Megszületett a megállapodás

„Megszületett a megállapodás! Az Európai Tanács megállapodott a többéves költségvetésről az évtized hátralévő részére. Megérte várni rá” – írta a belga politikus.

„Úgy látszik vége... vége! A végkövetkeztetést még formába kell önteni, aztán puszi, ölelés, sajtó és haza” – erősítette meg a megállapodás tényét Alexander Stubb, Finnország Európa-ügyi minisztere szintén a twitteren.

Az elfogadott dokumentumban az uniós kötelezettségvállalások főösszege a kiszivárgott információk szerint nem változott a kora reggeli javaslathoz képest, az továbbra is 960 milliárd euró a 2014 és 2020 közötti hétéves periódusra.

Az uniós állam és kormányfők által megkötött politikai megállapodásról most az Európai Parlamentnek is döntenie kell. A 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződés értelmében ugyanis a többéves pénzügyi keret (multiannual financial framework, MFF) elfogadásához már az EP hozzájárulása is szükséges.

Magyarország a második helyen áll

Az egy főre jutó nettó pozíciót tekintve Magyarország – Litvánia mögött – a második annak a megállapodásnak az értelmében, amely pénteken született meg az Európai Unió állam- és kormányfői között az EU 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretéről, közölte Orbán Viktor a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

Hogy érzékeltesse a 2014 és 2020 közötti időszakban Magyarországra érkező, 7080 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás mennyiségét, a kormányfő ismertette, hogy forintban ez hat vasúti vagonnak megfelelő 20 000 forintos bankót, euróban pedig egy teljes kocsinak megfelelő 500 euróst jelentene.

Orbán Viktor elmondta, hogy egy főre vetítve a 2007 és 2013 közötti periódusban 660 ezer forintnyi az uniós támogatás, a következő periódusban pedig 712 ezer forint jut majd. Miközben a teljes költségvetés összege csökken – emlékeztetett a miniszterelnök.

Magyarország azonos bánásmódot kért, az Európai Unió állam- és kormányfői pedig a csúcstalálkozón elismerték a magyar emberek által tett, az adósság és a hiány csökkentésére tett erőfeszítéseket – közölte a miniszterelnök.

EU-büdzsé csökkenése ellenére nő a magyar támogatás

Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének összege csökken - jelentette be a miniszterelnök a 2014 és 2020 közötti uniós keretköltségvetésről döntő állam- és kormányfői csúcsot követő pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor elmondta: Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.

A most kialkudott keretköltségvetés értelmében 2014 és 2020 között Magyarország egy főre jutó támogatása 712 ezer forint lesz, míg az idén záruló hétéves ciklusban ez 660 ezer forint volt. Ezzel az ország a harmadik helyen állt a tagállamok között.

Magyarországnak összesen 7080 milliárd forint jut, 20 milliárddal több, mint az idén záruló hétéves ciklusban. Orbán Viktor az összeg nagyságát úgy érzékeltette, hogy 20 ezer forintosokban hat, 500 eurósokban pedig egy tehervagont töltene meg.

A valódi tárgyalások most kezdődnek

Az Európai Parlament négy legnagyobb képviselőcsoportjának vezetője, a néppárti francia Joseph Daul, az osztrák szocialista Hannes Swoboda, a liberális belga Guy Verhofstadt és a zöldek társelnökei, a német Rebbeca Harms és a francia Daniel Cohn-Bendit közleményében rámutat, hogy a valódi tárgyalások most kezdődnek az Európai Parlamenttel. A közlemény szerint a parlament fő célja a növekedés és a befektetések ösztönzése, amely hozzájárul a válságból való fenntartható kilábaláshoz.

„Ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét. Nem szolgálja európai állampolgáraink elsődleges érdekeit” – fogalmaznak közleményükben a frakcióvezetők, s leszögezik, hogy ebben a formában az EP nem tudja elfogadni a pénteken született megállapodást.

Strukturális deficithez vezethet a megállapodás?

Az EP-frakcióvezetők megdöbbenésüknek adnak hangot, mert szerintük a csúcs részvevői olyan megállapodást fogadtak el, amely strukturális deficithez vezet, ez pedig nem megoldja a problémákat, hanem súlyosbítja őket a kötelezettségvállalások és a kifizetések maximális szintje közötti különbség miatt. A parlamenti frakcióvezetők szilárdan tartják magukat ahhoz, hogy az unió költségvetésének az alapszerződés értelmében egyensúlyban kell lennie. A képviselők négy dologhoz ragaszkodnak: az egyes évek és fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségéhez, a kötelező felülvizsgálathoz a keretköltségvetés félidejéhez közeledve, emellett ahhoz, hogy a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmei alapján megállapított tagállami hozzájárulások helyett az EU fokozatosan álljon át stabil saját forrásokra. Negyedikként pedig leszögezik, hogy nem tartanak elfogadhatónak olyan keretköltségvetést, amely a múlt prioritásain alapszik; több jövőszemléletű, a versenyképességet növelő és kutatási beruházást szorgalmaznak.

A Fidesz-frakció szerint rendkívül kedvező megállapodás született

A képviselőcsoport pénteki közleménye úgy fogalmaz: az adatok azt mutatják, Brüsszel is elismeri, hogy Magyarország jobban teljesít, mint a Gyurcsány-Bajnai kormányok idején.

„Orbán Viktor miniszterelnök kemény tárgyalásokon, hátrányos pozícióból kiindulva érvényesítette a magyar álláspontot, és sikerült fordítania, így a következő hétéves időszakra egy országunk számára rendkívül kedvező megállapodás született” – írta a frakció, amely üdvözli az uniós csúcson elért magyar sikert.

A KDNP szerint diplomáciai siker a brüsszeli csúcstalálkozón született döntés

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője az MTI-vel pénteken azt közölte: a KDNP-frakció megnyugvással vette tudomásul a brüsszeli döntést. Az Orbán Viktor miniszterelnök részvételével lezajlott tárgyalások végeredményeképpen megszületett döntést diplomáciai sikernek tartják – írta közleményében.

Kiemelte: azon túl, hogy a felhasználható pénzügyi keret a gazdasági életre nézve több lehetőséget jelent Magyarország számára, az eredmény azt is mutatja, hogy helyzetünk az Európai Unión belül stabil.