kapcsolatos visszásságot okozott azzal, hogy bezáratta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet.
„Emberi jogi szempontból elfogadhatatlan, ami a konkrét esetben történt – jelentette ki az ombudsman válaszlevelében az országgyűlési biztos. Szabó Mátéé arról is beszámolt, hogy az elmúlt hónapokban az Országgyűlési Biztosok Hivatalának panaszirodáján több olyan ember is jelentkezett, aki megfelelő gondozás nélkül maradt. Sokan fizikailag vagy mentálisan képtelenek voltak arra, hogy igénybe vegyék az ellátást. „Álláspontom szerint amennyiben az OPNI bezárását követően egy ember is, akár csak ideiglenesen, de kiesett az ellátásból, önmagában elegendő az alapjogi visszásság megállapításához” – írta Szabó Máté az egészségügyi miniszternek.
A fővárosban alig maradt speciális feladatot ellátó pszichiátriai osztály, ami a modern kor követelményeihez képest visszalépést jelent. Mivel az akut ágyakhoz helyben nincs rehabilitáció vagy utókezelés, a javuló állapotban hazaküldött beteg rövid időn belül visszakerül az osztályra. Az ombudsman külön felhívta a figyelmet a gyermekpszichiátria ellátási gondjaira. A helyzet már az OPNI bezárása előtt is kritikus volt, azóta pedig gyakorlatilag nincs nevesített ifjúságpszichológiai ellátás Budapesten. Ezt a kérdést a biztos gyermekjogi projektjében külön is vizsgálja.
Az elmúlt héten ismerhettük meg a magyarországi pszichiátriai ellátás helyzetét feltérképező WHO vizsgálati eredményét. E szerint, ha nem történik változás, vészhelyzetbe kerül a magyar pszichiátria. Az anyagot dr. Matt Muijen, a WHO európai regionális tanácsadója mutatta be, és egyben ajánlásokat is adott. Szerinte a legégetőbb gond, hogy nincs meg a szociális és rehabilitációs ellátórendszer, ahová a súlyos betegek az akut baj után kerülhetnének. Hiányzik a háziorvosok érdekeltsége és kompetenciája a betegség felismerésében. A WHO felmérése szerint is kevés a kórházi ágy, de még drámaibb a helyzet az ápolói létszám terén. A kutatás rámutatott, hogy a pszichiátriai gyógyszerek forgalmának növekedése nem hoz egyértelmű javulást az ellátásban, sőt, egyre inkább a közösségi szolgáltatásokban, a betegek rehabilitációjában, a stigmák visszaszorításában látják a szakemberek a helyzet javításának kulcsát
„A felnőtt pszichiátriai ágyak száma a 2006. év szeptemberi állapothoz képest 22 százalékkal, 870-nel csökkent. A tízezer lakosra jutó pszichiátriai ágyak száma ma már abszolút számban is kevés. Ezen a területen nem történt meg a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a pszichiátriai ágyak számának csökkentése mellett a szociális ellátóhelyek száma nem nőtt megfelelően, így az ellátórendszerben korábban is meglévő jelentős űr még tovább növekedett. A pszichiátriai betegek száma összességében nem csökkent, több területen jelentősen nőtt. Akárcsak az igény a különféle pszichiátriai járóbeteg-ellátási formák iránt. Ezek fejlesztése azonban nem történt meg kellően. A pszichiátriai járóbeteg-ellátás nem vette át a feladatokat. A pszichiátriai gondozók jelenleg is nagy fokban túlterheltek, komoly fejlesztések nélkül az ellátás összeroppanása fenyeget. Hasonlóan túlterheltek a gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozók és szakrendelők is” – összegez az Egészségügyi Minisztérium honlapjára októberben felkerült Lelki egészség országos programjának tervezete.
