Megemlékezés

A magyar zászló és címer napja alkalmából Jakab István, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, a magyar nemzeti színeket és a nemzeti zászló használatát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei tették a magyar nemzettudat és történelem legerősebb szimbólumává. Amikor a magyar zászló és címer napját ünnepeljük, egyúttal azokra a hősökre és mártírokra is emlékezzünk, akik ezen zászló színei alatt életüket áldozták a hazáért, a szabadságért és Magyarország függetlenségéért – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2014. december 17-én nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére. A zászló színei közül a vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezte akkor, és azt jelenti számunkra mind a mai napig – fogalmazott.

Ikotity István (LMP) is a keddi oktatási tüntetésről beszélt, ő is úgy látta, hogy a pedagógusok most már nem kérnek, hanem követelnek. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, ezekben a percekben is tárgyal az oktatási államtitkár a szakszervezetekkel a 25 pontjukról. Azt kérdezte, hogy a képviselő szerint az az erőből tárgyalás, hogy minden héten meghívót küldenek a szakszervezeteknek az egyeztetésre, amire aztán ők nem mennek el. Hozzátette: 2012-től bérfejlesztési programot indítottak el, mert a szocialisták nagyon sokat vettek ki a köznevelésből.

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, pártja rendkívül károsnak tartja, hogy az oktatási vita politikai síkra terelődik. Az övön aluli ütésváltásokat szakmai vitának kellene felváltania – érvelt. Rétvári Bence azt hangsúlyozta, minden szakmai szervezetnek ott lenne a helye a köznevelési kerekasztalon, mert csak ott lehet megoldást találni a problémákra, nem az utcán. Véleménye szerint a keddi Kossuth téri tüntetés erős jelzés volt minden ellenzéki párt számára, majd arra mutatott rá, hányan voltak a Jobbik, az MSZP és az LMP megemlékezésén. Hozzátette: ezek az emberek lehet, hogy a kormányt leváltanák, de a szakszervezeteket meg az ellenzéki pártokat már leváltották. Elmondta, 2015-ben GDP-arányosan, több tételt összeadva 6,14 százalékot költött az ország az oktatásra. Ózd jobbikos polgármesterét bírálva azt mondta, sárga iskolabuszok helyett sárga cabriót vett magának.

KDNP: a kormányzati megoldási szándék idejétmúlttá tette a tüntetést

Harrach Péter (KDNP) a március 15-ei megemlékezéseket értékelte. Az állami ünnepeket méltóságteljesnek ítélte, és kijelentette: a miniszterelnök beszéde a magyarokhoz szólt, a nemzet egységét hangsúlyozta. Két kifejezésben foglalta össze az ünnep üzenetét: a polgárosodás és a nemzet szabadsága. Szólt a pedagógustüntetésről is, amelyet azonban szerinte a kormányzati megoldási szándék már idejétmúlttá tett. Problémának ítélte azt is, hogy a demonstrációra „rárepültek a politikai szervezők". Feltette a kérdést: a sok pedagóguson kívül hányan voltak az ellenzéki pártok aktivistái közül?



Rétvári Bence a szabadság kérdéséről szólva úgy felelt: Brüsszelből mintha egy másik életformát akarnának ránk erőltetni. Szerinte, aki a gazdaságát csak az ide érkezőkre kívánja alapozni, az nem bízik az európai emberekben és kiszolgáltatottá teszi a kontinenst. A pedagógusok követeléseiről szólva azt mondta: az elmúlt években soha nem volt olyan közel az ország ahhoz, hogy tárgyalásos úton tudjon javítani a köznevelés rendszerén.

Fidesz: leginkább a migráció fenyegeti a szabadságot

Kósa Lajos (Fidesz) tanulságosnak ítélte a keddi megemlékezéseket a magyar szabadság napjáról. A legabszurdabbnak azt tartotta, hogy a szabad sajtó munkatársait egy párt, az MSZP tüntesse ki, az ötlet – mondta – még Örkény Istvánnak se jutott eszébe. Bírált az LMP megemlékezését is, de kijelentette azt is: a Jobbik által politikailag és pénzzel is támogatott paramilitáris szervezet, a Farkasok veszélyezteti leginkább a közösségi és egyéni szabadságot. Abszurdnak ítélte, hogy a pedagógustüntetés szerinte "bejelentkezett a politikai mezőbe". Miért is kérjen bocsánatot a köztársasági elnök és a miniszterelnök? – tette fel a kérdést, úgy folytatva: mert a szocialisták által kivett pénzt megpróbáljuk visszatenni? Kijelentette: a szabadságot napjainkban leginkább a migrációs hullám fenyegeti. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: 1848-hoz hasonlóan most ismét olyan időket élünk, hogy az események évtizedekre meghatározhatják Európa sorsát. Szólt a menekültválságról, kijelentve: bátorság kell meghaladni a cselekvést gátló politikai korrektséget, és kimondani, hogy nem lehetőség, hanem veszélyforrás a bevándorlás, de bátorság kell a kötelező betelepítési kvóta elutasításához is.

Napirend

A képviselők döntöttek arról, hogy Házszabálytól eltéréssel tárgyalják szerdán a behajtási költségátalányról szóló törvényjavaslatot, amelyről csütörtökön szavaznak.

Interpellációk

Ikotity István (LMP) azt firtatta, mikor adják vissza az iskolákat az önkormányzatoknak. Összegzése szerint az iskolarendszer államosítása zsákutca, mint ahogy a liberális megoldás is az volt. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte: amikor 2010 előtt az önkormányzatok fenntartói és működtetői voltak az iskoláknak, alulfinanszírozottság és óriási különbségek voltak az ország egyes részei között. 2002-10 között 381 helyen került lakat az iskolákra, 17 ezer pedagógust tettek utcára, és elvették a 13. havi bért – sorolta. Kitért arra is: az iskolák felét még most is az önkormányzatok működtetik, s 135 önkormányzat – bár törvényi lehetősége lett volna erre – mégis inkább átadta a Kliknek a működtetést. Szólt arról is, hogy míg 2012-ben az egy gyermekre jutó kiadás mintegy 590 ezer forint volt, ez 2014-re 690 ezerre nőtt.

Vinnai Győző (Fidesz) azt kérdezte, milyen eredményeket hoztak a köznevelési kerekasztal tárgyalásai, elsősorban a tankötelezettségi korhatár ügyében. Hangsúlyozta: a cél az, hogy ha egy fiatal kiesik az oktatásból, legyen visszaútja. Ezt szolgálja például a szakképzési hídprogram is – mondta. Válaszában Rétvári Bence államtitkár tudatta: Magyarországon átlagosan 17,6 évet töltenek el az oktatásban a diákok, ami szinte megegyezik az OECD-átlaggal, amely 17,7 év. Közölte: a kormány álláspontja az, hogy ha romlanak a lemorzsolódási arányok, akkor lehet változtatni, de a munkaadók képviselete és az iparkamara is úgy vélekedett a megbeszéléseken, hogy a 16 éves tankötelezettségi korhatár és a szakképzés rugalmasabbá tétele hasznos intézkedés volt.

Korózs Lajos (MSZP) azt elevenítette fel, hogy a kormány négy éve alakította át a nyugdíjrendszert, és azt kérdezte, pontosan hány embernek, milyen okból szüntették meg az ellátását. A kormány nevében Rétvári Bence azt közölte: a megváltozott munkaképességűek ellátását azért alakították át, hogy egységes, az orvosi, foglalkozási, szociális szempontokat is figyelembe vevő rendszert hozzanak létre. Tájékoztatása szerint – az idén januári adatok alapján – 52 215-en részesülnek korbetöltöttként rokkantellátásban. A törvény ugyanakkor nem zárja ki, hogy azok a rokkantellátásban részesülők, akiknek megvan az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejük, jogosulttá váljanak öregségi nyugdíjra – jelezte.

Lukács László György (Jobbik) szerint nő a kórházak adósságállománya. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: a szakemberhiány is probléma az egészségügyben, márpedig egy „Lukács László György névre bejegyzett", premiumdoctors.hu nevű honlap külföldi orvos- és nővérállásokat kínál. Hangsúlyozta: a kormány nem üzletet lát az egészségügyben. Emlékeztetett a tavalyi 60 milliárd forintos adósságátvételre, valamint arra is, hogy pluszforrást adtak a hosszú várólistás műtétekre.

KDNP: milyen intézkedések segítik a hátrányos helyzetű munkavállalókat?

Móring József Attila (KDNP) azt sürgette, hogy javuljon a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. A politikus arról érdeklődött interpellációjában, hogy milyen intézkedések segítik a hátrányos helyzetű munkavállalókat. Rétvári Bence államtitkár azt felelte: a kormány törekszik arra, hogy egyre bővülő lehetőséget biztosítson a megváltozott munkaképességűeknek, cél ugyanis, hogy nőjön a foglalkoztatási szintjük. Közölte egyúttal, hogy minden évben mintegy 34 milliárd forint költségvetési forrásból 30 500 megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása valósulhat meg.
   
Witzmann Mihály (Fidesz) arról kérdezte a kormányt, hogy mit jelentenek az ellenzék által csak „összeszerelő üzemként" emlegetett vállalatok az ország nemzetgazdaságának. Az autóipart húzóágazatnak nevezte és szóvá tette, hogy az ellenzék próbálja relativizálni az egyértelmű előrelépéseket. Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár válaszában kifejtette, hogy a járműipar volumene egy év alatt 17,6 százalékkal bővült, s a fejlesztéseknek köszönhetően 150 ezer családnak jelent biztos megélhetést. Visszautasította, hogy összeszerelő üzemekről lenne szó, jelezve: egyre nagyobb szerepet kap a kutatás-fejlesztés és az innováció. A cégek a duális képzésben is élen járnak és hozzájárulnak a beszállító kis- és közepes vállalkozások megerősítéséhez – közölte.

Heringes Anita (MSZP) arról kérdezett, hogy mennyi késedelmi kamatot kell fizetnie a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik). Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a 40 eurós átalányt senki nem követelte a Kliken, így ilyen költség nem terheli az intézményt. Jelezte, hogy a megyei szerződéseket helyben látják, az országos központ pedig a teljes állomány adatait. Beszámolt arról is, hogy az intézményre a nyáron „már rá sem lehet ismerni" az átalakítások révén, a következő hetek feladata pedig a belső működés helyreállítása.

Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy az egészségügyi ágazatnak pluszpénzekre és béremelésre van szüksége. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az elmúlt öt évben nem volt olyan esztendő, amikor az Egészségbiztosítási Alap költségvetése ne nőtt volna az inflációt meghaladó mértékben. Az ötszázmilliárd forintos kórházi infrastruktúra-fejlesztésről beszélő államtitkár hangsúlyozta, hogy a kabinet kifizette az adósságokat és próbálta megállítani az orvos- és nővérelvándorlást.

Azonnali kérdések
    
Korózs Lajos (MSZP) arról az egészségügyi kormányzat által tett bejelentésről beszélt, hogy a krónikus osztályok az egészségügyiből a szociális ellátórendszerbe kerülnek. Rétvári Bence azt mondta, vannak betöltetlen praxisok, de mindenki ellátása megoldott. A kormányzat által indított programoknak köszönhetően – a programok indulásának első évében – az üres praxisok 20 százalékát betöltötték – jelezte. A krónikus ágyakkal kapcsolatban azt mondta, még az előkészítés fázisában van az intézkedés, annak bevezetése több lépésben, fokozatosan történik majd.

„– [videó]
Balla György (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a jobbikos Lukács László György „volt cége", a Doctors Abroad Kft. fő bevételi forrása a magyar orvosok külföldre közvetítése. A kormánypárti politikus szerint álszent, hogy a jobbikos képviselő az orvosok elvándorlása ellen szólalt fel, miközben abban volt érdekelt, hogy minél több orvos hagyja el az országot. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, minél jobb Lukács László György volt cégének, annál rosszabb a magyar egészségügynek. Szerinte a Doctors Abroad a Jobbik „hospinvestje", az a cég, amely abban érdekelt, hogy Magyarországon rosszabb minőségű legyen az egészségügyi ellátás.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt elevenítette fel, hogy február végén a közoktatási állapotok elleni tiltakozásul sok szülő nem küldte a gyermekét iskolába. Azt is felidézte, hogy a fideszes Németh Szilárd ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy sokan nem mondták le az aznapi iskolai ebédet. Rétvári Bence válaszában leszögezte: nem helyes dolog a gyermeket felhasználni tiltakozásul. Az étkeztetéssel kapcsolatos felvetésre azt mondta, az ételt meg kell becsülni, még akkor is, ha sokaknak ingyenesen jár.

Rig Lajos (Jobbik) a vidéki kórházak állapotáról beszélt. Rétvári Bence államtitkár azt felelte: az elmúlt években 500 milliárd forintból újultak meg egészségügyi intézmények, de nyilván maradtak olyan célok, amelyeket nem sikerült megvalósítani, ezért a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban is folytatódnak a felújítások.

Firtl Mátyás (KDNP) azt kérdezte, hogy már az új iskolában kezdhetik-e a tanévet a fertődi Porpáczy Aladár Középiskola diákjai és tanárai. A kormány nevében Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára megerősítette a fertődi iskolaépítést, közölve, hogy már folynak a kivitelezési munkák, a diákok pedig előreláthatólag az év végén vehetik birtokba az új, tíz tantermes iskolát és tornatermet.
 
Ebtenyésztés: az ellenzék a szektor állami felügyelet nélkül hagyása miatt aggódik

Az ellenzéki pártok az ebtenyésztés állami felügyelet nélkül hagyása miatt fejezték ki aggodalmukat az ebben a témában született módosító javaslat bizottsági jelentésének vitájában.

V. Németh Zsolt, az agrártárca államtitkára képviselőként felszólalva azt mondta, amellett, hogy megtartják a kilenc magyar kutyafajtát, génmentésre is lehetőség lesz, és céljuk, hogy DNS-alapú tenyésztői munkát vezessenek be.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára  hangsúlyozta, az állam nem vonul ki a kutyatenyésztésből, a szaporítás és törzskönyvezés változatlan formában megy tovább, de a 9 magyar őshonos fajta tenyésztését akarja kontrollálni, a többit a civil szervezetek felügyelik.

A felszólalást követően Latorcai János levezető elnök lezárta a vitát.

Megemlékezés Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról

L. Simon László (Fidesz) előterjesztőként az utókornak mindig idézendő példaként jellemezte Széchenyi Istvánt, aki szavai szerint rövid idő alatt jelképpé nemesült, szerteágazó tevékenysége, eredményei a társadalom minden tagja számára aktuális üzenetet hordoznak. Hozzátette: a kormány olyan hazát szeretne, amilyet Széchenyi szeretett volna, amelyben jelen van egyebek mellett a nemzeti öntudat, a hazaszeretet, az értelmiségi diskurzus, a becsület, a hit, a múlt tisztelete és az, hogy akinek van, az áldoz a köz javára.

A képviselő – aki a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős államtitkára – fontosnak nevezte, hogy a fiatalok ma is világot lássanak, és tapasztalatokat gyűjtve térjenek haza, tudásukat a nemzet javára kamatoztassák. Szükségesnek nevezte az értelmes, konstruktív vitákat a reformok előtt, és a mértéktartó ellenzék szükségességét is megfogalmazta.

L. Simon László jelezte, hogy határozati javaslatuk visszautal a két világháború közötti kultuszra, gyakorlati cselekvést, konkrét programokat is rögzít.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a kormány nevében támogatásáról biztosította a javaslatot, értékelése szerint az érvek a parlament mindkét patkójában iránymutatók. Nyilvánvalónak nevezte, hogy Széchenyi és korának öröksége hozzájárult a mai polgári Magyarország kereteihez, a többi között a tudomány, a kultúra, a politika és a gazdaság területén. Illő és méltó, hogy a parlament határozati javaslatban emlékezzen – hangoztatta.

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka Fertő menti példákat hozott Széchenyi örökségére, és célként jelölte meg, hogy a környék méltó zarándokhellyé váljon. Értékelése szerint a kastélyok, templomok, lovardák és más létesítmények cselekvésre köteleznek. A kormánypárti politikus köszönetet mondott a kormánynak az örökség méltó felújításáért. Firtl Mátyás előterjesztőként reagálva azt mondta: ha egyhangúlag támogatják az előterjesztést, az felér egy ötpárti javaslattal.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az általános vitát.