A képviselők folytatták a foglalkoztatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját, majd a 2012-es költségvetés végrehajtásáról volt szó a parlamentben.

LMP: tévúton jár a foglalkoztatáspolitikai felfogás

Szél Bernadett (LMP) szerint tévúton jár a foglalkoztatáspolitikai felfogás, és a kormány nem vonja le azokat a konzekvenciákat, amelyek a munkaerő-piaci adatsorokból kiderülnek, és inkább azt mondják, hogy rosszak a statisztikák. A Fidesz egy más, párhuzamos világban él - tette hozzá. A képviselő szerint amikor minden gazdasági adat tragikus képet fest az országról, akkor nem szárnyalhat a foglalkoztatás, a magyar vállalkozások, a kkv-k pedig nem tudnak fejlődni.

Szél Bernadett közölte, hogy egy hiteles mutatószám bevezetésével egyetért, de ehhez olyan politikus is kell, aki a teljességükben tudja nézni a statisztikai adatokat. Elmondta még, hogy ártatlannak látszik a javaslat, de kérdéses, hogy a Fidesz miért akar fél évvel a választások előtt egy új statisztikai módszert bevezetni. Mire használják majd az új adatokat? – tette fel a kérdést.

KDNP: a KSH a mostani módszerrel is kimutatta a foglalkoztatás bővülését

A kereszténydemokrata Spaller Endre hangsúlyozta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a mostani módszertannal is kimutatta a foglalkoztatás bővülését. Ebben a ciklusban a képviselő elmondása szerint 250 ezerrel nőtt a munkahelyek száma és átlépheti a 4 milliót, illetve százezres nagyságrendű a versenyszférában létrejött állások száma. Hozzátette, hogy ezzel nem lehetnek elégedettek, de olyan időszakban történt mindez, amikor stagnált a gazdaság, az unióban is kevesebb a munkahely, és csökken a foglalkoztatottság.

A gazdasági migrációról szólva elmondta, hogy ez a jelenség a korábbi kormányok alatt is létezett, és nem magyar sajátosságról van szó. Spaller Endre jelezte: szeretnék, ha minél hamarabb vissza tudnának jönni azok, akik elvándoroltak az országból.

Czomba Sándor államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: kétségtelen tény, hogy nincs megfelelő adatbázis, amely naprakészen meg tudja mondani, hány ember dolgozik, de erre az adatra nagy szükség lenne. Hozzátette: január elsejétől nem lesz új foglalkoztatási adatbázis, mert ez a törvény csak a lehetőségét teremti meg annak, és semmilyen KSH-adat nem fog megszűnni azzal, hogy másik adatot is publikálnak majd.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Részletes vita a 2012-es költségvetés végrehajtásáról

Utolsó napirendi pontként a képviselők a 2012-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját tartották meg. Ebben egyedül Nyikos László (Jobbik) szólalt fel, és saját módosító javaslatát ismertette. Ezután a levezető elnök lezárta a részletes vitát.

Napirend után

Napirend után ketten kértek szót. Suhajda Krisztián (Jobbik) a kunsági borvidék hatékonyabb érdekképviseletéért szólalt fel.

Gyurcsány Ferenc (független) volt kormányfő a közoktatás helyzetéről beszélt, majd bejelentette, hogy az iskolarendszer átalakítása ellen tiltakozva szerda reggel 8 óráig az ülésteremben maradnak néhány párttársával.

Ezt követően Lezsák Sándor lezárta a keddi ülésnapot, és jövő hétfőre összehívta az Országgyűlés következő, várhatóan háromnapos ülését.

A foglalkoztatási tárgyú törvények módosításának általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése.

Kormány: cél a vonatkozó jogszabályok összehangolása

Czomba Sándor szerint hamisak azok az ellenzéki vádak, amelyek szerint a foglalkoztatási tárgyú törvények módosításának célja a statisztikai adatok javítása és az adatok befolyásolása. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára expozéjában hangsúlyozta: jelenleg különböző forrásokból többféle statisztikai adat áll rendelkezésre, amelyek esetenként eltérő képet mutatnak a foglalkoztatásról, éppen ezért ad a törvénymódosítás lehetőséget egy foglalkoztatási mutató bevezetésére. Kiemelte: ez csak egy lehetőség, ráadásul elfogadása esetén is csak a választások után lépne életbe, így nem igaz az az ellenzéki állítás, hogy a módosítással a kormány célja az adatok befolyásolása a választások előtt. Hangsúlyozta: a cél egy pontos statisztika kialakítása, amelynek alapján ellenőrizhetők a kormányzati intézkedések.

Emellett a módosítás értelmében a foglalkoztatási szerv által nyújtott állami szolgáltatások körét és nyújtásának feltételeit a jövőben törvény helyett elég lesz miniszteri rendeletben szabályozni „a munkaerő-piaci folyamatok állandó változása” miatt – ismertette Czomba Sándor. További újdonság, hogy a bérgarancia-alapról szóló törvény is módosul, hogy a bértartozást a lehető legrövidebb idő alatt ki lehessen fizetni a munkavállalóknak. Jelenleg ugyanis gyakran előfordul, hogy a felszámolás alatt álló szervezetnek nincs bankszámlája. Ennek az esetnek a kiküszöbölésére szolgál a mostani módosítás, amely szerint a bérgarancia-alapból nem a szervezetnek, hanem közvetlenül a munkavállalóknak fizetik ki a tartozást.

Szintén változás, hogy bizonyos törvényi feltételek teljesülése esetén a cselekvőképtelen emberek is nyilvántartásba vehetők álláskeresőként az új munka törvénykönyve értelmében. Ezen kívül a módosítás a Nemzeti Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos szabályokat pontosítja, így létrejöhet egy egyéni nyilvántartás. Összességében a módosítások célja egyes törvények szabályai közötti összhang megteremtése, a pontosítás, a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése, valamint a teljes összhang kialakítása a foglalkoztatási törvény és az új munka törvénykönyve között.

Fidesz: az új mutatók bevezetése nem jelenti az eddigiek megszűnését

Polics József (Fidesz) közölte: az, hogy új mutatókat vezetnek be, nem azt jelenti, hogy az eddigiek megszűnnek. Nagyon sok mutatószám szolgálja azt a célt, hogy a munkaerő-piaci adatokat statisztikai alapon is kifejezzék. Az a cél, hogy az uniós forrásokból finanszírozott programok törvényi kereteit megteremtsék – mondta, hozzátéve: megfelelő adatkezelési rendelkezésekkel egészül ki a foglalkoztatási törvény. A jogszabály tervezete kisebb mértékben hozzányúl a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez is, és meghatározza a szakszervezeti reprezentativitás meghatározásának időpontját, gyakoriságát. A bérgarancia-alap módosítása is fontos kérdés – folytatta, majd hangsúlyozta: a javaslat pontosításokat tartalmaz e téren.

Az öt módosítandó törvény sokkal jobban elősegíti a foglalkoztatással összefüggő jogszabályok végrehajtását – összegezte.

MSZP: kevesebben dolgoznak, mint a kormányváltáskor

Gúr Nándor (MSZP) szerint ma a munkaerőpiacon kevesebben dolgoznak, mint a kormányváltáskor, illetve a válság kezdetekor. Hozzátette: a közfoglalkoztatásban dolgozók száma ugyan mintegy 46 ezerrel nőtt, ez a munkalehetőség azonban nem párosul értékteremtéssel. Kiemelte: ez egy szükségszerű foglakoztatási forma, de a visszatérés az elsődleges munkaerőpiacra sokkal kisebb ezen keresztül.

Kitért arra is, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben egyre romló tendenciákkal kell szembenézni, és csaknem 30 százalék azoknak a részaránya, akik tanulmányaik után nem találnak munkát, és gyakran emiatt el is hagyják az országot. Nem a minimálbér 80 százalékát kellene kínálni ezeknek a fiataloknak, hanem egyéb konstruktív megoldásokat kellene erősíteni - közölte. Nőtt azoknak a száma is, akik minimálbéren voltak vagy az alatt kerestek – közölte.

Nem a mutatószámokat kellene bővíteni, hanem a foglalkoztatást – summázta az ellenzéki politikus.

Jobbik: félő, hogy az új módszertant sikerpropagandára használják

Staudt Gábor (Jobbik) felszólalásában hangsúlyozta, hogy az új statisztikai mérőszámot és a hozzá kapcsolódó módszertant arra használhatják fel, hogy a kormány jobban alá tudja támasztani a sikerprogragandáját, így az is várható, hogy a kampányban a szavazók is árnyaltabban fogják látni a kormány munkaerő-piaci tevékenységét.

Kérdés azonban, hogy ezeket az új módszertan szerint kiszámolt adatokat mennyire lehet majd a korábbiakkal összevetni – közölte. A Jobbik szerint viszont a számokból csak az fog kiderülni, hogy az eddig be nem jelentettek közül hányan lesznek bejelentve, illetve a közmunkát is beleszámítják-e a statisztikába.

Staudt Gábor kifogásolta, hogy egy vasi romának több munkalehetőségük van a különböző támogatások miatt, mint egy borsodi nem roma származású embernek.

Képviselői hozzászólásokkal folytatódott a Bethlen Gábor Alap tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló parlamenti vitája, majd a képviselők rátértek a korábbi bűnmegelőzési stratégiát hatályon kívül helyező előterjesztésre, ezt követően pedig a polgári törvénykönyv átmeneti rendelkezésének részletes vitájára.

Bethlen Gábor Alap

Kőszegi Zoltán (Fidesz) az alap tevékenységét színesnek nevezte, az szerinte átláthatóbb mint a korábbi, szocialista kormányok támogatási programjainak bármelyike. A Határtalanul! programról szólva azt mondta: az abban résztvevők átadják megszerzett tapasztalataikat és olyan kapcsolatépítésbe kezdenek, amelyre korábban nem volt példa. Mint mondta, a források egy részét arra kellene fordítani, hogy az intézmények és az iskolák vonzóak legyenek a családok számára. A képviselő a rendelkezésre álló forrásokat növelné, a határon túli közösségek számára több támogatást biztosítana.

Szávay István (Jobbik) kifogásokat fogalmazott meg, mert szerinte három ember dönt mintegy 5,5 milliárd forintról, miközben nem tudható, pontosan milyen szempontokat vesznek alapul. A képviselő bízott abban, hogy van még ösztönző hatása annak, milyen iskolába íratják a gyermekeiket az elszakított területeken élők és azt javasolta: készüljön felmérés arról, ebben hogyan befolyásolja a szülőket a magyar állam támogatása. Hazugságnak nevezte, hogy a kormány nemzetpolitikai összefogásra törekedne, szerinte a nemzeti összetartozás bizottságában is visszaél a kétharmados többségével a kormányoldal.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára erre reagálva az ellenzéket illette kritikával, amely konszenzus híján nem tudott megegyezni egyes kérdésekben. Az elmúlt három évben fejlődésnek indult a határon túli magyar szervezetek élete – hangsúlyozta –, hozzátéve: szerinte nem hangzott el olyan kritika, amelyet az ellenzék ki tudott volna egészíteni határon túli szervezetek véleményével, vagyis saját belpolitikai szándékaikat képviselték, nem a határainkon túl élőkét.

Az ülés elnöke az együttes általános vitát lezárta.

Bűnmegelőzési stratégia

Juhász Ferenc (MSZP) a korábbi bűnmegelőzési stratégiáról szóló országgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről szóló részletes vitában az egykori javaslat egyik jegyzőjeként kijelentette: az Orbán-kormány a bűnmegelőzést kizárólag kormányzati feladatnak tekinti, koncepciójához nem igényli a parlament jóváhagyását.

A politikus a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta és úgy ítélte meg, az a parlament kompetenciája, ezért azt kezdeményezte, hogy a kormány még idén készítse el egy társadalmi vitát követően a bűnmegelőzési programját és azt terjessze a Ház elé.

Staudt Gábor (Jobbik) kifogásolta, hogy romlottak a bűncselekményi statisztikák. Egyetértett az MSZP felszólalójával abban, hogy az Országgyűlés jóváhagyásával kell bűnmegelőzési stratégiát alkotni, ugyanakkor úgy vélte: a most hatályon kívül helyezendő dokumentum ugyanúgy megbukott, mint az Orbán-kormány ezzel kapcsolatos tevékenysége. Bírálta, hogy a javuló statisztikák a közlekedésbiztonság javulásával születnek, szerinte nem a bűncselekmények csökkenésével. 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára emlékeztetett arra, hogy a kormány stratégiáját mind a civilek mind az érintettek megvitathatták. A stratégiát a kormány szeptember közepén elfogadta, vagyis a kabinet elkötelezett a bűncselekmények számának csökkentése mellett – fűzte hozzá.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik) a részletes vitát lezárta.

A polgári törvénykönyv átmeneti rendelkezései

Schiffer András (LMP) a polgári törvénykönyv (Ptk.) átmeneti rendelkezéseinek részletes vitájában amellett érvelt, hogy a kft.-knek 2016 végéig legyen lehetősége törzstőkéjük emelésére, a határidőig pedig a társasági szerződés módosítása ne vonja maga után a törzstőkeemelés kötelezettségét.

Ugyancsak mentesítené a cégeket az ezzel kapcsolatos illetékfizetési teher alól. Közölte: hitelezővédelmi szempontból nem jelent előrelépést, hogy egy kft. 500 ezer forint helyett 3 millióért köteles helytállni.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára kijelentette: nem lehet vállalkozásellenes az a szabály, amely a törzstőkét annyira emeli fel, amely egy egyéni vállalkozó felelősségével hasonlatos.

Gyüre Csaba (Jobbik) szintén azt kívánta elérni, hogy a társasági szerződés ne vonja maga után automatikusan a törzstőke emelésének szükségességét. Azt is fontosnak tartotta, hogy ne járjon automatikus bírság azoknak, akik határidőn túl tesznek eleget a kötelezettségnek.

Staudt Gábor (Jobbik) szintén fontosnak tartja, hogy a törzstőkeemelést fix határidőig kelljen tejesíteni a cégeknek, és ne a következő társaságiszerződés-módosításig.

A képviselő a házassági bontóperekben már a Ptk. életbe lépésénél folyamatban lévő ügyekben lehetőséget adna az új, kedvező szabályok alkalmazására.

Az ülésen elnöklő Ujhelyi István (MSZP) a részletes vitát lezárta, majd hozzászólás nélkül zárta le az  egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló előterjesztés részletes vitáját, valamint a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját.

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályai

Staudt Gábor (Jobbik) szerint a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályait be kellett volna emelni a Ptk.-ba.

Répássy Róbert államtitkár válaszában emlékeztetett: az új Ptk. elfogadásával eldőlt, hogy a kisebb fontosságú szabályozásokat külön, adott esetben önálló törvénnyel szabályozzák, ezért nem támogatják a jobbikos politikus felvetését.

Ezt követően a részletes vitát Ujhelyi István lezárta.

A kormánypártok támogatták a Bethlen Gábor Alap 2012-es tevékenységéről és működéséről szóló jelentés elfogadását az Országgyűlésben, az ellenzékiek elutasították azt, és több kifogást is megfogalmaztak az alap működésével kapcsolatban.

A nemzeti összetartozás bizottság elfogadásra javasolja a jelentést

A jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő Potápi Árpád János, a nemzeti összetartozás bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy a 2010-ben létrejött kormány új irányt szabott és nagyobb hangsúlyt helyezett a nemzetpolitikára. Ennek részeként jött létre Bethlen Gábor Alapkezelő, amelynek élén egy szakmailag is hozzáértő vezetés kezdte el működését – tette hozzá.

Elmondta, hogy az alapnál tervezett és a tényleges kiadásokat figyelembe véve szerény mértékű megtakarítást értek el, csökkentek a működési költségek is. A legtöbb pénzt, hárommilliárd forintot Erdélyben osztották szét, ezt követte Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék. Úgy vélte, az alap felelős gazdálkodást folytatatott, a kitűzött célokra használta fel a forrásait és elszámolása pontos, ezért elfogadásra javasolják.

A kisebbségi álláspontot ismertető Szávay István (Jobbik) kifogásolta, hogy a vezérigazgató bizottsági meghallgatásakor nem tért ki az alap működésének problémáira, és hogy nem számolt be a működési költségek elköltéséről. Az ellenzékiek azzal sem értettek egyet, hogy többnyire nem nyíltan döntöttek a forrásokról – mondta.

Fidesz: a munkát folytatni kell a szükséges korrekciókkal

Bodó Sándor (Fidesz) jól összeállított, részletes és előremutató tájékoztatónak nevezte a jelentést. Megemlítette: mindössze 309 millió forintot nem tudott felhasználni az alap, ez nem tekinthető nagy összegnek.

A jelentésben példák vannak arra is, hogy min kell változtatni – mondta, ezek közé sorolva a pályázati határidő korábbra hozását, illetve, hogy csökkent a benyújtandó mellékletek száma, így egyszerűbbé vált a pályázás. Úgy vélte, ezt a munkát kell folytatni a szükséges korrekciók elvégzésével.

MSZP: terjengős kormányzati propaganda a jelentés

Szabó Vilmos (MSZP) szerint terjengős kormányzati sikerpropagandáról van szó, a jelentés nem szól a tényleges támogatáspolitikai gyakorlatról, ami a magyar közösségek további megosztását jelenti. Közölte, a Szülőföld Alap utódjaként létrejött Bethlen Gábor Alap nem hozott korszakváltást a támogatáspolitikában, nem fordítanak több pénzt a határon túli magyarság támogatására.

Kifogásolta, hogy a kollégium a 13 milliárd forintos költségvetés 4,5 százalékáról dönt, de a döntéshozatalban nem vehetnek részt a helyzet- és terepismerettel rendelkező külhoni magyar szakértők. Az oktatási-nevelési pályázatoknál miért utasítottak el olyan sokat? Mennyi támogatást kapott a Babes-Bólyai Egyetem magyar kara? A külhoni magyar óvodák százmillió forintos programjából a nagyobb részt miért Magyarországon használtak fel? – sorolta kérdéseit.

KDNP: a Bethlen Gábor Alap a nemzetegyesítés eszköze

Kalmár Ferenc (KDNP) azon a véleményen volt, hogy az alap a nemzetegyesítés fontos és hatékony eszközévé vált, a határon átnyúló kapcsolatok erősítése oly mértékű támogatást kapott, amire a korábbi időszakban nem volt példa.

Előrelépés történt a magyar nyelvű oktatás területén, a tudományos kutatások és a hitélet tekintetében, a kulturális örökség ápolása területén – értékelte, megemlítve, hogy támogatást kapott a magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó is. Példaértékűnek nevezte többek között a Collegium Talentum, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a Csemadok támogatását.

Jobbik: csődöt mondott a Bethlen Gábor Alap

Szávay István azt mondta, csődöt mondott a Bethlen Gábor Alap, a jelentése minden alapot nélkülöző sikerpropaganda. A támogatások összege hosszú ideje stagnál – a költségvetés egy ezrelékét teszi ki –, így reálértékét tekintve a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok is többet költöttek erre a célra – mondta az ellenzéki politikus, aki szerint sokszor politikai okok álltak a támogatás mögött, elfogadhatatlan az ellenzéki pártokat és a külhoni magyar szervezeteket mellőző döntéshozatali mechanizmus.

A kormány a külhoni klientúra etetését tekinti fontos céljának – fogalmazott, megjegyezve: 2012-ben a kormánypárt holdudvara rekordösszegű támogatást kapott, és egyedi támogatásokat azok kaptak, akik elrontották a pályázatokat. Pozitívumként említette a jogászhallgatók Szász Pál-ösztöndíját, Collegium Talentumot, a külhoni magyar óvodák programot, az Erzsébet-tábort.

LMP: nem átlátható az alap működése

Mile Lajos (LMP) közölte, nem fogják támogatni a jelentést, mert az alap működése nem átlátható. A jelentésről azt mondta, túl terjedelmes, az információk a tisztánlátást nem segítették. Elmondta, hogy a kollégium tagjainak kiválasztásakor politikai szempontok dominálnak, a kedvezményezettek nem lehetnek pártok, de ez nem jelenti a politikai szempontok mellőzését. Elképesztőnek nevezte, hogy csak hatszázmillió forintot lehetett elnyerni nyílt pályázaton.

Azt javasolta, hogy valami pluszt építsenek be a külhoni oktatásba, ami egy ma élő ember számára is vonzóvá teszi a magyar nyelven tanulást, „ne csak a múltban éljenek”.

Módosulhat az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvény, amelynek általános vitáját folytatta le az Országgyűlés. Ezt követően a Bethlen Gábor Alapról szóló beszámoló megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők.

Módosulhat az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvény

Németh Zsolt külügyi államtitkár expozéjában kiemelte: az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvény módosításának célja, hogy megteremtsék a jogi hátterét annak, hogy az itt megválasztott képviselők hozzáférhessenek az unió tanácsa által minősített az adatokhoz, dokumentumokhoz. Idáig erre csak a közös kül- és biztonságpolitika területén volt lehetőségük – mutatott rá. Kitért arra, hogy eddig ezt az Európai Parlament és az Európa Tanács közötti 2002-es intézményközi megállapodás szabályozta a fenti két területen, a lisszaboni szerződés alapján azonban az Európai Parlament hatáskörei kibővültek, így szükségessé vált a megállapodás áttekintése, és az általános szabályok megalkotása, hogy a képviselők további minősített dokumentumokhoz is hozzáférjenek. Az államtitkár hozzátette, ez eddig csak ad hoc megoldásokkal volt lehetséges.

Azt mondta, a képviselők az EP elnökének felhatalmazása alapján férhetnek majd hozzá a tanácsi minősített adatokhoz, amelyek az EP számára hatásköreinek és feladatainak gyakorlásához relevánsak. Jelezte, törvényi alapot kell teremteni arra: az érintett képviselők felhasználói engedély birtokában férhessenek hozzá a feladataikhoz szükséges tanácsi minősített dokumentumokhoz. Az engedély kiállítása Magyarországon a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata lesz.

Képviselői hozzászólások 

Lipők Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a módosítás nélkülözhetetlen könnyítést jelent a mindennapi munka ellátásához. Azt kérte képviselőtársaitól, támogassák a törvényjavaslatot, hogy hatékonyabban dolgozhassanak az EP-képviselők az ország érdekében.
Staudt Gábor (Jobbik) fontos, támogatandó javaslatnak nevezte az előterjesztést. Kiemelte: olyan titkos dokumentumokról van szó, amelyeket eddig csak ad hoc módon érhették el a képviselők. Támogatta, hogy ezen képviselőknek nincs szükségük átvilágításra, illetve csak a felügyelet által kiállított engedély alapján férhetnek hozzá az információkhoz.

Szerinte a nemzetbiztonsági törvényt és a minősített adatok rendszerét is át kellene gondolni, mivel ha valakit megválasztanak képviselőnek, bír azzal a legitimációval, hogy bizonyos minősített adatokhoz hozzáférése legyen; a felhasználásokat ugyanakkor ellenőrizni kell.

Staudt Gábor azt is mondta: sok probléma van az EP körül, nem úgy működik mint egy nemzeti parlament, és a még oly sokat bírált Amerikában sem elképzelhető, hogy az emberektől származó felhatalmazást ne a kongresszus gyakorolja. Ez az unióban még hosszú út – vélte.

Hörcsik Richárd (Fidesz) - utalva a lisszaboni szerződésre – hozzátette: a cél, hogy közelebb hozzák a választott képviselőket az európai intézményekhez, munkájukat megkönnyítsék. Ez azért is fontos, mert jövőre EP-választások lesznek Európában – mondta, és megállapította: a törvény módosítására konszenzus mutatkozik. 

Az általános vitát az elnöklő Ujhelyi István lezárta. A javaslat elfogadásáról a következő ülésen döntenek. 

Rétvári: közel 14 milliárd forintból gazdálkodhatott tavaly a Bethlen Gábor Alap

A tavalyi évben a külhoni magyarság támogatását célzó Bethlen Gábor Alap bevételi előirányzata 13,94 milliárd forint volt – mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót ismertetve az Országgyűlésben.
A költségvetési törvény szerint az alap kiadási előirányzata 11,67 milliárd forint volt, amelyből 10,8 milliárd forint támogatási célra, 810 millió forint pedig az alapkezelő működtetésére szolgált.

Az egyes támogatási tételeket részletezve az államtitkár elmondta: a 2011/2012. tanévre vonatkozóan 248 715-an kaptak oktatási-nevelési támogatást. A nemzeti jelentőségű intézmények egyedi támogatásként 5,5 milliárdos forráshoz jutottak. A Határtalanul! program keretében a nyertes pályázatokból megvalósult 370 projektben több mint 14 ezer magyarországi és külhoni diák vett részt.

Kiemelte: 2012-ben továbbra is Erdély állt az első helyen, de a felhívások regionális kiterjedéséből fakadóan már megjelentek, ha még kis számban is, a Muravidék és Horvátország magyarlakta területeire irányuló pályázatok is. Az oktatási intézmények mintegy 30 ezer diák utazásához igényeltek támogatást, közülük a két, együttműködés jellegű programban 6 417 külhoni fiatallal, akik viszonossági alapon Magyarországra látogatnak. A 2012/2013-as tanévben meghirdetett nyertes tanulmányi kirándulások zöme 2013-ban valósul meg.

Szólt arról is, hogy az alapkezelő a „Dr. Szász Pál ösztöndíj” program keretében tanulmányi ösztöndíjat hirdetett a 2012/2013-as tanévben szülőföldjükön felsőoktatási jogászképzésben résztvevő, nappali tagozatos román, szlovák, szerb, ukrán, horvát és szlovén állampolgárságú magyar nemzetiségű hallgatók számára. Évente 25 új ösztöndíjat osztanak ki, ennek összege havi 50 ezer forint.

Beszámolt továbbá a külhoni magyar óvodák éve programról, amelynek célja a külhoni magyar nevelési nyelvű óvodai oktatás minőségének emelése, pedagógiai hiányterületek pótlása, magyar nyelvhasználati színtérhez kötése, a magyar tannyelvű óvoda és iskola közti átmenet segítése.

Elmondta: a központi és regionális nyílt pályázati eljárásrendben nyújtott támogatások a határon túli magyar közösségek civil társadalmának, kulturális, oktatási és egyházi programjainak megtartását szolgálták. 2012-ben a támogatások keretösszegét 600 millió forintban állapították meg.

Az anonim szülésről, a pedagógusok helyzetéről, az aradi vértanúkról, az éghajlatváltozásról és a külföldről érkező párttámogatásokról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: mikor vezetik be az anonim szülést?

Szél Bernadett (LMP) azt az ígéretet kérte számon a kormányon, hogy őszre kidolgozzák az anonim szülést lehetővé tevő törvénytervezetet. Szerinte az anonim szülés hatékony eszköz lehet az abortuszok, csecsemőgyilkosságok megakadályozására. Hozzátette: évente a becslések szerint száz újszülöttet öl meg az anyja.

Javaslata szerint a szülést titokban tartani akaró anya a kórházi adatlapon egy fiktív néven szerepelne, a gyermek hathetes korában örökbe adható lenne és 14 éves korában megismerhetné szülőanyját.   

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, a szakmai kollégium illetékes tagozatai nem támogatják az anonim szülést, amit a várandósság alatti szűrővizsgálatok miatt sem tartanak kivitelezhetőnek. Ha nem dokumentálják a szülés tényét – folytatta –, lényeges információkat hagynak ki egy nő kortörténetéből, ez pedig korlátoz későbbi objektív orvosi döntéseket. Közölte, egy olyan jogszabályon dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy a kismamát a lakhelyétől távol eső védőnő vehesse gondozásba.   

MSZP: hibás termék a pedagógusi életpályamodell

Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy október 5-e a pedagógusok világnapja volt, Magyarországon ez a nap a tiltakozás szombatja volt. Hozzátette: az MSZP egyetért azzal, hogy a pedagógusok béremelést kapnak, de az életpályamodellt „hibás terméknek”, szakmailag gyenge munkának nevezte. Elfogadása előtt egy alaposabb, szakmailag jobban végiggondolt, színvonalasabb egyeztető munkára lett volna szükség – tette hozzá.

Hoffmann Rózsa, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára szerint a béremelés az első lépés a pedagógusok helyzetének javításában. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy 160 ezer ember között mindig található 10-20 vagy 100 ember, aki tiltakozik. Azt kérdezte, hogy 2011-ben a köznevelési törvény elfogadásakor miért nem élt az MSZP azzal, hogy módosító javaslatokkal tegye jobbá az előterjesztést.

Fidesz: csatákat ma is kell vívni

Hidvéghi Balázs (Fidesz) az aradi vértanúk kapcsán arról beszélt, hogy a nemzeti érdekek védelme napjainkban sem könnyű, csatákat ma is szükséges vívni, de a célt, a szuverenitás védelmét nem adhatják fel, nem engedhetnek „a 48-ból”. Hozzátette: a vértanúk közül sokan nem magyar származásuk voltak, és Magyarországot különös büszkességgel tölti el az ő kiállásuk.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azon véleményének adott hangot, hogy a 1848-49-es szabadságharc a magyar történelem olyan pontja, amiről közmegegyezés alakult ki. Méltatta a honvédsereget, amely kezdetben hatalmas anyagi és szakmai hátrányban volt a Habsburgok csapataival szemben, de néhány hónap alatt olyan hadsereg jött létre, amelyet csak a kor legnagyobb hadserege tudott legyőzni.

KDNP: a mezőgazdaságot érint a legnegatívabban a klímaváltozás

Aradszki András (KDNP) az ENSZ szeptember végén nyilvánosságra hozott, az éghajlatváltozásról szóló jelentésével összefüggésben közölte, a globális felmelegedés az emberi tevékenységre, a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű égetésére vezethető vissza. A klímaváltozás a mezőgazdaságra gyakorolhatja a legnegatívabb hatásokat: a száraz területek még szárazabbak, a csapadékosak pedig még csapadékosabbak lesznek; romlani fog az élelmiszerek minősége és mennyisége – mondta.

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára szerint indokolt az éghajlatváltozással kapcsolatos feladatok stratégiai megközelítése, ezért készült el 2008-ban a nemzeti éghajlat-változási stratégia. Ezt felülvizsgálták és átdolgozták, az új stratégia közigazgatási egyeztetése hamarosan megkezdődik és még idén a Ház elé kerül – fűzte hozzá.

Jobbik: az ügynökszervezetek ellen szabályozás szükséges

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a hidegháború után a nyugati államok részéről megjelentek a puha eszközök, ezek közé sorolta „a kibogozhatatlan alapítványi hálózatokat”, amelyek segítségével megpróbálták az ellenzékieket kiképezni. Szerinte ez a technika Magyarországon is tetten érhető, példaként a Clinton családhoz köthető Center for American Progress intézetet említette, amely szerinte Bajnai Gordon exkormányfő egyesületét is támogatta.

A Jobbik azt javasolja, hogy azok a civil szervezetek, amelyek egymillió forint feletti támogatást kapnak külföldi szervezetektől, kötelesek legyenek ezt nyilvánosságra hozni, és ezt az elnevezésükben is fel kell tüntetni, akár olyan néven, hogy ügynökszervezet.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék jelentése szerint a Jobbik hárommillió forint támogatást kapott külföldiektől, e szerint az ellenzéki párt is ügynökszervezet. Hozzátette: nem lenne jó, ha cirill betűs jogszabályokat ültetnének át a magyar jogba; vannak, akik Brüsszelt másolják, vannak, akik Oroszországot vagy Iránt, mindkettő veszélyes.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kampányfinanszírozási törvény rendezi ezt a kérdést, hiszen megtiltja, hogy külföldiektől pénzt fogadjanak el a pártok.