Firtl Mátyás hangsúlyozta: „a tapasztalat azt mutatja, hogy egy rossz kormány számára a legveszélyesebb pillanat akkor következik be, amikor megpróbálja magát megreformálni. (…) A szenvedés, amelyet a nép türelemmel viselt, amíg az elkerülhetetlennek látszott, abban a pillanatban, amikor felcsillan a szabadulás reménye, elviselhetetlenné válik.
 A reform ekkor csak arra alkalmas, hogy megmutassa az embereknek, mi az, ami még mindig elnyomja őket, s ami most még kevésbé elviselhető.”

Mint mondta, bár az idézet sorokat a magyar forradalmat megelőző évszázadban vetette papírra egy francia történész, mégis mintha az ötven évvel ezelőtt történtek előzményeiről szólna. Azokról az időkről, amelyeknek az 1956-os forradalom és szabadságharc vetett véget. A lényeg azonban rövid és tanulságos, miképpen egy korabeli tudósítás fogalmaz:,,Az emberiség legnagyobb kincse a szabadság és a becsület.(..) A magyar nép most megmutatja, hogy ragaszkodnak a szabadsághoz.”

„És valóban. Hiába hirdetett az új vezetés államreformot, hiába ígérte a közigazgatás átszervezését, magasabb életszínvonalat, egy jobb életet, hiába kezdeményezett reformokat: a kommunista hatalom napjai meg voltak számlálva. Az akkori vezetők, a hatalom kiszolgálói akkor már egy egész nemzettel álltak szemben” – tette hozzá.

„1956-ban a nemzet, pedig összefogott és felemelkedett. A hazugságra épített, totalitárius rendszer zsarnoksága ellenében az igazság és a szabadság erkölcsi erejével egy történelmi másodperc – azaz néhány nap – alatt bebizonyította világnak: nincs olyan zsarnokság, nincs olyan totalitárius rendszer, amely össze ne omlana egy nemzet közös akaratától; vérrel, élet-áldozattal váltotta meg a szabadságot, és a forradalomnak azt az örökérvényű, hitelesített értékét, hogy örök mérce marad, amíg csak a világtörténelem létezni fog” – mondta a politikus.

,, A szenvedés, amelyet a nép türelemmel viselt, amíg az elkerülhetetlennek látszott, abban a pillanatban, amikor felcsillan a szabadulás reménye, elviselhetetlenné válik.”– szólt az idézet.

„1956 októberében ezért már nemcsak a gondolat, nem csak a szándék forrongott a tudatban, hanem a szabadulás reményében, cselekedetté érett a szándék és az eszme. Diákok, munkások, városiak, vidékiek szabadságharccá váltották szabadságreményüket.
 Forradalmunk világpélda volt és világtanulság lett” – idézte fel az 52 esztendővel ezelőtti eseményeket a képviselő.

1956 eszméje tovább élt a legnehezebb időkben is, a maga korában és az azt követő évtizedekben, túlnőtte saját kereteit és az összeurópai történelem egyik meghatározó eseményévé vált – fűzte hozzá.

Firtl Mátyás úgy fogalmazott: minket a mai ünnep 1956 örökségével szembesít, de szembesít a jelennel is. Az idézett, több mint másfél száz éves gondolat, pedig, mintha a máról is szólna. Arról a jelenről, amelyben  Magyarországa a pénzügyi, a gazdasági válság legmélyére került. És, ami a legtragikusabb, hogy a ma Magyarországa abba a legmélyebb erkölcsi-morális válságba került, amelyben felelős vezetői már a leleplezett hazugságukat is el akarják hitetni velünk.

 „Az erőszak csak hazugsággal tud takarózni, és a hazugság csak erőszakkal képes fenntartani magát” – idézte a gulágot megjárt  Szolzsenyicint.

A kereszténydemokrata politikus kijelentette: „Nekünk, 56 történelmi szellemiségéhez mérve a jelent, ki kell mondanunk: Nem köthetünk paktumot a hazugsággal. Nem kérünk az állampárt semmilyen szellemi hagyatékából, a hazugsággal elcsalt választásból, nem kérünk a nemzeti vagyon megdézsmálásából kigazdagodott, magukat szegénységpártinak nevezett milliárdos vezetők ténykedéséből, a köztársaságot részvénytársaságként kezelőkből, a profithajhász multinacionális cégek feltétel nélküli kiszolgálóiból.

Nem kérünk a vállalkozókra elviselhetetlen adóterhet újból és újból kivető, a családok egységét szétbomlasztó, az idősek hátralévő napjait megnyomorító, az egészségügyet, az iskoláinkat tönkreverő, az egyházainkat ellehetetlenítő, az önkormányzatokat a csőd szélére juttató, a vidéket lepusztító, a magyar gazdákat földönfutóvá tevő, a reményeinket és jövőnket sárba tipró intézkedések foganatosítóiból.

Nem kérünk az időhúzás céljából a nemzetet ötletbörzének használó, soha meg nem valósuló fércprogramokból, nem kérünk az álságos megegyezés színlelése mögé rejtőzők felelősségének szétkenéséből.

Mi nem akarjuk a hazugság árát életünk végéig törleszteni, azt meg kiváltképp nem akarjuk, hogy gyermekeink, unokáink életét is a hazugság törlesztő-részletei őröljék fel.

Ezért 1956 örökségével, az apáink, nagyapáink által megszerzett szabadságot meg kell védenünk, mert élet-áldozatokkal, az áldozatok legszentebbikével megváltott a szabadságunk.

Ennek a szentségnek a nevében idézem azt, amit a Könyvek Könyve, az Élet Könyve üzen a mai ünnepen:
A Példabeszédek könyvében olvassuk: ,,Ahol nincs vezetés, elvész a nép.” Az új fordítású Biblia szerint: ,,vezetés nélkül elbukik a nép.” Egy másik fordítás szerint, pedig : ,,Ahol nincsenek tanácsadók, megesik a nép.”

Ahol nincs vezetés: – elvész a nép, elvész az ország, elvész a nemzet. Nincs vezetés: mert nem alkalmas a vezető, csak bitorolja a vezetői nevét, helyét, állását, tisztségét. Vagy van vezetés, de a vezetésre szorulók nem vállalják fel vezetett mivoltukat.

Fogy, beteg a nemzet, válságban az ország, mert nem is lehet másképp: ha nincs vezetés, a nép megesik, elvész, elbukik. Mindegyik magyar szó más-más árnyalatát világítja meg az eredeti szövegnek, de a lényeg és az üzenet egyértelmű: jövő nélkülivé, kilátástalanná, értelmetlenné válik az emberi élet, ha nincs olyan vezetője, aki annak az erkölcsi erőnek és értékrendnek a birtokában és felelősségével szolgálja közösségét, amely a gyarapodást, a megmaradást szolgálja.

Forradalmunk világpélda volt és világtanulsággá lett.

Itt az ideje, hogy a rendszerváltás után csaknem két évtizeddel, eszmeiségében magyar tanulsággá is váljon a megmaradásunk érdekében.”

Így segítse Isten a jövőben Önöket, településüket, mint a megye legifjabb városát, a magyar nemzetet! – mondta beszédének végén Firtl Mátyás.