Folytatódtak a felszólalások a 2014-es költségvetéssel kapcsolatban, a képviselők a honvédelemről, a fiatalokról, a szociális támogatásokról beszéltek este a parlamentben.

MSZP: hibás a kormány értékrendje

Pál Tibor szocialista képviselő a kormányoldal hibás értékrendjének nevezte, hogy míg 16 milliárd forintból felújítják a Fradi-stadiont, addig nem foglalkoznak a környéken található több mint kétezer komfort nélküli lakás sorsával.

Erre válaszolva kereszténydemokrata politikusok, köztük Varga László és Móring József Attila vette védelmébe a kormány stadionépítési programját. Utóbbi politikus demagógiának nevezte, hogy a szocialista képviselők a költségvetés minden egyéb kiadását „stadionokba számolják át”. Hangsúlyozta, a sportlétesítményeket nem más ágazatok kárára valósítják meg, hiszen például az egészségügyben és az oktatásban is fejlesztenek.

Fidesz: a honvédelem színvonalas munkát végezhet

Simon Miklós (Fidesz) a honvédelmi büdzsével kapcsolatban azt mondta, a források garantálni fogják, hogy magas színvonalon, a NATO által megbecsült módon lássák el a feladatokat.

A tárca költségvetésének legnagyobb része, 47 százaléka személyi jellegű, 37 százaléka pedig működési célú kiadás, fejlesztésekre 14,6 százalék jut. Jövőre a Gripen vadászrepülőgépek bérleti díja 22,8 milliárd forint lesz, honvédelmi fejlesztésre pedig 600 millióval több jut, mint egy évvel korábban, ennek legnagyobb részét gépjármű- és rádióbeszerzésre költik – részletezte a politikus.

Kitért arra, hogy az előző kormányok többször is rossz döntést hoztak, a Gripen-szerződést módosítani kellett, mert jelentős terhet rótt a költségvetésre, struktúraváltozások miatt pedig több intézmény megszűnt, vagy a tárcába olvadt.

MSZP: több munkához ugyanannyi forrás az igazságszolgáltatásban

Bárándy Gergely (MSZP) egyebek mellett arról beszélt, hogy a kormány úgy növelte meg az igazságszolgáltatási intézmények feladatait, hogy közben nem biztosított számukra több forrást. Hangsúlyozta, a jövő évi költségvetés nem biztosít elég fedezetet a bírósági ügyek gyorsabb lezárásához, ehhez ugyanis a bírókat segítő személyzet számának növelésére, magasabb anyagi megbecsülésére lenne szükség.

Frakciótársa, Göndör István azt mondta, a kormányoldal saját magát veregeti hátba a költségvetési javaslattal, amikor abban kétszázalékos gazdasági növekedésről írnak, de szerinte a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb lesz, hiszen a kabinet értékelhetetlen gazdaságpolitikát folyat.

Kara Ákos (Fidesz) felszólalásában ezzel szemben úgy vélte, a gyermekeket, családokat segítő költségvetést készített a kormány, amely a gazdaság élénkítésére, valamint a foglalkoztatás növelésére is alkalmas lesz.

Jobbik: „élősködők” is kapnak szociális támogatást

A jobbikos Sneider Tamás felszólalásában arról beszélt, sok olyan család kap továbbra is szociális támogatást, akik a magyar adófizetők pénzén „élősködnek”. Az ellenzéki politikus a legfeljebb három gyermeket nevelő családoknál a családi pótlék emelését szorgalmazta, az ennél több gyermekkel rendelkezőknek pedig a családi adókedvezmény alkalmazását ajánlotta. Sneider Tamás emellett vagyonosodási vizsgálatot is javasolt azok kiszűrésére, akik – mint fogalmazott – „komoly autócsodákkal” jelennek meg a szociális támogatások felvételekor.

Jobbik: ismét a fiatalok a vesztesei a költségvetésnek

Farkas Gergely (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a fiatalok idén is a vesztesei a költségvetésnek, mivel a kormány semmilyen gesztust nem gyakorol feléjük, holott erre az elmúlt három év őket érintő változásai mellett szükség lenne. Ezek között említette az oktatási rendszerben történt változtatásokat, a fiatalkori munkanélküliség emelkedését és az elvándorlást.

Szerinte a kormánynak a fiatalokat érintő támogatásokat, a nyugdíjhoz hasonlóan, inflációval megegyező mértékben kellene növelni. Jelezte, hogy a családi pótlék 5-6 éve változatlan mértékű, és a felsőoktatási ösztöndíjak mértéket is növelni kéne.

Arra szólította fel a kormányt, hogy mutassanak a büdzsében olyan tételt, amely alkalmas arra, hogy az elvándorolt fiatalokat visszacsábítsa. Közölte, hogy ezért a célért semmit nem tesz a kormány, az oktatást még csak nem is tekinti stratégiai ágazatnak.

Fidesz: nullszaldós lesz a nyugdíjkassza

Talabér Márta (Fidesz) a nyugdíjellátásról beszélt, ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 2014-re nullszaldósra tervezte a kormány a nyugdíjkasszát, így biztosan kifizethető lesz a nyugellátás.

Emellett szólt a nyugdíjbiztosítási alapról is, azt mondta, hogy a bevételek döntő részét a szociális hozzájárulási adó és a járulékbefizetések tetszik ki, nem változik a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos mérték, de 2014-től ennek egy százaléka az egészségbiztosítási alapot illeti majd. Hozzátette, hogy a munkavállalóknak továbbra is tíz százalékot kell befizetnie, és minden megszerzett jövedelem után kötelező lesz a nyugdíjjárulék kifizetése.

A képviselő elmondta még, hogy a kifizetések jelentős része nyugellátás, az előirányzat nem tartalmaz szerkezetátalakításokat és figyelembe veszi a 2,4 százalékos nyugdíjemelést.

Latorcai János levezető elnök az általános vitát elnapolta, az ülésnapot pedig lezárta. A képviselők szerda délelőtt fejezik be a költségvetés általános vitáját, amelyre 4 órás időkeretük maradt még.

A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggő javaslat részletes vitájával és a jövő évi költségvetés általános vitájával folytatódott a parlament ülése a délutáni órákban.

A Jobbik kevésnek tartja a kétszeri ingyenes pénzfelvételt

A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosításának részletes vitájában felszólaló Kiss Sándor (Jobbik) azt mondta, miután csak kétszer lehet majd ingyenesen pénzt felvenni az automatákból, ez arra ösztökéli az embereket, hogy a fizetésüket egyből kivegyék a bankszámlájukról.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel szerint ügyfelenként kellene biztosítani a havi kétszeri kedvezményes pénzfelvételt. Hangsúlyozta, hogy a Ház által tárgyalt javaslat nem tisztázza azt a helyzetet, amikor többen használják ugyanazt a számlát. A politikus egyúttal kijelentette: semmi nem akadályozza a bankokat abban, hogy a rájuk rótt terhet „máshol verjék le” az állampolgárokon.

Az elhangzottakra válaszolva Ékes József (Fidesz) az előterjesztők nevében azt mondta, három módosító javaslat érkezett az indítványhoz, de ezek közül kettő bonyolítaná a tisztánlátást, ezért azokat nem tudják támogatni.

Ezt követően Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát.

Fidesz: a költségvetési javaslat biztosítja az önkormányzati feladatellátást

Délután képviselői felszólalásokkal folytatódott a jövő évi költségvetés általános vitája, amelyet összesen 30 órás időkerettel tárgyal a Ház múlt csütörtök óta.

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi büdzséről szóló javaslatban a kormány kétszázalékos gazdasági növekedéssel és 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A hiányszám önmagában rendkívül „kifeszítettnek” tűnhet, de az országvédelmi alap 120 milliárd, illetve a rendkívüli kormányzati intézkedések százmilliárd forintja biztosítékot nyújt a hiánycél tartására - hangsúlyozta. Kiemelt cél a családok támogatása és a gyermekvállalás erősítése - folytatta. Az alapkamat-csökkentés az eddigi gazdaságpolitika helyességét mutatja, és közvetett módon segíti az önkormányzatokat is – jelentette ki. A javasolt források biztosítani fogják az önkormányzati feladatellátás folyamatosságát és színvonalát – mondta a politikus.

MSZP: a megváltozott munkaképességűek és a kkv-szektor is rosszabbul jár

Tóth Csaba (MSZP) a megváltozott munkaképességűekről, illetve a kis- és középvállalati (kkv) szektorról beszélt. Mint mondta, további összegeket vonnak el a rászorulóktól, de többet adnak a presztízsberuházásokra. A rokkantsági ellátások több milliárd forinttal csökkennek, ez azt jelenti, hogy tovább csökkentik az ellátottak számát, vagy a kiadásokat mérséklik. Hozzátette: a hírek szerint nincs elég felülvizsgáló orvos, ezért csúsznak a vizsgálatok, és félmilliárd forinttal emelték az erre fordítandó keretösszeget, hogy több embert tudjanak a rendszerből „kiszórni”.

A fogyatékosokat érintő költségvetési kiadások sem változnak túl pozitívan a képviselő szerint: 400 millióval csökkennek a pályázati úton finanszírozott szociális szolgáltatások. A kkv-szektorral kapcsolatban azt mondta, semmilyen könnyebbséget nem jelentett a 10 százalékos adókulcs, mert ezek a cégek vagy nem voltak nyereségesek, vagy eddig is 10 százalékkal adóztak a nyereség nagysága miatt. Az adóváltozás szerinte megalapozatlan, ezt jól mutatja, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó kulcsa 37 százalékra emelkedett, csökkent az azt igénybe vevő cégek száma, a bevétel pedig emiatt elmarad a várttól. A kisvállalati adót szintén kevesebben választották, az előirányzat nem teljesül 2013-ban, ezért megalapozatlan azt várni, hogy 2014-ben 150 ezerre emelkedik az ezt választók száma – mondta.

KDNP: ez egy nyugodt, békés ország költségvetése

A KDNP-s Varga László úgy fogalmazott, hogy a 2014-es büdzsé egy nyugodt, békés ország költségvetése, és azt bizonyítja, hogy sikerült elindulni egy olyan úton, amely „reménységgel tölthet el bennünket”. Hozzátette: ez a realitások és a bizalom költségvetése is, nem ígér lehetetlent, csak annyit ad, amennyire lehetőség van, emellett családcentrikus.

A képviselő szerint az is látszik, hogy az országnak bizalma van a polgáraiban, azok munkájában, és Magyarország nem szorul külföldi segítségre.

LMP: a kormány a lovakra is többet költ a tanyán élőknél

Az LMP szerint a kormány még a lovak komfortjára is többet költ, mint a tanyán élők támogatására. Szél Bernadett, a párt képviselője fogalmazott így, arra hivatkozva, hogy a jövő évi költségvetésben szinte pontosan ugyanakkora forrást, 1,4 milliárd forintot szánnak az új szilvásváradi lovasközpont kialakítására, mint a tanyák fejlesztésére. Elmondása szerint ugyanerre a célra idén is „botrányosan keveset”, 1,9 milliárd forintot szántak, ami 2014-ben tovább csökken.   

Az ellenzéki politikus azért is bírálta a kormányt, mert korábbi ígéretével ellentétben sem indította el a zöld beruházásokat és az azt támogató új pénzintézetet.

A kormánypárti politikusok szerint a családok számára tartalmaznak kedvező változásokat a jövő évi adótörvények, míg az ellenzéki képviselők a világos célokat hiányolták a kiadási előirányzatok mögött a parlamentben a javaslat általános vitájában.

Fidesz: a fogyasztási típusú és arányos adózás vált a meghatározóvá

Balázs József (Fidesz) az adórendszer és a gazdaság állapotának összefüggéseiről azt mondta, egy ország adórendszere a gazdaság működésének csak kisebb szeletét érinti. Az adórendszer átalakításával - folytatta - az elmúlt két-három évben Magyarországon a fogyasztási típusú és arányos adózás vált a meghatározóvá.

Úgy értékelte, hogy a most tárgyalt adótörvények szinte minden adónem esetében kedvező változást tartalmaznak a családok, a vállalkozások számára. Kiemelte az illetéktörvény módosítását az első lakást szerzők részletfizetési kedvezménye érdekében. A gazdaság kifehérítésében fontosnak nevezte, hogy meghosszabbították a fordított áfa alkalmazását 2018 végéig. Szomorú, hogy ennek alkalmazását a húságazatban elutasította az EU – tette hozzá.

Fidesz: szociálpolitikai és gyermekvédelmi célokat is megvalósít az adópolitika

Babák Mihály (Fidesz) a törvényjavaslatot úgy jellemezte, hogy pontosít, kiigazít és egy-két fontos társadalompolitikai, adópolitikai célt megváltoztat, módjával, nem drasztikusan. Hozzátette: bizonyos adminisztrációs terheket csökkent és méltányosan bánik az állampolgárral, a gazdasági szereplőkkel. Mint mondta, az állam egyre több feladatot von magához, de ez nem államosítás, hanem az állami közfeladatok átvállalása.

A szociálpolitikai és a gyermekvédelmi célok adópolitikai megvalósításának nevezte, hogy a személyi jövedelemadóból a család a gyerekneveléshez visszaigényelheti az adó jelentős részét. Szerinte változtattak a közgondolkodáson, segély helyett a munkára helyezték a hangsúlyt. Fontosnak nevezte még a kamatterhek csökkentését és a gazdaság kifehérítését. Babák Mihály szerint folytatódnia kell a nagy jövedelemtulajdonosok féken tartásának a különadókkal.

Baracskai József: adókedvezmény helyett a családi pótlékot emeljék

Baracskai József (független) azon a véleményen volt, hogy a jövő évi adótörvényekkel a második Orbán-kormány adórendszerének súlyos ártalmai lényegében változatlanul fennmaradnak. A Demokratikus Koalíció (DK) politikusa szószegőnek tartotta az adótörvényeket, mert megmaradnak az átmeneti időre ígért ágazati különadók. Olyanok ezek, mint egykor a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok – fogalmazott.

Bírálta a személyi jövedelemadó rendszerét, ami szerinte azt jelenti, hogy a magas jövedelműek többet költhetnek fogyasztásra, de nincs garancia arra, hogy azt Magyarországon teszik. Szerinte adókedvezmények kiterjesztése csak azokon segít, akiknek alacsony a jövedelme. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek 16 százaléka olyan családban él, ahol csak munkanélküli van, ezért a DK inkább a családi pótlékot emelné.

Jobbik: nincsenek világos célok a kiadásoknál

Nyikos László (Jobbik) hiányolta, hogy a nincsenek világos célok a kiadási előirányzatok mögött. Hozzátette: az egyik legnagyobb kiadási tétel a kamatkifizetés, amely 2010-ben 1146 milliárd forint volt, míg jövő év végére 1248 milliárd forint lesz. A másik nagy tétel – folytatta – , a kormányzati rendkívüli kiadásokra szánt 120 milliárd forint, ami szerinte nem más, mint a kormány zsebpénze.

Kifogásolta, a Veritas intézet létrehozását, ami 260 millió forintban kerül, mondván, hogy nem a Miniszterelnökségnek kell megmondania, kik az államférfiak.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a nyomait sem lehet találni az adótörvényekben az ígért új otthonteremtési programnak.   

Kiss Sándor (Jobbik) a szabad vállalkozási zónák áttekintését javasolta, míg Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy az alapvető élelmiszerek estében meg kellett volna lépni az áfacsökkentést.

Fidesz: jó adag szakszerűség és jóakarat van a javaslatban

Horváth János (Fidesz) elmondta, az adózás egyfajta újraelosztás, ami valakinek a kedvezményezését jelenti. Úgy látta, hogy több okból is lehet kedvezményezni valakinek, vagy mert a termelést fokozhatja, vagy mert a társadalom jutalmazni kíván valakit az érdemei miatt.

A törvényjavaslatot úgy értékelte, jó adag szakszerűség és jóakarat van benne, lehet, hogy naivság és tájékozatlanság is, de azért vannak a parlamentben, hogy ezt kijavítsák.

KDNP: a stabilitás és a biztonság adótörvényei

Aradszki András (KDNP) azt mondta, hogy a javaslat a stabilitás és a biztonság adótörvényeit jelenti. Tovább folytatódik az a gazdaságpolitika, amelyik elsősorban a fogyasztást próbálja megadóztatni és minél több pénzt akar otthagyni az embereknél – hangsúlyozta.

Lezsák Sándor levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.

Képviselői hozzászólásokkal folytatódott az adótörvények általános vitája az Országgyűlésben. A Fidesz a kis- és közepes vállalkozásokról, az MSZP gazdasági visszaesésről, a KDNP az új adótörvények okozta stabilitásról, a Jobbik pedig rossz változtatásokról beszélt.

A vezérszónoki felszólalások után hosszas, személyeskedésektől és bekiabálásoktól sem mentes vita alakult ki ellenzéki és kormánypárti képviselők között a korábbi kabinetek nyolcéves tevékenységéről, felelősségéről és a szegénységben érintettek számáról.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: az uniós adatok és a magyar statisztikai hivatal adatai szerint 1,28 millió embert érinthet a létminimum alatti fogyasztás. Az Európai Unió által elfogadott statisztika szegénységi kockázatnak kitett népességet rögzít, és ez Magyarországon számítások szerint mintegy 1,43 millió embert érinthet. A jövedelmi szegénység 1,37 millió embert, az alacsony munkaintenzitás – azaz akik az előző évben a munkaidő 20 százalékánál kevesebb időben voltak foglalkoztatottak – pedig 964 ezer lakost sújthat. A három kategória ugyanakkor átfedheti egymást, s a mindegyikben súlyosan érintettek száma 481 ezer. Ez is nagyon magas, és tenni kell érte, hogy kevesebb legyen – hangsúlyozta az államtitkár.

Scheiring: az adórendszer nehezíti az átlag alatt keresők életét

Scheiring Gábor (független) azt mondta, hogy 2009-ben a felső és az alsó jövedelmi tized között 7,2 százalék volt a különbség, ez 2012-re kilencszeresre növekedett. Ugyanebben az időszakban a szegénységi küszöb alatt élők aránya 14 százalékról 17 százalékra emelkedett – tette hozzá a Párbeszéd Magyarországértban politizáló képviselő.

Az egykulcsos adó eltörlése és az adójóváírás visszavezetése mellett érvelő politikus kijelentette, hogy a kormány olyan adórendszerben gondolkozik, amelyik nem segíti, hanem megnehezíti az átlag alatt keresők életét.

A Fidesz a kis- és közepes vállalkozásokról

Herman István Ervin (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozói szférára. Közel 700 ezerre tehető az ilyen vállalkozások száma, ezek a cégek az összfoglalkoztatottak több mint 70 százalékának biztosítanak munkahelyet, és a nemzeti jövedelem több mint 50 százalékát teremtik meg – ismertette. A kabinet pedig az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésével igyekszik megteremteni a szféra működéséhez szükséges feltételeket – közölte. Hozzátette, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek célzott csökkentésével, például a munkahelyvédelmi akciótervvel is erősítik a vállalkozói szférát.

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz) elsősorban a kormány családokat segítő intézkedéseit ismertette, kiemelve a családi adókedvezmény hatályának kibővítését.

MSZP: az elmúlt években nőtt az adóterhelés

Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter expozéjában áttételesen elismerte, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az állampolgárok és a gazdasági társaságok adóterhelése. Az utóbbi időszakot tekintve Magyarországon minden évben gazdasági visszaesés volt, a gazdaság összességében a 2005-2006-os szinten teljesít – jelentette ki.

A rezsicsökkentés következményeként több közszolgáltató is eljutott a teljesítőképességének a határára, ezért a kormánynak ezeket a cégeket majd az adófizetők pénzéből kell megsegítenie – hangsúlyozta.

KDNP: csak finomhangolás történik

Seszták Oszkár (KDNP) arról beszélt, hogy a jövő évi adótörvények a stabilitást képviselik, hiszen csak az eddigi szabályok finomhangolása történik. Emellett a jövő évi változtatások célja a családok adókedvezményeinek növelése, a gazdálkodó környezet működési feltételeinek könnyítése, a vállalkozói környezet javítása adópolitikai eszközökkel, vagy éppen a gazdaság kifehérítésének elősegítése.

A legpozitívabb változásnak a családi adókedvezmény kibővítését nevezte, amely főleg a kisebb keresetű családok tényleges anyagi helyzetén segít majd. Kiemelte még a házastársak közti vagyonmozgás illetékmentességét, illetve azt, hogy életkortól függetlenül bárki számára lehetséges pótlékmentes részletfizetés az első lakásszerzés esetén. Emellett a jövő évi szabályok tartalmaznak az adók beszedését és ellenőrzését segítő változásokat is – tette hozzá.

Jobbik: vannak pozitívumok, de a Jobbik nem támogatja a változtatásokat

Staudt Gábor (Jobbik) a pozitívumok között említette az ajándékozási illetékmentességet a házastársak között, a fordított adózás meghosszabbítását vagy a telekadó eltörlését az egy hektárnál kisebb művelési ág alól kivett belterületi ingatlanok esetén. A jobbikos politikus ugyanakkor rossz és indokolatlan tehernövekedésnek nevezte a bíróságok esetében az eddig 50 ezer forintos felügyeleti illeték duplájára emelését, ami pont a kormány által támogatni kívánt kis- és középvállalkozásokat sújtja majd. Ugyanilyen „otromba gesztusnak” nevezte, hogy a mulasztási bírságot azoknak az adósoknak is ki kell majd fizetniük, akik egyébként illetékmentes vagyonszerzés bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

Úgy fogalmazott: a jó gondolatok ellenére a gazdaságot nem indítják be a mostani változtatások, ezért a Jobbik nem támogatja a törvényjavaslatot.

A kormánypártok kedvezőnek ítélték a kabinet adópolitikáját, amely – mint mondták – a kiskeresetű családokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat hozza kedvező helyzetbe. Az ellenzékiek szerint azonban megbukott a kormány adópolitikája, többen élnek létminimum alatt mint 2010-ben, és sürgették a munkát és a fogyasztást terhelő adók csökkentését. A parlamentben elkezdődött az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításának általános vitája.

Varga: a változások fő célja a kiskeresetűek adócsökkentése

Az első olyan év 2014, amikor nincs adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények – jelentette ki Varga Mihály a parlamentben, a kiskeresetűek adójának csökkentését nevezve a kormány fő céljának. A nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adótörvényeket ismertető előterjesztői expozéjában azt mondta: a javaslat alapján 2014 a vállalkozások számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kiskeresetű családoknak pedig az adócsökkentés éve lesz.

Hozzátette: a kormány célja a családok adó-, járulék- és illetékterheinek további csökkentése, pénzügyi biztonságuk növelése, a vállalkozói környezet javítása, az adminisztrációs terhek mérséklése és a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bővítése.

Fidesz: a családokat és a kkv-kat segíti a javaslat

A Fidesz szerint a kormány világos gazdaságpolitikai céljai a jövő évi adótörvényekben is tükröződnek: a családok, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni, míg a jövedelmező nagyvállalatokat, a többi közt a banki és az energiaszektort terhelné jobban.

A kormánypárt vezérszónok, Dancsó József világos értékválasztásnak nevezte, hogy a kabinet inkább a fogyasztást sújtaná terhekkel, és nem a jövedelmeket. Felhívta a figyelmet a családi adókedvezmény kiterjesztésére.

MSZP: kudarcos a kormány adópolitikája

Kudarcosnak nevezete a kormány adópolitikáját az MSZP vezérszónoka. Tukacs István szerint a törvényeken nem finomhangolást, hanem „plasztikázást” végez a kormány. A szocialista politikus szerint a kabinet az áthárított adóterhek miatt inkább növelte az adókat. Kifogásolta, hogy a kormányzat nem csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját, mint mondta, már emiatt sem támogatják az előterjesztést.

Kritikával illette azt is, hogy a három vagy több gyermeket nevelő alacsony jövedelmű családok szerinte továbbra sem tudják maradéktalanul igénybe venni a családi adókedvezményt.

KDNP: a stabilitás az egyik fontos értéke a javaslatnak

A stabilitást nevezte a jövő évi adótörvények egyik fontos értékének a KDNP vezérszónoka. Aradszki András azt mondta, a fő adónemek kulcsai nem változtak, új adót a javaslat nem tartalmaz, és ez azt eredményezi, hogy a gazdaság szereplői és a magánszemélyek is kiszámítható körülmények között tervezhetik a jövőt.

Hozzátette: a KDNP határozott kérése volt a törvényjavaslatban szereplő rendelkezés, amely alapján január 1-jétől kiszélesedik a gyermekek után járó adókedvezmény.

Jobbik: az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket

A Jobbik szerint az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel 2010-hez képest nyolcszázezerrel többen élnek a létminimum alatt. Erről Volner János beszélt az általános vitában. Kifejtette: míg a kormányváltás idején 3,2 millióan éltek a létminimum alatt, jelenleg négymillióan. Az Európai Unió húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon található – mondta. Úgy értékelte, hogy a gazdasági növekedés csak egy-két póluson érezhető.

Volner János azt mondta, 2010-ben, az egykulcsos adórendszer bevezetése előtt bruttó 94 ezer forint – ami most a minimálbér – több mint 11 ezer forinttal többet ért.

Az LMP adócsökkentést akar

A munkát és a fogyasztást terhelő adók csökkentését sürgeti az LMP. Vágó Gábor, a párt vezérszónoka azt mondta, lenne lehetőség a munkát terhelő adók további csökkentésére, mégpedig olyan szintre, hogy ne csak a munkavállalók, hanem a munkaadók is jól járjanak.

Az LMP képviselője a fogyasztást terhelő adókról szólva a 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, mert az szerinte ma megfojtja a belső fogyasztást, és nagy lehetőséget ad a „feketézésre”. A politikus kritizálta az adórendszer állandó változékonyságát is.