Megemlékezés a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásáról

Az elnöklő Latorcai János megemlékezett arról, hogy 1990-ben ezen a napon alakultak meg a demokratikus nemzetbiztonsági szolgálatok, amelyek azon dolgoznak, hogy az egyre fenyegetőbb biztonsági kihívások közepette is biztosítani tudják mindenki számára a nyugodt, biztonságos életet. Elmondta, az ország biztonsági helyzete megváltozott az Iszlám Állam megjelenése, a terroristatámadások miatt, ezzel számottevően megnövekedtek a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai. Hozzátette: a szolgálatok tevékenysége szükségszerűen nem közismert a közvélemény előtt, akkor végzik jól munkájukat, ha „mi állampolgárok tudomást sem szerzünk róla".

A Jobbik nemzeti konzultációt folytat az egészségügy területén

Lukács László György (Jobbik) beszámolt arról, hogy pártja „valódi nemzeti konzultációt" kezdett a többi között az egészségügy területén. Elmondása szerint több mint 200 szervezetnek küldtek ki levelet, hogy megtudják véleményüket. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt tette szóvá, hogy a jobbikos képviselő családi vállalkozásán keresztül vélhetően busás jutalékért vitt ki magyar orvosokat külföldi munkára. Elmondta, az independent.ie portálon egy korábban megjelent cikkben nyilatkozott Lukács László, mint a Doctors Abroad képviselője. Az államtitkár szerint a képviselő azzal büszkélkedett a cikkben, hogy 2012 első félévében a cég 62 orvost vitt ki Írországba. Jelezte, tudomása szerint a céget most már a képviselő testvére viszi. Rétvári Bence azt kérte, hogy a képviselő „ne sopánkodjon" azon, hogy az orvosok külföldre távoznak, amikor előmozdította ezt a folyamatot. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 5 évben 500 milliárd forint ment kórházi fejlesztésekre.

MSZP: a gyermekről kell szólnia az oktatásnak

Hiller István (MSZP) volt oktatási miniszter szerint nem kell, hogy az Országgyűlés a törvényeivel, a kormány pedig a jogszabályaival egy osztályterem minden percét meghatározza. Közölte, ők jobban szeretnének bízni a pedagógusokban. Rétvári Bence válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 előtt óriási probléma volt a köznevelés rendszerében, ezt az OECD felmérése is mutatta, illetve az önkormányzatok eladósodottsága is jelezte. Ezért kellett megújítani a tartalmat és változtatni az intézményfenntartásban is – mutatott rá. Szerinte ami korábban történt az oktatásban, az a társadalmi különbségek növekedéséhez vezetett. A korábbi úthoz nem lehet visszatérni – hangsúlyozta.

KDNP: ismét megtanulhatták Magyarország nevét

Hoffmann Rózsa arról beszélt, hogy világszerte közel egymilliárd ember hallhatta és tanulhatta meg ismét Magyarország nevét, amikor komoly elismerésben részesült, Oscar-díjat kapott Nemes Jeles László Saul fia című filmje. Gratulációját kifejezve közölte azt is, jó érzéssel nyugtázták, hogy a rendező köszönetet mondott Magyarországnak is a támogatásért.



Rétvári Bence a két lapot felmutatva azt mondta, Magyarországon kevés olyan eset van, amikor a Népszabadság és a Magyar Idők ugyanazzal a címmel, ugyanolyan kontextusban számol be egy nemzeti sikerről, márpedig a magyar Oscar-díjjal ez történt. Szerinte a film elismerése azt is mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap által létrehozott támogatási rendszer jó irányba halad.

Fidesz: pártpolitikai céljai vannak az tiltakozásoknak az oktatásban

Németh Szilárd (Fidesz) egyetértve a szocialista Hiller Istvánnal közölte, az iskolában a gyermek érdeke áll mindenek felett, illetve párbeszédet kell folytatni a problémákról. Az elmúlt időszak eseményei – folytatta – nem erről győzték meg, ugyanis értelmetlen, megosztó és közösségromboló az a direkt politikai akció, amivel a miskolci pedagógustüntetésen és a hétfői sztrájk során találkozhattak. A kormánypárti politikus szerint jól érzékelhető volt, hogy az egésznek pártpolitikai céljai vannak, a szakszervezeti vezetők az ellenzéki pártok elvtelen kiszolgálóivá váltak, az iskolákat ezek a szakszervezetek túszul ejtették, a pedagógusokat, gyermekeket biodíszletként használják fel önző, hataloméhségből fakadó céljaikra. Ugyanúgy pajzsként használják a kiskorú gyermekeket, mint az Európát lerohanó illegális bevándorlókat – mondta az ellenzéki pártokról. Szerinte ebben nincs különbség a pártok között: Dúró Dóra Hiller Istvánnal kánonban nyomják az agymosást. A kormány célja továbbra is az, hogy a gyerekek versenyképes tudást szerezzenek – jelezte.



Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a köznevelési kerekasztal lehetőséget teremt arra, hogy a problémákat megoldják. Véleménye szerint egy fórumról van szó, amely már bizonyított, hiszen a felsőoktatási kerekasztal jól működött. Elmondta, nem a kormány hibája, hogy a kerekasztalon a résztvevők száma nem teljes körű, hiszen meghívtak sok mindenkit, de egy részük nem vesz részt a tárgyalásokon.

A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása

Bánki: a cél, hogy a jegybanki eljárások jobban megfeleljenek a napi gyakorlatnak

Bánki Erik (Fidesz), a javaslat előterjesztője célként jelölte meg, hogy az MNB eljárásai jobban megfeleljenek a napi gyakorlatnak és a gazdasági társaságai ne kerüljenek versenyhátrányba. Értékelése szerint mindhárom módosítás indokolt és a nemzeti érdekeket szolgálja.

Kifejtette, hogy a javaslat egy része a jegybank hatósági eljárásaira vonatkozik, biztosítja az úgynevezett sommás eljárás szabályainak mellőzését, továbbá rögzíti az eljárások felfüggesztésének és meghosszabbításának lehetőségét az engedélyezési eljárások során. A közigazgatási törvény módosítása miatti 8 napos határidő rövid és komoly alkalmazásával komoly eljárási problémák keletkezhetnek – tette hozzá.

A kormánypárti politikus jelezte, hogy elsősorban adatvédelmi szempontból változtatnának az alapítványokra és gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokon. Amikor ezek nyílt piaci műveleteket végeznek, versenyhátrányba kerülhetnek azzal, hogy az információs szabadságról szóló törvény hatálya alá esnek – magyarázta, hozzátéve: ez központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekeket sérthet. Kitért arra is, hogy ezen szervezetek adatszolgáltatása szigorodik amiatt, hogy évente közhasznúsági jelentést kell közzétenniük.

Bánki Erik az MNB vezetőinek fizetésemelését uniós irányelvekkel indokolta, továbbá azzal, hogy a 28 uniós tagállam közül Magyarországon a legalacsonyabbak ezek a bérek. Megjegyezte: a következő legalacsonyabb fizetés az ír jegybank vezetőjéé, de ő is 31 százalékkal többet keres, mint a magyar.

A kormány támogatja a módosításokat

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében jelezte, hogy támogatják a tervezett változtatásokat.

KDNP: a javaslat hatékonyabb feladatellátást tesz lehetővé

Hollik István, a KDNP vezérszónoka arról számolt be, hogy támogatják a javaslatot, amely segíti, hogy a nemzeti bank növelni tudja a pénzpiac stabilitását. Az MNB korábbi vezetőit bírálva úgy értékelt: a mostani vezetés sikeres, képes a stabilitásra, kordában tartja az inflációt és még nyereséget is termel.

A kormánypárti politikus szerint aki ellenzi a módosításokat, az veszélyezteti a bankszektor biztonságos működését és a „zavarosban halászó brókereket" segíti.

A gazdasági társaságokra és alapítványokra vonatkozó szabályozást is szükségesnek nevezte. Példaként hozta, hogy amennyiben egy műkincs-vásárlás esetén megismerhető lenne a forrás, az indokolatlanul felverhetné az árat. A gazdasági társaságok versenyszférában folytatott tevékenysége során pedig szinte csak olyan adatok keletkeznek, amelyek az üzleti titok körébe tartoznak – tette hozzá.

A bérekről szólva ismertette, hogy az osztrák jegybank elnöke több mint 7 millió, a szlovák 5,6 millió, a belga 12,2 millió forintot keres. A közbekiabáló ellenzéki képviselőknek címezve azt mondta: Simor András korábbi jegybank-elnök 8 millió forintos fizetését sosem bírálták, most ennek a 70 százalékáról van szó.

Határozathozatalok

Több nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárultak a képviselők

Az Országgyűlés több nemzetközi szerződést ratifikált. Ezek eredményeként Magyarországon is hatályba léphet az Európai Unió és az Iraki Köztársaság közötti együttműködési megállapodás, a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet (OPCW) kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás, továbbá a magyar és a koreai kormány közötti, katonai minősített adatok cseréjére vonatkozó egyezmény.

Kihirdették még a magyar és az iráni kabinet között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, továbbá a magyar és koszovói kormányok között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodásokat, valamint a magyar kabinet és a Globális Zöld Növekedési Intézet között kötendő, a szervezet kiváltságait és mentességeit részletező jogállási megállapodást is.

Adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy társasági adókedvezményt (tao) kaphassanak azok a cégek, amelyek idén és jövőre összesen legfeljebb 19 milliárd forinttal támogatják a budapesti olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot.

A képviselők Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatára 117 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a társasági és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvények ezt tartalmazó módosítását.

Korlátozták a posta piaci tevékenységének adatszolgáltatását

A parlament korlátozta a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását.

Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére 118 fideszes és KDNP-s igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a postatörvény módosítását.

A Fidesz alelnökének eredeti előterjesztését az ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is alkotmányellenesnek ítélte. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.

Az indítványhoz ezt követően a fideszes Bánki Erik nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely szerinte a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál.

A cégek és a civil szervezetek is haladékot kaptak az új Ptk. alkalmazásához

A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket.

A képviselők a Fidesz kezdeményezésére egyhangúlag, 175 igen szavazattal fogadták el a Ptk. hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítást.

Az előterjesztők egyike, Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerint a kft.-knek azért kellett haladékot adni, mert számos jelzést kaptak arról, hogy a társaságok nem tudnak időben eleget tenni a Ptk. előírásainak.

Korlátozták az MNB-s alapítványok és cégek adatainak megismerhetőségét

A parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az intézmény vezetőinek fizetését megduplázta az Országgyűlés, amikor fideszes javaslatra – 118 kormánypárti igen szavazattal, 58 nem ellenében – módosította a jegybanktörvényt.


     
Vita a közoktatás helyzetéről

A közoktatást helyzetéről tartott vitanapot a szocialisták kezdeményezésére az Országgyűlés kedden délután. Az emberi erőforrások minisztere a többi között azt vetette fel: jó-e, ha az iskolák működtetése az önkormányzaté, fenntartása pedig az államé.

Balog: át kell gondolni a vegyes fenntartási rendszert

Balog Zoltán kedden a parlamentben a szocialisták által a közoktatás helyzetéről kezdeményezett parlamenti vitanapon közölte, változtatni kell a pedagógusok túlbürokratizált minősítési rendszerén, de annak lényegét nem szabad feladni.

Beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy az iskolák 17 százaléka van kizárólagos állami fenntartásban és működtetésben.



A köznevelési rendszer fenntartásának sem minőségi, sem finanszírozási szempontból nem volt egyértelmű felelőse 2010-ben, az önkormányzati rendszer az összeomlás előtt állt – magyarázta az emberi erőforrások minisztere az iskolák fenntartásának állami kézbe adását.

Balog Zoltán kijelentette: semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül Magyarország számára az oktatás fenntartása. Ekkor alakult ki konszenzus arról, hogy az állam fenntartó szerepét erősíteni kell – hangsúlyozta a miniszter.

Fidesz: elkerülhetetlen volt az átalakítás

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka elkerülhetetlennek nevezte az oktatási rendszer átalakítását 2010-et követően, az értékelése szerint romokban hevert. A lépés céljaként azt jelölte meg, hogy a gyermekek versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok pedig nagyobb megbecsülést kapjanak.

Az MSZP-SZDSZ-kormány elhibázott lépései közé sorolta a szöveges értékelés bevezetését, az óraszámok ellenszolgáltatás nélküli megemelését, illetve azt, hogy a bolognai rendszer miatt 40 százalékkal kevesebben szereznek diplomát.

A kormánypárti politikus a pedagógus életpályamodellt és a béremelést üdvözölve az első kézzel fogható eredménynek tartotta, hogy a tanári pályára jelentkezők száma 50 százalékkal emelkedett a 2014-15-ös tanévben, a pálya csúcsán pedig a félmillió forintot is elérheti egy egyetemi végzettségű tanár fizetése. Kitért arra, hogy a bérek reálértéke is magasabb, amit a rezsicsökkentéssel, a családi adókedvezményekkel, a személyi jövedelemadó és az áfa csökkentésével indokolt.

Pósán László több gyakorlati példát hozott debreceni intézményvezetőktől, akik a béremelést és a munkafolyamatok átalakítását is méltatták.

KDNP: az ellenzék politikai vitákat akar, köznevelési szlogenekkel

Rétvári Bence, a KDNP vezérszónoka szerint az, hogy az MSZP-s Tóbiás József és a jobbikos Gyöngyösi Márton is közösen vett részt a vitanap kezdeményezésében, azt jelzi, hogy a vita nem a gyerekekről szól, hanem arról, hogy az ellenzék a politika terepévé akarja tenni az oktatást.

Kifejtette: jól látható, hogy pártkötődéssel rendelkező szereplők – képviselők, jelöltek, pártszervezők – bukkannak fel minden tüntetésen, legyen szó Veszprémről, Szombathelyről, Pécsről, Szegedről vagy Hajdúszoboszlóról. Számukra a kormány elleni tiltakozás a legfontosabb, nem az oktatás helyzete - összegezte véleményét a kormánypárti politikus, aki azt is bírálta, hogy tanulmányok írásával korábban száz millió forintokat kereső emberek független szakértőként próbálnak feltűnni.

Rétvári Bence szóvá tette azt is, hogy a szocialista kormányok csak a 13. havi bér eltörlésével 17 milliárd forintot vettek ki a pedagógusok zsebéből, összességében pedig több 100 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Ezt a jelenlegi kormány visszapótolja ezt és még több forrást von be – tette hozzá.

Felvetette azt is, hogy az MSZP továbbra is a tandíj bevezetésének pártján áll-e, és felidézte: a szocialisták kormányzása alatt 381 iskolát zártak be és 17 ezer tanárt bocsátottak el.

Fidesz: az iskolákban direkt pártpolitikai akcióknak nincs helye

Németh Szilárd (Fidesz) szerint a kormány és a Fidesz-KDNP már hetekkel ezelőtt leszögezte, hogy számukra a gyermek középpontba állítása a legfontosabb a közoktatás területén.

Hozzátette: az iskolákban direkt pártpolitikai akcióknak nincs helye; a legfontosabb szereplőknek az iskolákban nem a minisztert, az államtitkárokat tartják, hanem a tanítókat, tanárokat. Szerinte a köznevelés területén nem lehet hőbörögve, cinikusan, nagyképűen megoldani a problémákat. Össze kell ülniük azoknak, akiknek a rendszer működtetésében dolga van, hogy megbeszéljék milyen irányba kell menni – mondta.

A kormánypárti politikus problémák közé sorolta, hogy 2002 és 2010 között kivették a pénzt az oktatásból.

Közölte, az elmúlt öt évben hihetetlen összegek jutottak az iskolák felújítására, tornatermek létrehozására. A pedagógusbérek kapcsán csepeli országgyűlési képviselő révén kerületéből hozott példákat: 2010-ben bruttó 189 ezer forint volt az átlagbére egy csepeli pedagógusnak, most 288 ezer forint.

Csepelen 2010 februárjában kölcsönt kellett felvennie az önkormányzatnak, hogy kifizesse a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók bérét – tette hozzá.

A Klebelsberg-központ megújítását elképzelhetőnek nevezte, de szerinte az átalakításához idő kell. Németh Szilárd azt mondta, a Klik nem kapott jelest, nagyon rossz osztályzatot kapott.