– A tehetetlen kormányok azért szoktak ilyen tanácskozásokat összehívni, hogy leplezzék a hiányosságukat és áthárítsák a felelősséget. Ez a tanácskozás valójában egy kommunikációs trükk - fejtette ki a nemzeti csúcson Semjén Zsolt. A Kereszténydemokrata Néppárt azért jött el a rendezvényre, mert össze kell fogni az ország érdekében, a megszorító csomag ellen, amely újabb fenyegtést jelent a családoknak, munkavállalóknak és a nyugdíjasoknak - tette hozzá a pártelnök. – Nincsen olyan ország, amely ilyenkor csak megszorításokban gondolkodna. A válság már így is eléggé megszorította az embereket - tette hozzá.

Mint mondta, Magyarországnak cselekvőképes kormányra, határozott és gyors döntésekre van szüksége, hozzátéve, hogy az elmúlt hetek bebizonyították: a kisebbségi kormány erre nem képes.

Semjén Zsolt a válság morális vonatkozásairól is szólt. Szerinte ami ma történik a világban, az a neoliberális politikai filozófia válsága, történelmi csődjének előjele. A pártelnök szerint tanulságos, hogy azok, akik évtizedeken keresztül ennek az ideológiának a nevében az állam rombolásával voltak elfoglalva, most azt várják, hogy az államok mentsék meg a helyzetet. Kereszténydemokrataként erre évek, évtizedek óta figyelmeztették a világot – mondta a politikus.

– Egy válság nem magától alakul ki, a kapzsiság és mértéktelenség húzódik meg a mélyén. Emberek okozták ezt a válságot, loptak, csaltak, hazudtak és eltitkolták az igazságot. És most ez a válságot az adófizetőkkel akarják megfizettetni - fejtette ki Semjén Zsolt. Véleménye szerint ha nincs Gyurcsány Ferenc politikája és vele együtt a megtévesztésre épülő alkalmatlan gazdaságpolitika, ma már euróval fizethetnénk Magyarországon és a válság sem érintené ennyire mélyen Magyarországot – tette hozzá. Hozzátette, 2002-ben még a szocialisták is egyetértettek abban, hogy a gazdaság jó állapotban van, és 2006–2007-re be lehet vezetni az eurót.

Az MSZP 12 pontja egy újabb gigantikus megszorító csomag, ami az emberekkel fizettetné meg a válság árát. Az új költségvetés valójában el akarja venni a nyugdíjasoktól és családoktól azt, ami jogosan járna nekik. Az adócsökkentés és a bérbefagyasztás csak tovább csökkenti az emberek és a vállalkozások terheit, ezáltal tovább csökkentve a növekedés esélyeit - jelentette ki a politikus.

A KDNP nem fogja hagyni, hogy a kisebbségi kormány a bérből és fizetésből élőkkel, a családokkal és az idős emberekkel fizettesse meg a saját tehetetlenségének és alkalmatlanságának az árát. Meg kell védenünk a családokat nem csak a válságtól, hanem a kisebbségi kormánytól is. - Fogjunk össze Magyarországért, a magyar emberekért, fogjunk össze a sehová se vezető megszorítások, a bérbefagyasztás ellen és az adócsökkentésért - szögezte le Semjén Zsolt.

A kormány megszorító csomagja elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a nemzeti csúcsértekezleten az Akadémia dísztermében szombaton. Orbán Viktor úgy látja, megszorító csomag van kibontakozóban, ami az eddigi felelőtlen szocialista politika folytatása. - A miniszterelnök azért hízeleg, azért lett kezes bárány a fasisztázó, vádaskodó, gyűlölködő és acsarkodó vezetőből, hogy lenyelesse velünk a békát, hogy lenyelesse Magyarországgal azt a békát, amit megszorításnak neveznek - jelentette ki.

A Fidesz elnöke szerint ez ellen a megszorító csomag ellen kell összefogni, és egy új nemzeti növekedési programot kell megvalósítani. Orbán szerint adó- és járulékreform kell, oktatási és foglalkoztatási reform kell, úgy, hogy a szociális biztonság megmaradjon, illetve a gazdaság is felpörögjön. Orbán Viktor kezdeményezte az uniós források átcsoportosítását is, hogy a jelenlegi 3,5 százalék helyett a források 30 százaléka jusson kis- és közepes vállalkozásoknak.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, az adócsökkentés önmagában nem elegendő, politikai változásra van szükség, mert a szocialisták a hazudozással eljátszották az ország hitelét, ami miatt Magyarország magasabb kamat mellett kap kölcsönöket az ország finanszírozására.

A miniszterelnök a nemzeti csúcson szombaton kijelentette: nagy siker, hogy itt ülnek, ez megmutatja az összefogás erejét. Gyurcsány Ferenc szerint a szabad bankárkapitalizmusnak befellegzett, de azt még nem tudni, mi épül helyette. Két dolgunk van: védekezni és készülni arra, hogy új világot építünk - fűzte hozzá.

Gyurcsány Ferenc azt javasolja, hogy a válság kezelése után a résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális illetve az önkormányzati rendszer megújítására. A miniszterelnök közölte: a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére átalakítják az uniós források felhasználását, ha kell, az elfogadott döntéseket is felülvizsgálják. Gyurcsány Ferenc bejelentette: a kormány 800 milliárd forintos támogatást nyújt a vállalkozásoknak az uniós források átcsoportosításával.

Hozzátette: azt tervezik, segítséget nyújtanak a devizahitellel rendelkezőknek azzal, hogy kordában tartják a törlesztőrészleteket. A tervek szerint szintén átmeneti segítséget kaphatnak azok az egyetemisták és főiskolások, akiknél felmerül, hogy a család anyagi helyzete miatt nem tudják befejezni az iskolát. Azt kérte mindenkitől, lássák be, most nem lehet adót csökkenteni, mert az államot ez nehéz helyzetbe hozhatja. Megismételte korábbi kijelentését: méltányosságot kér a munkaadóktól és a munkavállalóktól is. 

Jövő szerdán kerülhet a kormány elé a devizahitelekkel kapcsolatos javaslat, amely nem költségvetési forrásból, hanem a hitelszerződések átalakításával segítené, hogy a törlesztő részletek ne növekedjenek drasztikusan - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc később, a nemzeti csúcs szünetében.

Nemcsak azokat kell megvédeni, akiknek a pénzügyi befektetésük van válságban, hanem hosszabb távon azokat a vidékieket is, akiket a mai és a holnapi szegénység veszélyeztet - mondta Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke.

A nagybefektetők láthatóan mindent megtehetnek: a profitot megtartják, de a veszteséget szeretnék szétteríteni - mondta Tokár István, a Magyar Iparszövetség elnöke. Szerinte irreális, hogy elveszik a pénzünket akkor is, ha nyereségük van, és akkor is, ha veszteségük. Ezért felelős a válságért a piac mellett az állami kontroll hiánya is - tette hozzá.

A legkisebb vállalkozások most még nem látnak sokat a pénzügyi válságból - jelentette ki Antalffy Gábor a kisvállalkozók szakmai szövetségének képviseletében. Szerinte meg kell állapodni az adócsökkentésről és annak mértékéről, a kkv-k támogatásáról, valamint a költségvetési kiadások csökkentéséről.

A tanácskozás szervezőjének, a kormányfőnek a javaslatait hiányolta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Jó megoldásnak nevezte a betétgarancia megemelését, de elkeserítőnek azt, hogy a válság a bérből és fizetésből élőket fogja sújtani.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként Gémesi György elmondta: az önkormányzatok terheire, feladataira kevés az 1422 milliárd forint, amit az állam biztosít, tehát újra kellene struktúrálni az önkormányzati feladatkört.

Már a válság előtt baj volt a versenyképességgel, a krízis csak felerősítette ezt a jelenséget - mondta Zs. Szőke Zoltán a szövetkezeti munkaadók képviseletében. Reméli, rövid időre kell elhalasztani az adócsökkentést.

Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester azt közölte, egyetért Veres János pénzügyminiszterrel abban, hogy a nemzeti csúcs szereplőinek ki kellene mondani azt a minimumot, amiben egyetértenek. Ez a minimum szerinte a következő két év hiánycéljának a meghatározása lenne.

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke azt közölte, a válság idején tudomásul veszik, hogy az adócsökkentési terveiket egy nagyon rövid időre el kell halasztani. Elvárják viszont, hogy ne csak a vállalkozások és a munkavállalók vállaljanak terheket, hanem az állam is.  

- Elfogadhatatlan, hogy a válság csak a bérből élőket, a munkavállalókat sújtsa. Sokak számára már az emberi léthez méltó megélhetés körülményei sem biztosítottak - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke.

A kormánynak válságkezelő programot kell készítenie - mondta Szűcs György, az IPOSZ elnöke. Ez azonban nem szorítkozhat csak a gazdaságra, a társadalmi válságot is gyorsan kezelni kell. Hozzátette: a magyar tulajdonú vállalkozásoknak nagyobb teret kell engedni.

A miniszterelnök magatartása mindenkinek megadta a választ, hogy mire jó a nemzeti csúcs, hiszen a tanácskozás előtt nyújtotta be a költségvetést, azaz a konzultáción elhangzottakat nem tudja figyelembe venni - mondta Kósa Lajos. Kósa szerint Gyurcsányék már nem kérhetnek semmit a néptől, hiszen nincs mögöttük támogatás. –  A csúcson kell abbahagyni – szólította fel lemondásra Gyurcsányt Kósa Lajos.

A válság oka a modern kapitalizmus által létrehozott buborék kidurranása. Ezután újfajta gazdaságpolitika kell, a középpontba ezután nem a profitot, hanem az embert kell állítani - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezeti vezető szerint nem tartható tovább, hogy megint a bérből és fizetésből élőkre hárítsák a válság miatti megszorításokat.

Magyarországon és Budapesten túl sok önkormányzat van - mondta Róna Péter közgazdász. Mintegy 1000 milliárd forintot dobunk ki az ablakon emiatt a rendszer miatt, kizárólag a politikai osztály létfenntartása érdekében.

A közszféra méretét radikálisan vissza kell fogni – mondta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) alelnöke. Ésszerűen takarékos államot kell teremteni, az eddigi reformok és reformtervek nem erről szólnak – fejtette ki.

Pénzügyi válságban vagyunk, amit gazdasági válság fog követni – közölte Parragh László. Hozzátette: olyan nagyipari cégekről tud, amelyek két hete leállították a termelést. A kereskedelmi és iparkamara elnöke nem érti miért kellene lemondani most az adócsökkentésről. 

Az országnak hitelességre, fiskális konszolidációra és versenyképesség-javításra van szüksége - mondta Varga Mihály. Szerinte új adó-, költségvetési törvényre van szükség. Hozzátette: közpénzügyi törvénycsomag is kellene, de nem olyan, mint amit a kormány beterjesztett, mert az a Fidesz költségvetési tanácsra vonatkozó javaslatát teljesen átírja.

Nincs kompetenciája a nemzeti csúcsnak, a köztársasági elnök bölcsen tette, hogy nem jött el, arra hivatkozva, hogy az államszervezet nem így működik - mondta Áder János (Fidesz) volt házelnök, az Országgyűlés alelnöke.

A vállalatok számára meg kell nyitni 700-800 milliárd forintnyi hitelt, különben sok százezres munkanélküliség jön - mondta Demján Sándor. Nincs olyan magyar állampolgár, aki a válságnak ne lenne vesztese. Fagyasszák be a béreket fél évre, még nominálisan se emeljék - javasolta Demján Sándor. Szerinte nem szabad szavazatszerző kampányt folytatni, példaként említette, hogy a vállalkozók például nem kérnek adócsökkentést.

Romlott a munkavállalók helyzete Borsik János szerint, aki szerint a recesszió nem lesz rövid. Magyarország keresztúthoz érkezett, az értékrendünkben nagyobb szerepet kell adni a társadalmi szolidaritásnak és az egyenlőségnek - mondta a munkavállalókat képviselő Borsik János. 

Járai Zsigmond, volt jegybankelnök, pénzügyminiszter szerint megbukott a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája és az úgynevezett konvergenciaprogram, a lépések erőtlenek, elkéstek, szakszerűtlenek. Járai Zsigmond szerint az első és a legfontosabb feladat az ország finanszírozhatóságának megőrzése, a valutaválság elkerülése. Át kell csoportosítani a költségvetési kiadásokat, a magas állami kiadásokból pedig legalább a bruttó hazai termék évi 4-5 százalékát meg kell takarítani. Végre kell hajtani az elhalasztott reformokat, nem lehet arra hivatkozni, hogy válság van.

Járai Zsigmond volt jegybankelnök látszategyeztetésnek tartja a nemzeti csúcsértekezletet, szerinte azért értelmetlen a találkozó, mert a kormány már benyújtotta a jövő évi költségvetést - erről újságíróknak beszélt a szombati tanácskozás ebédszünetében.

A válságról nem tehetünk, de arról, amit előtte tettünk, igen. A volt tervgazdaságok közül ismét nálunk a legnagyobb az államháztartási deficit aránya - mondta Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök, az Antall-kormány volt minisztere. Bod Péter Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire keveset tanult az ország a múlt tapasztalataiból és ismét tanulságként vonta le, hogy jóléti fordulatot nem lehet hitelből végrehajtani. Az aktívakat terhelő adó visszafogja a munkavállalást, így nem lehet küzdeni a munkanélküliség ellen.

Hozzá kell nyúlni a költségvetési kiadásokhoz, hogy a gazdaság teljesítményét növelni lehessen. Olyan adó- és járulékváltozások kellenek, amelyek már most élénkítik a gazdaságot. Erre már a következő egy-másfél évben szükség van, de ez az ország minden lakójától komoly áldozatot követel - mondta Surányi György. Nem ért egyet Surányi azzal, hogy a válság miatt csak a költségvetés kiegyensúlyozására kell alapozni. A deficit hiányának további szűkítése az országot az 1929-1933-as válságba viszi.

Stabilitás, bizalom, összefogás kell - mondta Futó Péter, az MGYOSZ elnöke. Rövid távon devizapiaci egyensúly kell, meg kell előzni a forint összeomlását. A válság miatt nem lehet adóreform, de a gazdaság felpörgetése elengedhetetlen. A munkaadók a verseny- és a közszférában is csak a nominális béreket tartanák szinten, tehát semmilyen béremelést nem támogatnak. A válság végén is csak szinten tartanák a reálbéreket, tehát a kereseteket az infláció szintjével emelnék.

Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke sürgette a közpénzügyi szabályozás megalkotását. A piacgazdasági és a szociálpolitikai célokat együtt kell megvalósítani, különben nem lehet fenntartható a fejlődés - mondta.

Medgyessy Péter egyetért a kiadáscsökkentéssel, de ez a lépés önmagában a gazdasági növekedést nem garantálja.

Boross Péter volt miniszterelnök a válságról megállapította, hogy azonnali intézkedésekre van szükség, kríziskezelés során semmi nem lehet tabu, így a 13. havi illetményekhez is hozzá kell nyúlni. 

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke három pontban foglalta össze a szombati nemzeti csúcsértekezleten a liberálisok javaslatát, amely szerint csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, be kell vezetni a költségvetési plafont és szükséges az adóreform. Elengedhetetlen szerinte, hogy a pártja által beterjesztett, a költségvetési plafon bevezetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja. Fodor Gábor kijelentette: az SZDSZ nem hajlandó lemondani az adóreformról.

Dávid Ibolya szerint a Parlamentben kétharmados többsége van a gyávaságnak, mert a nyugdíjasokat hitegetik, az adócsökkentés mellett nem beszélnek a megszorításokról. Ha a gyávaság tovább uralkodik, akkor 300 forint fölött lesz az euró, és gyárak zárnak be. Ennek elkerülésre Dávid szerint egy évig fel kell függeszteni a 13. havi nyugdíjat, a közszféra béreit egy évre nominálértéken be kell fagyasztani. Továbbá a vállalkozások vissza nem térítendő támogatásait át kell alakítani hiteltámogatássá, el kell törölni a szolidaritási adót, illetve a minisztériumok függesszék fel marketingtevékenységüket.

Magyarországon a betétesek pénze biztonságban van, további intézkedésre azért van szükség, hogy a gazdálkodó szervezetek működése pénzügyi oldalról is biztosított legyen, a befagyott pénzügyi folyamatok újra mozgásba lendüljenek - mondta Veres János pénzügyminiszter a nemzeti csúcson szombaton Budapesten. Hozzátette: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a kormány intézkedései stabilizálták a helyzetet, a nemzetközi piaci bizonytalanság azonban Magyarországon is éreztette hatását, ezért estek a részvényárfolyamok.

Továbbra is jó ötletnek tartja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megkeresését a pénzügyminiszter, az ezzel kapcsolatos sajtóvisszhang nem bizonytalanítja el a befektetőket - közölte Veres János szombaton a nemzeti csúcs szünetében.

A pénzügyi válság kihívásaira hosszú távon csak az adhat megoldást, ha a magyar gazdaság sérülékenysége csökken, erősödik a tudatos kockázatvállalás, az ország bevezeti az eurót és megerősíti a növekedési képességét, egyebek között jelentősen csökkenti a jóléti kiadásokat - fejtette ki Simor András jegybankelnök a nemzeti csúcson szombaton Budapesten. A hosszú távú megoldás feltételei közé sorolta továbbá a megtakarítási egyensúly helyreállítását és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentését. Hangsúlyozta: adócsökkentésre szükség van, de csak a kiadások lefaragása után, a tartós növekedés ára egyebek között a jóléti kiadások jelentős lefaragása.

Őszinte, nyílt, világos beszédet, s ahol lehet, párbeszédet kért Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a nemzeti csúcsértekezletet megnyitó beszédében az Akadémia dísztermében szombaton. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke stabilizáció paktum megkötését szorgalmazta.

A nemzeti csúcson több mint hatvan meghívott vett részt, többek között az öt parlamenti párt elnöke, a frakcióvezetők, volt miniszterelnökök, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke, korábbi elnökei, több tárcavezető. Meghívást kapott, de fenntartásai miatt nem vett részt a nemzeti csúcson Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Egészségi állapota miatt nem tudott ott lenni Göncz Árpád volt államfő és Horn Gyula volt kormányfő.