A kormány februárban fogadta el az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) idei fejlesztési keretét, amely 900 milliárd forinttal támogat négy fontos társadalompolitikai célkitűzést – mondta el a Magyar Időknek Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese, az EFOP monitoringbizottságának elnöke. Ezek közé tartozik a középosztály bővítése, az emberi erőforrás gazdasági fejlődést megalapozó javítása, a területi egyenlőtlenségek csökkentése és a közösségek megerősítése.
A kormány szerint növelni kell az iskolák hátránycsökkentő képességét

Az államtitkár közölte: a támogatási keretösszegből a család- és ifjúságügy 43,4 milliárdra, az egészségügy 94,6 milliárdra, a kultúra pedig 16,2 milliárd forintra számíthat. A legmagasabb összeget az oktatásra fordítják, összesen 315 milliárd forintot, de 192 milliárdos forrásra lehet pályázni a szociális és társadalmi felzárkózás témakörben is. A miniszterhelyettes szerint a program kiemelt figyelmet fordít az egészségügyben, a szociális területen és az oktatásban dolgozó szakemberek támogatására, munkakörülményeik javítására. Ezekre a célokra mintegy 239 milliárd forintot különítettek el az EFOP-on belül.

Rétvári Bence kiemelte: az éves fejlesztési terv középpontjában többek között a társadalmi felzárkózás és a szociális jólét fokozása, a humán tudástőke gyarapítása, az alsó középosztály felzárkózási esélyeinek növelése áll. Idetartozik a rászoruló gyermekes családok helyzetének javítása, az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés, továbbá a családok megerősítése, a társadalmi összetartás növelése is. A miniszterhelyettes kiemelten fontos célként fogalmazta meg a köznevelés minőségének javítását, a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkentését, valamint a minőségi, teljesítményelvű felsőoktatás megteremtését. Hozzátette: a humánerőforrás fejlesztése mint központi cél kiterjed a szociális, egészségügyi és oktatási életpályák bevezetésére és kiterjesztésére, a hiányszakmákban az utánpótlás biztosítására, valamint a szakmai továbbképzésekre is.

A köznevelést célzó intézkedések részben az iskolák hátránycsökkentő képességének növelését, ezzel egy időben pedig a mindenki számára elérhető minőségi oktatás fejlesztését eredményezik majd.

Az ellenzék szerint a kormány csökkentené a diplomások számát, erre reagálva Rétvári Bence közölte: uniós források felhasználásával is növelni akarják a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát, a duális képzések elterjedését, és emelnék a felsőoktatási kutatások színvonalát. Szavai szerint a minőségi, versenyképes felsőoktatás és tudományos utánpótlás megteremtése olyan befektetés, amely hosszú távon garantálja a nemzet kibontakozását.

Január végén 3,29 milliárd forintos tornaterem-építési pályázatot írt ki az állam, amelynek keretében a Klebelsberg

Intézményfenntartó Központnak (Klik) április 15-ig van lehetősége megjelölni, hogy melyik iskolában milyen fejlesztést kívánnak megvalósítani a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelően. Ezenfelül további egymilliárd forintra pályázhatnak a Kliken kívüli intézményfenntartók ugyanerre a célra.

Folytatódik az Okosportálon lévő tartalmak bővítése, úgy, hogy azok képesek legyenek valódi módszertani támogatást nyújtani a pedagógusoknak, szülőknek és diákoknak egyaránt – tudtuk meg a miniszterhelyettestől.

Kitért arra is, hogy készül egy informatikai alkalmazás is, amely figyelemmel kíséri a tanulók eredményeit, hiányzásait, és a statisztikai adatok alapján jelzi a tanároknak, ha valakinél felmerül a lemorzsolódás veszélye. A szoftver a Kréta elnevezésű informatikai rendszer egyik eleme lesz, amelyben elektronikus napló is működik majd, és szorosan kapcsolódik az oktatási anyakönyvhöz. Ez egy olyan közhiteles nyilvántartás lenne, amelyben minden tanuló pályaíve megjelenik az óvodától az egyetemig bezárólag. A rendszer a pedagógusokat, egyetemi oktatókat abban segíti, hogy lássák az egyes diákok erősségeit, fejlesztendő területeit. A végzettséget igazoló okiratokat is ki lehet majd nyomtatni a program segítségével, és helyettesítik papíralapú hivatalos dokumentumokat.

Rétvári Bence beszélt a napközis táborokról is, amelyeket már idén nyáron megszerveznek, segítve ezzel a szülőket a szünet alatti gyermekelhelyezésben. A programok anyagi forrásait ebben az esetben is részben uniós támogatásokból fedezik. A tervek szerint tematikus, napközi jellegű egyhetes nyári táborokról lenne szó, ahol a diákok többek között megismerkedhetnek a KRESZ szabályaival, lesz idegen nyelvi, nomád-, informatikai, sport-, zöld- és hagyományőrző tábor is, amelyekből mindenki az érdeklődési körének megfelelően válogathat.