Egy hét alatt meggondolta magát az MSZP, ezen a héten ugyanis - az SZDSZ-szel együtt - már nem támogatta, hogy az Országgyűlés napirendre vegye a Fidesz kisebb parlamentről szóló alkotmánymódosító javaslatát, amelynek általános vitáját a múlt héten már elkezdte a Ház. Parlamenti összefoglaló.
A Fidesz 2006 június 16-án nyújtotta be az Országgyűléshez indítványát, amelyet azóta - a párt folyamatos kezdeményezése ellenére - beleértve a hétfői szavazást is, 60 alkalommal nem vettek napirendre, egyszer pedig sürgős tárgyalását utasították el.
A javaslat múlt héten szerepelt az Országgyűlés napirendjén, mivel az MSZP támogatta ezt a házbizottság ülésén. Akkor még az SZDSZ is úgy nyilatkozott, hogy nem látja akadályát az indítvány napirendre kerülésének, de előbb tanulmányozzák annak tartalmát.
Az indítvány általános vitája ezután megkezdődhetett a múlt héten, a javaslat mégsem került automatikusan az Országgyűlés eheti napirendjére. A Fidesz ezért ismét kezdeményezte ezt. A frakció napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatát a szocialisták - Gyárfás Ildikó és Szekeres Imre kivételével - és az SZDSZ-es képviselők leszavazták, a Fidesz, a KDNP, az MDF és három független képviselő: Almássy Kornél, Tóth András valamint Vas János azonban igennel voksolt. Hárs Gábor (MSZP) és Lengyel Zoltán (MDF) tartózkodott.
A Fidesz javaslata szerint - amelyet a demokrácia-törvénycsomag részeként nyújtottak be - az alkotmányban rögzítenék, hogy a képviselők létszáma legfeljebb 200 fő lehet; az eredeti javaslat azt is tartalmazta, hogy alkossanak új választójogi törvényt 2007. április 30-ig.
Interpelláció
Lukács Tamás a HospInvest-ügy, az egri Markhot Ferenc kórház kapcsán arról szólt, hogy többször észleltek jogsértést, és az iratok érdemi megvizsgálására a mai napig nem volt lehetőségük. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte az egészségügyi minisztertől, hogy a betegek biztonságos ellátása érdekében mit kívánnak tenni.
Székely Tamás válaszában elmondta: reméli, hogy az egri kórház orvosai és szakdolgozói törődnek a betegekkel, hasonlóan a minisztériumhoz és ÁNTSZ-hez. A kórházban indított sztrájk kapcsán azt mondta, károsak azok a jelenségek, amelyek a betegek orvoshoz jutását nehezítik. Hangsúlyozta: nem kíván az engedélyezési eljárásba beavatkozni, a működési engedélyezés folyamatát jogszabály rögzíti, a döntést 15 napon belül meg lehet fellebbezni.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen.
Azonnali kérdések
Puskás Tivadar ismertetése szerint egy 2006-os törvény értelmében nem az E-alap terhére vehetők fel a külön jogszabályban meghatározott veszélyes sportok sérültjei. Ilyen például a jet-ski, a sziklamászás és a barlangászat, ez utóbbi azonban a képviselő szerint kilóg a felsorolásból. Szerinte ezzel a jogszabállyal sikerült „kiirtani” a barlangászattal kapcsolatos sérülések bejelentését, véleménye szerint ezért módosítani kell a törvényt és a kormányrendeletet is.
Az egészségügyi államtitkár válaszában közölte: valóban az extrém sportok között szerepel a barlangászat. Vojnik Mária azt mondta, a barlangi mentők kezdeményezték, hogy ez kerüljön ki az extrém sportok közül, azonban ezt nem tudják megtenni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a barlangi mentés nem sport, az mentésnek minősül.
+
Molnár Béla azt kérdezte a pénzügyi államtitkártól, hogy miért kell mindenáron privatizálni a Mavir Zrt.-t. Közölte: nem elfogadható az a kijelentés, hogy csak a részvények 25 százalékát akarják tőzsdére vinni, mert több más cég privatizációja is így kezdődött.
A képviselő megkérdezte, hogy miért kezdték meg titokban a Magyar Villamos Művek átalakítását és a Mavir Zrt. leválasztását. Azt kérte, hogy a céget tartsák meg száz százalékos állami tulajdonban.
Keller László válaszában leszögezte, nem titokban hozták az értékesítésről szóló döntést. Hozzátette: arról is döntöttek, hogy a Mavir Zrt. legyen része az Új tulajdonosi programnak. Megjegyezte, hogy a céget többségi állami tulajdonban akarják megőrizni.
A költségvetési tanács
– A gazdaság szereplői számára is átláthatóvá, ellenőrizhetővé válna a költségvetés a költségvetési tanács létrehozásával - mondta Latorcai János (KDNP), a tanács felállításával kapcsolatos Fidesz–KDNP javaslatról kezdődött általános vitában, hétfőn este a parlamentben.
Varga Mihály, Répássy Róbert, Font Sándor fideszes, illetve Latorcai János és Rubovszky György kereszténydemokrata képviselő javaslata az alkotmány módosításával állítaná fel a költségvetési tanácsot.
A Fidesz költségvetési tanácsról szóló határozati javaslatát 2006 májusában nyújtotta be, majd 2006 decemberében alkotmánymódosításba foglalta a tanácsról szóló indítványát. Ennek napirendre vételét azóta 47 alkalommal utasította el a Ház, hétfőn azonban 362 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett 48-adszorra mégis napirendre vette.
Latorcai János közölte: törvényjavaslatuk több mint kétéves múltra tekint vissza, mert a kormánypárti arrogancia megakadályozta parlamenti tárgyalását.
Ismertetése szerint az alkotmánymódosítással létrehoznák a költségvetési tanácsot, és annak kötelezettségéve tennék, hogy a költségvetési törvényről kialakított véleményét a köztársasági elnöknek megküldje, illetve az előzetesen elkészített véleményt a költségvetéssel egyidejűleg átadja a parlament számára, és azt nyilvánosságra is hozza.
Mint mondta, az intézmény a gazdasági szereplők támogatása mellett olyan biztosítékot jelent a költségvetési politikában, ami korlátozni tudja, vagy szükség esetén meg is akadályozza a felelőtlen kormányzati magatartást. A tanács javasolhatja a köztársasági elnöknek a parlamenti vita és szavazás után, hogy a törvényt ne hirdesse ki, és küldje vissza az Országgyűlésnek.
A képviselő véleménye szerint ennek a javaslatnak ma ésszerű alternatívája nincs. Egy ilyen intézményt nem helyettesíthet egy közszolgálati törvénycsomag salátarészeibe beillesztett, kormányzati felügyelet alatt álló intézmény, amely helyzetéből adódóan nem merne véleményt mondani.
