Nemzetközi szerződések ratifikálásáról, majd a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről szóló tárgyalással folytatta ülését a parlament az esti órákban.

Nemzetközi szerződések kihirdetéséről tárgyaltak

Magyarország új nemzetközi szerződéseket ratifikálhat, amelyeket korábban Japánnal, Izraellel és Koszovóval kötöttek, de a hatályba lépéshez szükség van arra, hogy a Ház is elfogadja azokat.

Japánnal szociális biztonsággal kapcsolatos szerződést írt alá az ország. Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, a két ország között folyamatosan javul a kapcsolat, a személymozgás és a befektetési hajlandóság is emelkedik, ezért célszerű egy ilyen szerződés megkötése. A közvetlen cél a szociális biztonsági kapcsolatok rendezése.

A vitában felszólaló jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szerint jól teszi a magyar diplomácia, ha Japán felé mozog, hiszen a japánok szoros rokonságban állnak a magyarokkal és barátsággal tekintenek ránk.

A második egyezmény, amelyről általános vitát tartottak, az unió tagállamai és Izrael közötti légiközlekedésről szólt. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjában azt mondta, hogy az egyezmény évente mintegy 96 millió eurós gazdasági hasznot generálhat. A kihirdetéssel megszűnik a korlátozás, így nem csak egy légitársaságot jelölhet ki Magyarország a két ország közötti légijáratok teljesítésére.

Az ebben a vitában is felszólaló Gaudi-Nagy Tamás sérelmezte, hogy az ország egyezményt akar kötni Izraellel. Szerinte addig nem szabad egyezményt aláírni a zsidó állammal, amíg az megszegi az ENSZ-egyezményeket.

Magyarország a Koszovói Köztársasággal a bűnmegelőzéssel kapcsolatban kötött megállapodást, ennek kihirdetéséről is általános vitát tartottak. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta, az ember- és kábítószer-csempészés útvonalainak felderítése és a fegyvercsempészet miatt indokolt a megállapodás megkötése, amely információcseréről, közös bűnfelderítő csoportok létrehozásáról, fedett nyomozók alkalmazásáról is rendelkezik.

A vitában csak Gaudi-Nagy Tamás szólalt fel, aki az előterjesztést támogatásáról biztosította.

Szintén általános vitát tartottak a Nemzetközi Migrációs Szervezet Alapokmányának és módosításainak kihirdetéséről. Kontrát Károly államtitkár elmondása szerint 1995-ben kötöttek megállapodást a szervezetek, de akkor jogszabályi kihirdetés nem volt. Emiatt és alkotmányjogi szempontból is szükséges a kihirdetés.

Gaudi-Nagy Tamás kifogásolta: az államtitkár nem beszélt arról, hogy miért jó az országnak a megállapodás kihirdetése.

A javaslatokhoz módosító indítvány nem érkezett, ezért a következő ülésen az elfogadásról döntenek. A levezető elnök az összes vitát lezárta.

Vita a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésről

A fideszes Nagy István ismertette azt a javaslatát, amelynek célja az úgynevezett mezőgazdasági zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés. A javaslat azt szeretné elérni, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani az ilyen megállapodásokat. Lehetőség lenne továbbá arra is, hogy a zsebszerződéssel eladott termőföldek tulajdonjoga adott esetben az államhoz kerüljön.

A zsebszerződések – azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek – elleni fellépés részben már megtörtént az idén július 1-jén hatályba lépett új büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadásával, az ilyen megállapodások feltárását, valamint semmisségük megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések azonban eddig hiányoztak – írta javaslata indoklásában a kormánypárti politikus. Nagy István ezért indítványában egyebek mellett rögzítené, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetőek. Javaslata szerint az ügyész bejelentésre vizsgálatot indítana, ha a bejelentés nyomán alappal feltételezhető, hogy egy jogügylettel ki akarják játszani a föld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezéseket.

A vitában Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár biztosította támogatásáról az előterjesztőt a kormány nevében.

Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője emlékeztetett, pártja korábban támogatta a javaslat általános vitára bocsátását és az indítvány lényegi elemeivel továbbra is egyetért. Az ellenzéki politikus ugyanakkor aggályosnak nevezte az ügyészség kiemelt szerepvállalását.

Hegedűs Lórántné (Jobbik) úgy fogalmazott, köszönettel tartozik az előterjesztésért a kormányoldalnak, mert egy nagyon fontos témáról van szó. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy az erről szóló vitát a késő esti órákban tartja a parlament. Kiemelte, Magyarországnak nagyon kevés ideje van, a kormányoldalra pedig sok feladat vár annak érdekében, hogy érdemi lépéseket tegyen „eljátszott földjeinek visszaszerzésére”.

Az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Részletes viták

Az ülésnapon a támogatott döntéshozatalról, az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról rendezett részletes vitában nem volt felszólaló. A panaszokról és közérdekű bejelentésekről, illetve a muzeális intézményekről szóló javaslat részletes vitájában pedig nem alakult ki vita.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásra hárman jelentkeztek, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének a válsággal kapcsolatos egyik beszédéről, a fideszes Horváth János Kliment Jefremovics Vorosilov marsallról, az ugyancsak fideszes Becsó Zsolt pedig a nógrádi lakosokról beszélt.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők kedd reggel folytatják a munkát.A gazdasági stabilitási törvény

módosítása mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonását is keresztülvezette a teljes jogrendszeren az Országgyűlés a határozathozatalai során.