Napirend előtt

Schiffer András (LMP) a polgári berendezkedés kormányzati tervének megvalósítását kérte számon, sorolva azokat az eseteket, amelyek szerinte nem illeszkednek abba. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter úgy felelt: „minden valószínűség szerint egészen mást értünk polgári berendezkedést alatt, mint ön". Kifejtette: a kormány olyan országot szeretne, amely gazdaságilag képes megállni a saját lábán, és nem az IMF mentőövén. Magyarország az elmúlt öt évben az unióban is egyedülállóan mérsékelte az adósságrátáját – sorolta az eredményeket –, csökkent a személyi jövedelemadó, és növelte a családtámogatásokat, a polgári berendezkedés lényege ugyanis Rogán Antal szerint az, hogy a gazdasági növekedés esetén a forrásokból az embereknek is vissza kell adni.

Magyar Zoltán (Jobbik) az állami földek értékesítésének tilalmával kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről azt mondta, a magyar emberek tulajdonáról csak maguk a tulajdonosok dönthetnek; a voksolás pedig legyen egy napon a kvótareferendummal. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, ha a Kúria úgy döntött, népszavazást lehet tartani az ügyben, akkor a kormány áll elébe. Szerinte ugyanakkor 100 ezer gazda egyetért a földárverésekkel. Ismertetése szerint a több mint 200 ezer hektárból 121 ezer hektárt adtak el összesen 2931 vevőnek, az átlagosan megvásárolt hektárszám fejenként 41 hektár. Hozzátette: a korábbi haszonbérlők 17 százaléka lett árverési nyertes. Elmondta azt is, hogy február utolsó napjáig közel 4000 szerződés aláírása várható.

Tóbiás József (MSZP) szerint minden közvélemény-kutatásnál beszédesebb, hogy vasárnap megnyerte a salgótarjáni időközi polgármester-választást az MSZP-s Fekete Zsolt, a baloldal jelöltje. Bírálta a miniszterelnök évértékelő beszédét, mondván, az nem a magyar valóságról szólt. Gratulált a Saul fia alkotóinak az Oscar-díjhoz, majd azt javasolta, minden képviselő ismerhesse meg a filmet, illetve minden fiatalnak az általános iskolában legyen lehetősége megismerni a sikeres európai műveket. Rogán Antal jelezte, a Saul fia sikeréhez a kormány nevében a miniszterelnök hajnalban gratulált. Ez mindenkinek a sikere, Magyarország sikere is és az új filmtámogatási rendszer sikere is – közölte. Az időközi választás kapcsán közölte, az MSZP meg tudta tartani azt, amit 2014-ben megnyert, ebben nincs semmi meglepő. Nagyon nem szeretné – folytatta –, hogy a salgótarjániak olyan helyzetbe kerülnének, mint amilyenbe az ország került Gyurcsány Ferenccel 2006-ban. A miniszter szerint hallgatnak a város költségvetéséről, a hírek szerint azért, mert egymilliárd forintos lyuk tátong abban. Nem tartható, hogy a törvényeket megszegve nem adják be a büdzsét – mondta, majd hozzátette: ha ez így van, akkor a szükséges vizsgálatokat le kell folytatni az Állami Számvevőszéknek és a kormányhivatalnak.

KDNP: módosítani kell a népszavazási törvényt

Harrach Péter a szabad vasárnappal kapcsolatos népszavazás kapcsán egyetértett azzal, hogy módosítani kell a népszavazási törvényt, hogy ne alakuljon ki az elmúlt napokban tapasztalt méltatlan helyzet. Ugyanakkor a frakcióvezető azt a kérdést tette volna fel: egyetért-e azzal, hogy a kiskereskedelemben dolgozó 200 ezer embertől elvegyük az egyetlen közös pihenőnapot? Ez elsősorban szociáldemokrata kérés, de ilyen párt hiányában a keresztényszociális párt is megteheti ezt – mondta. Harrach Péter ennél sokkal fontosabbnak tartotta a kvótareferendumot, amellyel súlyt adnának a nemzeti törekvéseknek.



Rogán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben négy baloldali népszavazási kérdés is volt, mindegyikben sikertelen volt az aláírásgyűjtés. Sem én, sem más nem örül annak, hogy amikor az MSZP elindul népszavazási kérdést beadni a választási irodára, akkor mindig balhé van – fogalmazott. A miniszter megerősítette: a kormány szerint is módosítani kell a népszavazási törvényt. A kormány által kezdeményezett kvótareferendumról azt mondta, ma Magyarországnak és egész Európának a már beáramlott és folyamatosan beáramló tömegek kötelező széttelepítése jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. Az európai vezetők ezt nem tekinti demokráciakérdésnek, azt gondolják, hogy meg lehet hozni ezt a döntést az emberek feje felett – tette hozzá, jelezve: a magyar kormány ezt nem így gondolja.

Kósa Lajos (Fidesz) pártja nevében gratulált Nemes Jeles Lászlónak, az Oscar-díjat nyert Saul fia című film rendezőjének. Fantasztikus sikernek értékelte a díjat, és azért is örömét fejezte ki, hogy a filmalap hozzájárult a film elkészítéséhez. A kormánypárti politikus gratulált a vasárnap megválasztott salgótarjáni polgármesternek is. Majd jelezte, hogy érdeklődve várják a város költségvetésével kapcsolatos kérdéseikre a válaszokat. Hozzátette: 1,2 milliárd forint hiánya van a város költségvetésének, ez a szocialista városvezetés felelőssége.

A miniszterelnök évértékelője kapcsán azt mondta, nem önmagában az illegális határátlépőkkel, hanem  politikusokkal van a baj, akik összekeverik a különböző jogállású bevándorlókat. Úgy látta, a népszavazási kérdés arra irányul, el lehet-e venni a magyaroktól azt a jogot, hogy véleményt alkossanak arról, együtt akarnak-e élni ismeretlenek tömegével.

Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke szerint a bevándorlás 2015-ben valós veszéllyé vált, amely mindenkit foglalkoztat Európában. A bevándorlási veszély nem múlt el, az év első két hónapjában 200 ezer ember érkezett a kontinensre a horvát-szlovén útvonalon – mondta, hozzátette: tavasszal várhatóan újabb nyomás lesz Európán.

Ismertette a kormány határvédelem érdekében tett intézkedéseit, majd elmondta azt is, hogy fennáll a veszély, hogy az európai vezetők fejében a bevándorlók kötelező újraelosztása az egyetlen lehetséges megoldás. Szerinte a kvóta ráadásul egy lopakodó dolog: először negyvenezer ember önkéntes, majd 120 ezer ember kötelező elosztásáról volt szó, most pedig állandó mechanizmusról. Hozzátette: senki más nem hozhat döntést Európában csak az emberek, őket kell megkérdezni.

Elfogadta napirendjét a Ház

Az Országgyűlés a napirend elfogadása előtt úgy határozott, hogy a közoktatás állapotáról szóló vitanapot – kedden – időkeretben tárgyalja.

Arról is döntöttek a képviselők, hogy házszabálytól eltéréssel már hétfőn elfogadják azt a határozatot, amely 2016-ot a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánítja. Szintén eltérve a házszabálytól kedden mondhatnak igent arra a fideszes javaslatra, amely szerint csak 2017-től kellene alkalmazniuk az új Ptk.-t a 3 milliónál alacsonyabb törzstőkéjű kft.-knek.

Kivételes eljárásban tárgyalja majd a Ház az MNB-törvény módosítását, amely emelné a jegybanki vezetők fizetését, valamint szabályozná a jegybank által tulajdonolt gazdasági társaságok és a nemzeti bank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését. Az indítvány zárószavazása kedden várható.

Ezt követően a parlament jóváhagyta napirendjét.

Magyar-lengyel szolidaritás éve – vita

A magyar-lengyel szolidaritás évéről szóló határozati javaslat vitáját megnyitó expozéjában Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló, az egyik előterjesztő azt mondta: az évszázados magyar-lengyel sorsközösség és barátság 20. századi megnyilvánulása volt a két nemzet közös küzdelme a kommunista diktatúra ellen. Hangsúlyozta: a második világháború után a Szovjetuniónak kiszolgáltatott, nemzeti érzéseikben megalázott magyarok és lengyelek 1956-ban tetteikkel és áldozataikkal megnyitották azt az utat, amely 1989-90-re a kommunista rendszer bukásához vezetett Kelet-Közép-Európában.

A két nemzet egymás iránti szolidaritása kivételes és jövőbemutató érték – mondta Csúcs Lászlóné, aki emlékeztetett, hogy a napokban a lengyel szejm és szenátus is egyhangúlag megszavazta a lengyel-magyar szolidaritás évéről szóló határozatot.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormány támogatásáról biztosította a benyújtott határozatot. Kiemelte: a magyar és a lengyel nép több történelmi korszakon átívelő barátsága egyedülálló szilárdságú európai összevetésben. A magyar-lengyel sorsközösség 20. századi megnyilvánulása volt a két nép hősies küzdelme a kommunista diktatúrával szemben – mondta.

A tárcavezető szerint a magyar-lengyel barátság és szolidaritás ma – amikor az Európai Unió történetének legsúlyosabb kihívásával néz szembe – ugyanúgy aktuális, mint bármikor a közös történelemben.

A Fidesz nevében Németh Szilárd azt hangoztatta, hogy a magyar és a lengyel nép sosem tűrte a rabigát. Mint fogalmazott, az elmúlt ezer év „népeink szabadságvágyának története". Közölte: Lengyelország számíthat Magyarországra, és „tudjuk, mi is számíthatunk rájuk".

A KDNP nevében Latorcai János példa nélkülinek nevezte a lengyel-magyar barátságot. Kiemelte, hogy a V4-együttműködés is európai tényezővé vált.

A magyar-lengyel szolidaritás éve az idei

A Kövér László házelnök, Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló és az öt frakcióvezető - Kósa Lajos (Fidesz), Tóbiás József (MSZP), Vona Gábor (Jobbik), Harrach Péter (KDNP) és Schiffer András (LMP) – által jegyzett határozati javaslatot egyhangúlag, 168 igen szavazattal fogadta el a parlament. A döntést a képviselők felállva tapsolták meg.

Az előterjesztés szerint az 1956. júniusi poznani kommunistaellenes felkelés és az 1956. október-novemberi magyar forradalom hatvanadik évfordulójának emléket állítva – a magyar Országgyűlés és a lengyel szejm és szenátus egyetértésében – nyilvánították a magyar-lengyel szolidaritás évének az ideit.

„A magyarok és lengyelek hősies megmozdulása a szabadság iránti örökös vágyunk és az Európa II. világháborút követő erőszakos felosztásával az egész régió rabigában tartása elleni tiltakozásunk tanúbizonysága volt. A nemzeteink által 1956-ban tanúsított kölcsönös szolidaritás és segítség egy olyan különleges értéket képez, amelyre kötelességünk közösen emlékezni" – olvasható a határozatban.

A lengyel szejm – ugyanezzel a tartalommal – pénteken fogadta el határozatát arról, hogy 2016-ot a lengyel-magyar szolidaritás évének nyilvánítja.



Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök a 2016-os év magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánításáról szóló javaslatról szóló szavazás után az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. február 29-én. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Interpellációk

Jobbik: nem egészségügyi reform, hanem kórházrombolás zajlik

Rig Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy az egészségügyi rendszer haldoklik és egyértelmű, hogy gyökeres változásokra van szükség. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, hogy ha a képviselő jobban utána nézett volna, akkor tudna róla, hogy az egészségügyi államtitkár összehívta a kórházigazgatókat és a fenti javaslatot is elővezette. A kórházigazgatóknak először volt lehetőségük szakmai véleményt mondani az elképzelésekről - mondta, hangsúlyozva: a kormány a betegek érdekéből indul ki. Összegzése szerint vannak olyan krónikus ágyak, amelyek már nem tartoznak közvetlenül a kórházak alapvető funkciójához és nem feltétlenül szükséges annyira az intenzív ellátás. Fontos a rendszerszintű profiltisztítás – jegyezte meg, és kitért arra is, hogy a teljes kórházi ágyszámot nézve ezer lakosra vetítve
kétszer akkora nálunk ágyszám, a krónikus ágyszám pedig még magasabb az arány más OECD-országokhoz viszonyítva.

Fidesz az LMP agrárelképzeléseiről

Pócs János (Fidesz) az LMP-s Sallai R. Benedek közelmúltbeli lakossági fórumát idézte fel a amelyen elmondása szerint bírálta az ellenzéki politikus a kormány intézkedéseit, és a résztvevőknek igen sötét képet festett az aránytalanul eloszló agrártámogatásokról. Ugyanakkor a mezőgazdaság teljesítményének stabil emelkedéséről, a hathatós kormányzati segítségről, a vidéki embereknek is lehetőséget kínáló családtámogatási rendszerről nem sok szó esett. Megjegyezte: az elhangzottakkal szemben  nem tudnak olyan földárverésekről amelyen narancs, zöld vagy vörös tárcsákat emelgettek volna. Kitért arra az ellenzéki elképzelésre is, hogy 100 hektár földtulajdon vagy 100 négyzetméter feletti lakóingatlan esetén vagyonadót vezetnének be. Milyen intézkedésekkel segíti a kormány a magyar vidéket? – kérdezte. Bitay Márton Örs államtitkár kiemelte: a magyar családok versenyképességének növelése a cél, ezért nekik termőföld tulajdont kell adni. Példaként hozta, hogy az európai agrárgazdaságok a földtulajdonon és a forrásokon nyugszanak. Jelezte: közel 290 ezer hektár állami termőföldet adtak haszonbérbe a Földet a gazdáknak program részeként, s eddig 8 ezer gazda átlagosan 30 hektáros területet vásárolt a földértékesítési programban. Feltette a kérdést, vajon miben segítene az LMP által javasolt földadó, és miért pont 100 hektárnál húzták meg a határt?

KDNP: milyen fejlesztések várhatók a bölcsődei ellátásban?

Hollik István (KDNP) örvendetesnek nevezte a bölcsődei ellátás jelentős bővítésének lehetőségét. Ez a szociális segítségnyújtás egy fontos formája is – mutatott rá.  Azt kérdezte: milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány 2018-ig a bölcsődékkel kapcsolatban, és ezeknek milyen költségvonzata lesz? Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a három éven aluli gyermekek ellátására szolgáló férőhelyek számát a kormányzati ciklus végére 60 ezerre emelnék a jelenlegi 44 ezerről, így az ellátórendszer a korosztály 22 százalékának biztosítana férőhelyet. 2020-ig több jogcímen összesen 100 milliárd forintos forrás szolgálja a bölcsődék és óvodák fejlesztését – hangsúlyozta.

Fidesz: a pedagógusok felvetéseivel érdemben foglalkozni kell

Kucsák László (Fidesz) arról érdeklődött, milyen eredményt hoztak a tankerületi fórumok, hányan vettek azokon részt, a megfogalmazott javaslatokkal foglalkozik-e a köznevelési kerekasztal. Szerinte nagy nyomás nehezedik a kerekasztalra, de a kapkodó megoldások hibákat szülhetnek. Érthetetlennek tartotta a pedagógus-szakszervezetek viselkedését, a kerekasztaltól történő kivonulással lemondanak, arról, hogy észrevételeiket megfogalmazhassák. Hozzátette: a pedagógusok felvetéseivel ugyanakkor érdemben foglalkozni kell. Rétvári Bence elmondta, hogy minden iskolaigazgatót párbeszédre hívtak; 198 tankerületi fórum volt, 2207 iskola képviselője vett részt azokon. Az észrevételek, javaslatok száma: 4538 – tette hozzá. Az azonnal megoldandó javaslatok közé sorolta a többi között a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és költségvetése átalakítását, a jövedelemelmaradások rendezését.

MSZP: mikor látják be, hogy működésképtelen a Klik?

Kiss László (MSZP) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) adósságállományát bírálta és úgy értékelt: korrekciók helyett az intézmény teljes felszámolására lenne szükség. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában szembeállította a Klik 17 milliárdos adósságát a fenntartó önkormányzatok korábbi 1300 milliárd forintos adósságával. Utalt arra, hogy az MSZP kormányzása alatt alulfinanszírozták az oktatást, ezért volt szükség arra, hogy az állami fenntartás belépjen. A Klik megszüntetése esetén a szocialisták visszatérnének oda, ahol ekkora adósságok keletkeztek? – kérdezte.

Jobbik: meddig viseli szakkollégium Rajk László nevét?

Szávay István (Jobbik) arról beszélt, hogy a törvény szerint már nem lehet a kommunista diktatúrára emlékét hordozó közterületi elnevezés, a Budapesti Corvinus Egyetem szakkollégiuma azonban Rajk László nevét viseli, ami az akadémia állásfoglalása alapján sem lenne lehetséges. Rétvári Bence azt felelte: az egyetemek számára 2015. december 31-i hatállyal szabta feladatul egy kormányrendelet a névviselés áttekintését, a konkrét esetre sem a kormánynak, sem a tárcának, sem a parlamentnek nincs ráhatása. Az ellenzéki politikust az intézmény rektorához, illetve hallgatói önkormányzatához irányította.

Azonnali kérdések

MSZP: mi lesz az MVH jövője?

Az MSZP-s Legény Zsolt arról kérdezte a kormányfőt, mi a kabinet szándéka a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH), mi lesz a szervezet jövője. Erre Orbán Viktor annyit válaszolt: az MVH jövőjéről jelenleg vita folyik, és akármi is lesz e vita kimenetele, az a gazdákat egyáltalán nem fogja érinteni.

Jobbik: valóban 21. századiak a körülmények az egészségügyben?

A jobbikos Lukács László György azt kérdezte Orbán Viktortól, valóban úgy gondolja-e, hogy 21. századi körülmények vannak az egészségügyben. Erre válaszul a kormányfő kifejtette: az egészségügyi alapellátásra 2010-hez képest 40 százalékkal több pénzt biztosít a kormány, a várólistákat a felükre csökkentették, több mint 500 milliárd forintot fordítottak a kórházak fejlesztésére, és a közelmúltban 300 kórház és rendelőintézet újult meg. A vidéki kórházak jelentős többségében már valóban 21. századi körülmények fogadják a betegeket, de Budapesten baj van, ezért a jövő évben felépül egy új kórház a fővárosban – közölte.

LMP: lesz népszavazás a szabadkereskedelmi megállapodásról?

Schiffer András LMP-s frakcióvezető az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokról faggatta a miniszterelnököt, így például arról, hogy tervez-e népszavazást a majdani egyezmény megerősítéséről. Orbán Viktor azt felelte: a szabadkereskedelmi egyezmény ügyében a magyar kormány álláspontja az, hogy csak olyan megállapodást szabad aláírni, amely az ország érdekeit szolgálja, és az életbevágó nemzeti érdekeket nem sérti. A szerződést a parlamentnek meg kell majd vitatnia, ezt követően lehet dönteni arról, hogy kell-e hozzá szélesebb felhatalmazás – tette hozzá.

A Fidesz a kiskereskedelmi forgalom bővüléséről

Szatmáry Kristóf fideszes képviselő a kiskereskedelmi forgalom bővüléséről kérdezte a kormány képviselőjét. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára erre azt válaszolta: a kiskereskedelmi forgalmi adatok megerősítik, hogy a háztartások vásárlási kedve visszatért. Közölte: az idén a forgalom további növekedése várható.

MSZP: mit csinált egy hete a kormány az NVI-nél történtek ügyében?

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a múlt keddi NVI-s jeleneteket elevenítette fel, amikor - mint mondta – szakemberek szerint bűncselekmény történt. Mit csinált egy hete a kormány, az ügyészség, a rendőrség? - kérte számon a kormányfőt. A miniszterelnök erre úgy reagált: az MSZP beadta a kérdését (a boltok vasárnapi zárva tartásáról), és azt befogadták.
 
Jobbik: támogassák a vizsgálóbizottságok felállítását!

Vona Gábor (Jobbik) ismét két vizsgálóbizottság felállításáról kérdezte a miniszterelnököt, az egyik szándékuk szerint a Jobbik és Oroszország viszonyát, a másik pedig a kormányfő környezetének gazdagodását vizsgálná. Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte: Vona Gábort nem a politika érdekli, hanem a pénz. Mint mondta, az ellenzéki pártban van olyan képviselő, aki saját édesanyja cégének fizette ki a kampánypénzét, s abból is pénz csinálnak, hogy orvosokat visznek külföldre. Egy autókölcsönző cég 18 millió, egy autószerelő cég 6 millió, egy informatikai vállalkozás 8 millió, egy fuvarcég pedig 4,4 millió forintért ír tanulmányokat a Jobbiknak olyan témákban, mint az európai radikális trendek vagy az izlandi válságkezelés – sorolta, megjegyezve: „nem is ló, hanem egyenesen a mamut lába lóg ki ezekből az ügyekből".



Vona Gábor viszonválaszában azt mondta: az inga a Fidesz irányába mozdul. Ezt egyebek mellett a dunaújvárosi gyilkossággal, a Fidelitas disznóvágásával és azzal magyarázta, hogy a roma önkormányzat nem tud elszámolni a támogatásaival. A miniszterelnök erre reagálva azt javasolta: nézzék meg, hogy a Kovács Bélánál talált fiktív számlákon szereplő pénz vajon a Jobbik pénze volt-e.   

KDNP: hogyan változott a sertéshús ára?

Földi László arról érdeklődött, hogy a januártól hatályos áfacsökkentés után hogyan változott a boltokban kapható sertéshús ára. Azt hangoztatta: az intézkedés előnyét a vásárlóknak kell megnyerniük. Emellett a gazdaság tisztulását jelölte meg célként. Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára elmondta, hogy minden tapasztalatuk azt támasztja alá, hogy az áfacsökkentés átment a kereskedelemben, a különbözet a vásárlók asztalán marad. Ez évi 25 milliárd forint, ami egy négy tagú család esetében évente 10-12 ezer forint – fejtette ki, jelezve: folyamatosan elemzik a helyzetet.

LMP: mikor rúgják ki Farkas Flóriánt?

Ikotity István (LMP) Farkas Flórián miniszterelnöki biztos esetleges menesztéséről érdeklődött, jelezve: szerinte bebizonyosodott, hogy hibázott, hiszen az Országos Roma Önkormányzatnak 1,2 milliárd forint támogatást kell visszafizetnie. Azt kérdezte, miért foglalkoztatja a miniszterelnök a politikust. A kormányfő azt felelte neki, hogy nem áll szándékukban meneszteni a biztos, s látja, hogy az LMP-s politikus „utazik" Farkas Flóriánra, ami az ő pozícióit erősíti.

Fidesz: állítsuk meg az újkori népvándorlást!

Ágh Péter (Fidesz) értékelése szerint újabb fejezetéhez ért az újkori népvándorlás, az illegális bevándorlók számának emelkedését pedig a bejáratott útvonal országainak szigorításaival magyarázta. Úgy vélte: a kormány megfelelő lépéseket tett a migráció ellen. Arról érdeklődött, hogy mit tesz a kormány az újabb helyzet kezelésére. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy megerősítették a határzárat, megduplázták a járőrök létszámát, a honvédség helikopterei légi felderítést végeznek, az új védvonalat építését előkészítették. Emellett Bács-Kiskun és Csongrád megyében szigorított ellenőrzések vannak – mondta, jelezve: 85 milliárd forintot fordítottak a védekezésre. Utalt arra is, hogy a kötelező betelepítési kvóta ellen népszavazást kezdeményeztek.

MSZP: csak kárt okoz az aranykalászos gazdaképzés

Gőgös Zoltán (MSZP) azt kifogásolta, hogy „spekulánsok 400 órás tanfolyammal" aranykalászos gazda címet szerezhetnek, s szerinte ez a vidéki ember lejáratása. Példaként Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert nevezte meg. Szavai szerint aki nem ért az agráriumhoz, az csak kárt tud okozni, s párhuzamot vont azzal, hogy nem létezik OKJ-s orvosképzés sem. Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta: politikai hecckampány részévé vált a képzés, ami nem helyes, nem ledorongolni, hanem bátorítani, elismerni kell az érintetteket. Megjegyezte: Magyarországon a képzett földművesek száma alacsonyabb, mint a versenytársaknál, a földművesek közösségének megnyitása pedig parlamenti vita tárgya volt. Lázár Jánosra utalva azt mondta: megkérdezte, hogy aranykalászos gazda-e, és azt mondja az MSZP-s politikusnak rajta keresztül, hogy nem.
 
Az ellenzék nem támogatja az olimpiai pályázatot támogatók adókedvezményét

Egyetlen ellenzéki frakció sem támogatta a kormány azon törvényjavaslatának végleges formáját, amely az olimpiai pályázat támogatásához kötődő társasági adókedvezményt (tao) vezetne be a társasági és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló jogszabályok módosításával.

A vitában a kormánypárti Salacz László (Fidesz) azt mondta, az eredeti javaslat jogtechnikai módosításokon esett át annak érdekében, hogy a társasági adókedvezmények a sport mellett a 2024-es budapesti olimpia megrendezéséhez is segítséget nyújthassanak.

A fideszes Gelencsér Attila a kritikákra válaszolva azt mondta, ez a vita is azt bizonyítja, hogy az ellenzék minden, az országnak kedvező nagy ívű tervet „elutál".

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár zárszavában jogtechnikainak nevezte az ellenzék által kifogásolt módosítást és hangsúlyozta, a támogatások azért nem minősülnek költségvetési támogatásnak, mert azok nem az államháztartás alá tartozó szervektől érkeznek. „Van valami diszkrét bája annak, amikor szocialista képviselők beszélnek lopásról" – fogalmazott.

Az ellenzék szerint adatok eltitkolására alkalmas a postatörvény módosítása

A postatörvény vitájában Németh Lászlóné államtitkár hangsúlyozta, hogy a Magyar Posta nyereséges és nem igényel költségvetési támogatást, annak ellenére, hogy 2016-ra 10 százalékot meghaladó béremelést tudott biztosítani dolgozói több mint 85 százalékának – emelte ki. A Ház előtt fekvő módosítás csak azoknak az adatoknak a közérdekűségét változtatná meg, amelyek aránytalan érdeksérelmet okoznának - hangsúlyozta. Hozzátette, a posta a jövőben sem titkolhat majd el semmit.

Az előterjesztőként felszólaló Galambos Dénes (Fidesz) objektív alapot nélkülöző fantáziaszüleményeknek nevezte az ellenzék által megfogalmazottakat. A képviselő azt mondta, hogy a liberalizált postai piacon való megjelenés által generált verseny miatt meg kell határozni azokat az eseteket, amelyek során méltányolható a társaság üzleti érdeke. Cáfolta, hogy a jogszabály ellentétes lenne az alaptörvénnyel, vagy az infotörvénnyel.

Egyetértés a Ptk. egyes szabályainak halasztásáról

Kormánypárti és ellenzéki felszólalók is egyetértettek azzal a fideszes előterjesztéssel, amely egy év haladékot adna a gazdasági társaságoknak és a civil szerveteknek is az új Ptk. alkalmazásához.

Az előterjesztést ismertető Vas Imre (Fidesz) elmondta, a javaslat a korlátolt felelősségű társaságok (kft.) esetében egy évvel meghosszabbítja a 3 millió forintos törzstőke megteremtésére vonatkozó 2016. március 15-ei határidőt, mert számos jelzés érkezett arról, hogy a társaságok nem tudnak időben eleget tenni a Ptk. ezen előírásának.

A kormánypárti politikus szólt arról is, a változtatással 53 ezer civil szervezet is, vagyis a Magyarországon bejegyzett szervezetek 65 százaléka egy év haladékot kap.

A kereszténydemokrata Rubovszky György úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy a határidő volt rövid, szerinte inkább az érintettek reagáltak későn. „Általános magyar átok, hogy a kétéves határidő az utolsó hónapban kezd mindenkinek gyanússá válni" – fogalmazott, ügyvédi gyakorlatára hivatkozva.

Jakab István levezető elnök ezt követően az összevont vitát lezárta.

Az előterjesztő nevében felszólaló Vas Imre a törvényjavaslat támogatását kérte.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Bodó Sándor (Fidesz) a hajdúszoboszlói idegenforgalom fellendülését méltatta, miután tavaly több mint egymillió vendégéjszakát töltöttek el az odalátogatók.

Az Országgyűlés kedden határozathozatalokkal, valamint a közoktatás helyzetéről szóló politikai vitanappal folytatja munkáját.