A tavalyi költségvetés zárszámadásának általános vitájával ért véget az Országgyűlés ülése.

Zárszámadás: képviselői felszólalások

A tavalyi zárszámadás előző héten kezdődött általános vitájában ismételten felszólalt Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Azt mondta, megérti, hogy a képviselők a számok mögé akarnak látni, de ez nem az ellenőrzési, hanem tanácsadói feladatkörbe tartozik. Kiemelte, hogy a törvény az ÁSZ feladatává tette a költségvetési elemzések készítését is. Mint mondta, egy ilyen tanulmány már elkészült, kedden a számvevőszék a honlapján nyilvánosságra is hozták. Domokos László megjegyezte, szívesen vesznek javaslatokat arról, hogy a képviselőknek milyen plusz adatokra van szükségük az értékeléshez.

A Fidesz-frakcióból Babák Mihály arról beszélt, hogy a szocialistáknak az elmúlt nyolc évben „semmit sem sikerült a törvények szerint teljesíteniük”, a három évvel ezelőtti kormányváltás után azonban sikerült felhagyni ezzel a gyakorlattal, és elszámoltatható, stabil alapokra helyezték az ország költségvetését. Hangsúlyozta, a kormány zárszámadása megbízhatóbb és átláthatóbb is a korábbiaknál, a hiánycélt pedig „túlteljesítette”.

Az MSZP nevében felszólaló Gúr Nándor azt hangoztatta, hogy a 2012-es költségvetés hűen tükrözte az Orbán-kormány „hiteltelen, kiszámíthatatlan (...) és dilettáns mivoltát”. Hozzátette: a makrogazdasági tervszámokban nem sikerült sem a bruttó nemzeti össztermék (GDP), sem a költségvetési hiány, sem pedig az infláció mértékét eltalálni. Elmondta továbbá, hogy az átlag alatt keresők bérének vásárlóereje csökkent, a gazdagok viszont jobban jártak, az áfát 27 százalékra emelték, emelkedett az adósságszint, nem nőtt a foglalkoztatás, tehát az ellenkezőjét csinálták annak, amit ígértek.

Bana Tibor (Jobbik) az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban azt mondta, a tervezettnél 2012-ben is kevesebb uniós pénzt használt fel az ország: 1817 milliárd helyett 1367 milliárd forintot fizettek ki. Ennek okaként a képviselő a számlaleadások elmaradását, illetve a projektek elhúzódását jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy további lépések szükségesek a pályázati rendszerben, mert több operatív program esetében is jelentős kifizetési elmaradás van, és azt is érdemes lenne vizsgálni, hogy a hatóságok mennyiben könnyítik vagy nehezítik a források felhasználását.

Baracskai József (független), a Demokratikus Koalíció politikusa arról beszélt, hogy nem valósult meg a foglalkoztatás érdemi bővülése, az adórendszer átalakítása alapvetően elhibázott, a banki különadó csökkentette a hitelezési képességet, az ágazati különadók pedig visszafogják a növekedést.

Az ülést vezető Balczó Zoltán lezárta a zárszámadás általános vitáját.

A jobbikos Suhajda Krisztiánnak a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárról szóló napirend utáni felszólalását követően Balczó Zoltán bezárta a Ház ülésnapját is.

Az Országgyűlés a jövő héten várhatóan kétnapos üléssel folytatja munkáját.

Megvitatta az Országgyűlés a nemzeti drogellenes stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

Vita a drogellenes stratégiáról

A család és a kortárscsoportok szerepe, valamint a megelőzés kérdése is téma volt a nemzeti drogellenes stratégia általános vitájában.

Az LMP-s Vágó Gábor arról beszélt, hogy a serdülők körében a kortárscsoportok szocializációs szerepe magasabb, mint a családé.

Ezt többen is vitatták. Simicskó István ifjúságért felelős államtitkár például azt hangsúlyozta, hogy a család elsődlegességét nem szabad megkérdőjelezni, mert a szülőknek van a legnagyobb felelősségük abban, hogyan nőnek fel a gyermekek. 

A szocialista Pál Tibor úgy fogalmazott, hogy a családnak és a kortársaknak egyaránt szerepük van, a jobbikos Vágó Sebestyén pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nincs meg a megfelelő szocializációs alap a családban, akkor a gyermek nagyobb valószínűséggel választ olyan kortárscsoportot, amely beleviszi a kábítószer-használatba.

Az LMP-s Vágó Gábor úgy reagált a hozzászólásokra: többen félreértelmezték szavait, mert nem azt mondta, hogy egyáltalán nem fontos a család, hanem azt, hogy legalább olyan fontos, ha nem fontosabb a kortárscsoport kérdésköre is.

Ezt követően a megelőzés témájáról vitatkoztak a képviselők.

A független, a PM színeiben politizáló Szilágyi László úgy vélte, önmagában a drogprevenció üres cél, ha nincs hozzárendelve megfelelő cselekvési terv, ha nincs kiépítve a szükséges intézményrendszer. Kifogásolta azt is, hogy a megelőzésre szánt források az elmúlt években drasztikusan csökkentek. A jobbikos Vágó Sebestyén szerint a megfelelő drogprevencióhoz az iskolák szocializációs feladatait kellene tágítani. A független Baracskai József, a DK politikusa pedig azt mondta, a kistelepülések iskoláiban ki kellene terjeszteni az iskolapszichológusi munkát.

Simicskó: fontos feladat értékrendet adni a fiataloknak

Simicskó István ifjúságért felelős államtitkár a vitában elhangzottakra adott válaszában azt mondta, úgy tűnik, hogy abban egyetértenek a pártok, fontos feladat, stabil, helyes értékrendet adni a fiataloknak. A drogellenes stratégia arra vállalkozik, hogy célokat fogalmazzon meg, hogy a gyermekekre ez a veszély ne leselkedjen - fogalmazott.

Hozzátette: akik szándékosan kárt akarnak okozni gyermekeknek, a drogdílerek, azokat keményen meg kell büntetni. Mint mondta, céljuk, hogy a drogprevencióra európai uniós forrásokból is szerezzenek pénzt.

Az általános vitát lezárták, a részletes vita a következő ülésen lesz.

A választási szabályokat módosítják a hegyközségi törvényben

Az előterjesztő Font Sándor (Fidesz) elmondta, két oka van a hegyközségi törvény módosításának. Hamarosan elnökválasztás lesz Hegyközségek Nemzeti Tanácsában, és eltörlik azt a jelenlegi rendelkezést, miszerint elnök csak szőlész, alelnök csak a borász lehet - ismertette.

Hozzátette: az előterjesztés a vidékfejlesztési miniszter előzetes jóváhagyásához köti a tanács főtitkára hivatalba lépését, amire szerinte azért van szükség, mert államigazgatási feladatokat vett át a tanács és azokra 250 millió forintot kap.

Font Sándor kitért arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) észrevételeinek megfelelően módosítják a törvényt.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány támogatja a javaslatot. Közölte, az előterjesztéssel eleget tesznek a NAIH azon elvárásnak, hogy törvényi felhatalmazása legyen a főtitkárnak és a hegybíróknak az adatkezelésre.

A kormánypárt támogatja, az ellenzékiek elvetik a törvénymódosítást

Tóth József (Fidesz) megismételve a törvényjavaslat főbb céljait azt mondta, hogy támogatják az előterjesztést.

Az MSZP és a Jobbik is kifogásolta, hogy a főtitkár hivatalba lépéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint nem a mindenkori hatalomnak kell eldöntenie, ki legyen a főtitkár, ezért elfogják utasítani a javaslatot. Ha kivennék a kérdéses pontot, akkor támogatnák az előterjesztést.

Göndör István (MSZP) azt a példát hozta, hogy az önkormányzatoknak is vannak államtól átvett feladatai, de még a megyei kormányhivatalnak sem kell ellenjegyeznie a jegyzői pályázatokat. Felhívta arra figyelmet, hogy a miniszter törvényességi felügyeletet is gyakorolhat a főtitkár felett. Azon véleményének adott hangot, hogy a törvénymódosítás nem szólhat másról, minthogy valamiért a miniszter vagy valakik megorroltak a leendő főtitkárra és most megpróbálnak kísérletet tenni a kinevezés befolyásolására.

Font Sándor a vitában elhangzottakra válaszolva közölte: képtelen példákat hoztak fel az ellenzékiek álláspontjuk igazolására, hogy feltételezhetik, hogy egy miniszteri biztos kicsinyes bosszújáról van szó. Visszautasította azt, hogy politikai hátsó szándék lenne a főtitkár kinevezésével összefüggő rendelkezés mögött. Utalt arra, hogy a törvény szigorú szakmai feltételekhez köti a pályázatot.

Az általános vitát lezárták, a részletes vita a következő ülésen lesz.

A nemzeti drogellenes stratégiáról szóló országgyűlési határozat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése.