A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2014-es költségvetésének tárgyalásával, majd a nemzetstratégiai fúziók versenyhatósági vizsgálat alóli mentességéről szóló törvényjavaslat általános vitájával zárult a parlament ülésnapja.

Az NMHH 32 milliárdos bevétellel számol 2014-ben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2014-ben 32 milliárd forintos bevétellel számol - derült ki az erről szóló általános vitából. Nyikos László, a költségvetési bizottság jobbikos elnöke, a napirendi pont előadója elismételte a hatóság 2012-es költségvetésével kapcsolatos vitában általa elmondottakat, mi szerint szakvéleményt kellene kérni a büdzséről.

Menczer Erzsébet (Fidesz) felszólalásában kifejtette, hogy 2014-ben is képez tartalékot a hatóság, amelyet befektetnek és a várható kiadások miatt elkülönülten kezelik. Az NMHH létszámát 650 fővel tervezik, az esetleges létszámbővítést a visszafogott bérpolitikai kiadások miatt képesek lesznek fedezni. A dologi kiadások 8 százalékkal csökkennek – tette hozzá.

Novák Előd (Jobbik) ismét a tartalékképzést bírálta, szerinte 10 milliárd forint sok. Emellett örömtelinek nevezte, hogy a hatóság bevételeiből fent tudja tartani magát, de jobb lenne, ha a közmédia működésére átcsoportosítanának ezekből a bevételekből, így csökkentve az állam terhét. Szerinte a hatóság bevételeit úgy lehetne növelni, hogy a emelik a kiszabott bírság összegét. Azt mondta, olyan büntetési tételeket kell megállapítani, amely legalább a felderítés adminisztrációs költségeit fedezik, egyúttal nevetségesnek nevezte a TV2 és az RTL Klub évi 25 millió forintos frekvenciadíját.

Nyikos László a vita végén elmondta még, hogy az NMHH saját bevételeinek megalapozottságáról nincs olyan jelentés, amelyet a központi költségvetésnél kérnek, ezért most „homályban tapogatóznak”.

A felszólalás után az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.

Fidesz: ne vizsgálhassa a versenyhivatal a stratégiai fontosságú fúziókat

A nemzetstratégiai fontosságúvá nyilvánított vállalati fúziókat ne vizsgálhassa a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) - mondta a fideszes Koszorús László, az erről szóló törvénymódosító javaslatát ismertetve. A kormánypárti politikus indoklása szerint a változtatás növelné a jogbiztonságot és az átláthatóságot. A nemzetstratégiai fontosságról a kormány rendeletben dönthet a közérdekre hivatkozva.

A szocialista Göndör István azért bírálta a törvényjavaslatot, mert szerinte így a kabinet a jövőben „bármire rámondhatja, hogy nemzetstratégiai jelentőségű”, így lehetővé téve az általuk kívánt, a versenyt korlátozó gazdasági egyesüléseket.   

A jobbikos Magyar Zoltán egyetértett azzal, hogy nemzeti érdekre hivatkozva korlátozható a GVH hatásköre. Az ellenzéki politikus emellett garanciákat várna arra, hogy a törvénymódosítás például ne a Fidesz holdudvarát szolgálja.

Az LMP-s Vágó Gábor szintén pártja azon aggodalmát fogalmazta meg, hogy a kormányoldal egy konkrét eset miatt szeretné elfogadni a törvényjavaslatot.

Az ülést vezető Jakab István lezárta a javaslat általános vitáját, majd a jobbikos Novák Előd Rongyos Gárdára emlékező napirend után felszólalását követően az ülésnapot is bezárta.

Az Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját, majd a hét második felében, csütörtökön és pénteken a jövő évi költségvetést tárgyalja.

Határozathozatalokkal folytatódott a parlament munkája hétfőn. A képviselők döntöttek egyebek mellett a rezsicsökkentés megvédésről szóló nyilatkozat elfogadásáról és az OBH tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról. Ezután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012-es költségvetéséről tartottak általános vitát.

Politikai nyilatkozatot fogadtak el a rezsicsökkentés megvédéséről

Politikai nyilatkozatot fogadtak el a rezsicsökkentés megvédéséről, amire az előterjesztő Fidesz-KDNP-s képviselők indoklása szerint az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlása miatt volt szükség. A javaslatot az Országgyűlés 279 igen szavazattal, hét nem ellenében, két tartózkodás mellett fogadta el.

„A magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait, és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját” – olvasható a nyilatkozatban, amelyet azután terjesztettek be a parlamentnek a kormánypártok, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság jelezte, több kérdésre is választ vár a magyar kormánytól.

A parlament elfogadta az OBH tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót

Tavaly összesen 1 millió 129 ezer ügy érkezett a bíróságokra, amelyek együttesen 1 millió 116 ezer határozatot hoztak. A bíróságok több mint tízezer alkalmazottal dolgoztak, és mintegy 80 milliárd forintból gazdálkodtak. Mindez az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2012-es tevékenységéről szóló beszámolóból derül ki, amelyet 246 támogató szavazattal, 39 tartózkodás mellett, 22 nem szavazattal fogadott el a Ház.

Tavaly 42 ügyáthelyezési döntés született, ebből 32 kiemelt ügy volt. Döntően gazdasági ügyeket helyeztek át, a legtöbbet a központi régióból. A legnagyobb befogadó – nyolc üggyel – a Miskolci Törvényszék volt. Handó Tünde, az OBH elnöke a beszámolóról szóló parlamenti vitában azt mondta: egy Kőszeg méretű város lakosságával vetekszik a bírósági szervezetben dolgozó 10 658 ember száma, akik közül 2767 bíró. A bírák 70 százaléka nő; legkisebb bíróság egy bíróval a zirci, a legnagyobb, 257 bíróval a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Az Országgyűlés nem járult hozzá az európai ügyészség létrehozásához

A parlament nem járult hozzá az Európai Ügyészség létrehozásához, mivel azt a Ház európai ügyekért felelős bizottságának javaslatára megállapította, hogy az sértené a szubszidiaritás elvét. A képviselők 280 igen szavazattal, 27 nem ellenében és 1 tartózkodással fogadták el az erről szóló országgyűlési határozatot.    

A parlamenti bizottság a döntés alapjául szolgáló előterjesztés indoklásában azt írta, hogy egyetért a Brüsszelben megfogalmazott elképzelés céljával, ugyanakkor a tagállamok büntetőjogi szuverenitásának korlátozását nem támogatja. Hangsúlyozzák, az európai ügyész tervezete nem indokolja megfelelően az európai ügyészség létrehozásának szükségességét, emellett az európai ügyész kizárólagos utasítási jogosítványa megkérdőjelezné a tagállami ügyészségek függetlenségét. Az Országgyűlés testülete által hivatkozott szubszidiaritás elve szerint minden döntést és azok végrehajtását azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek.

A határozathozatalokat követően a szakosított szociális és gyermekvédelmi intézmények állami átvételéről szóló törvény módosításának részletes vitáját tartották meg, amelyben azonban nem volt felszólaló.

Az NMHH 2012-es költségvetését tárgyalták a képviselők

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2012-es költségvetésének végrehajtásáról szóló általános vita expozéjában a költségvetési bizottság jobbikos elnöke, Nyikos László azt hangsúlyozta, hogy az országnak két költségvetése van: a központi és a médiaköltségvetés, és míg az előbbiről véleményt mond az Állami Számvevőszék és független könyvvizsgálók, addig az NMHH büdzséjéről nem. Ezt a helyzetet a kormány megörökölte, de semmit nem tett a helyzet megváltoztatása érdekében.    

A jobbikos képviselő hangsúlyozta, hogy így az Országgyűlés szakmai mulasztást követ el, ezért meg kellene bízni egy könyvvizsgálót a költségvetés véleményezésére.

Menczer Erzsébet (Fidesz) elmondása szerint 2012-ben a tervezett 32 milliárd forintos bevétel helyett 39 milliárd forint forráshoz jutott a hatóság, míg a kiadás 20 milliárd forint volt. A személyi juttatásokra jutó fejezetben 1,5 milliárd forintos megtakarítás jelentkezett, a pénzmaradvány jelentős részét egyebek mellett informatikai kiadásokra és tartalékképzésre fordították.

Novák Előd (Jobbik) azt mondta, 18 milliárd forinton „ült” az NMHH, de ennek semmilyen oka nincs. Kiemelte, hogy 6 milliárd forintot egy nyilvántartás létrehozására fordítottak, a képviselő azonban úgy vélte, hogy ekkora összeget még az amerikaiak sem költenek adatbázisra.

Felvetette még a köztelevízió székházbérlésének ügyét, amellyel legkevesebb 50 milliárdos kárt okoztak, ennek ellenére egyetlen szocialista politikus sem került a vádlottak padjára.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Az iskolaigazgatók kinevezéséről, a Hajdú-Bét ügy károsultjainak kárpótlásáról, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról és a nettó bérek alakulásáról is beszéltek a képviselők a parlament hétfői ülésén folytatódó azonnali kérdések során.

MSZP: miért nem nevezték ki a városlődi iskola igazgatóját?

Pál Béla (MSZP) azt mondta, hogy a Fidesz kormányzásának egyik vesztese az oktatás, ahol az átgondolatlan intézkedések zavaros helyzetet és bizonytalanságot eredményeztek. A politikus azt akarta tudni, hogy miért nem nevezték ki újra a Veszprém megyei városlődi iskola korábbi igazgatóját, aki általános támogatottságot élvezett és egyetlenként pályázott erre a posztra.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár válaszként közölte: az oktatásügy működik, a gyerekek és a szülők elégedettek, „az egy-két döccenő, ami van, mindig is volt, mindig is lesz”. A konkrét kérdésre felelve azt mondta, a döntéshozó az igazgatók kinevezésekor nem köteles indokolni a véleményét. Ahol eredménytelenek lettek a pályázatok, azokon a helyeken megbízott igazgatók vezetik az intézményeket, mégpedig jól – jelentette ki.

Jobbik: nincs rend az NFÜ-nél

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) továbbra sincs rend, mert egy magyar kft. egy Lichtensteinbe bejegyzett céggel együtt „gond nélkül” jutott hozzá 126 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz. Az offshore hátterű szervezet most szeptember is 45 millió forintot kapott - közölte.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úgy felelt: az NFÜ-nél kialakult egy olyan szervezeti kultúra, amelyik sok esetben nehezen követhetővé teszi a pályázatokat, illetve a pénzek odaítélését és felhasználását. A Miniszterelnökséghez pár hónapja került az NFÜ, és még folyik az ügynökség átvizsgálása – közölte. Egyúttal leszögezte: nem vonja kétségbe a Miniszterelnökséget vezető Lázár János elkötelezettségét.

KDNP: milyen kárpótlást kapnak a Hajdú-Bét károsultjai?

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) arról beszélt, hogy az eddigi mellett milyen további támogatásokat kapnak a Hajdú-Bét ügy károsultjai. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy kik jogosultak a fejenként mintegy 2,2 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra és hogyan kompenzálják a már elhunyt gazdák örököseit.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, a felszámolás alá került cég vagyontárgyai nem nyújtottak fedezetet a töntretett kistermelők kárának enyhítésére. A kormányzat a jogosultak körének meghatározásakor a károsult gazdálkodók és családok mellett az örökösökre és a jogutódokra is figyelemmel volt – hangsúlyozta.

LMP: lenyúlják az agrártámogatásokat

Lengyel Szilvia (LMP) arra utalt, hogy négy embert, köztük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyik vezetőjét őrizetbe vették. Szavai szerint az MVH-ban történt botrány megmutatja, hogy „nagyüzemileg folyik az agrártámogatások lenyúlása”. Azt mondta, hogy a csalássorozatban érintett a sárvári önkormányzat egyik fideszes önkormányzati képviselője. Feltette a kérdést, hogy ha február óta tudtak a visszaélésekről, akkor a tárca miért várt nyolc hónapot a cselekvéssel.

Fazekas Sándor azt felelte, hogy a minisztérium kezdeményezte a vizsgálatot februárban, majd az erre hivatott szervek lefolytatták a nyomozást. Az információt célszerű volt nem nagydobra verni, hogy a csalók ne nyerjenek egérutat - folytatta. Az érintettek rács mögött vannak, a tárca megvédte a gazdák pénzét – jelentette ki.

Az MSZP a béremelésekről

Göndör István (MSZP) azt mondta, miközben a kormányzat arról beszél, hogy 33 százalékkal, 98 ezer forintra emelte minimálbért, arról hallgat, hogy eközben a nettó csak alig négyezer forinttal, 6,5 százalékkal emelkedett – hangsúlyozta. „Hol a pénz” – kérdezte a képviselő.

Soltész Miklós azt felelte, először a szocialistáknak kellene megmondani, hogy hová tűntették el a pénzt. A szociális és családügyért felelős államtitkár adatokat sorolva közölte, hogy az éves emelésekkel a minimálbér a 2010-es 73 ezer 500 forintról 2013-ra 98 ezer forintra nőtt. Hozzátette: a szocialisták viszont nem szavazták meg az emeléseket megalapozó költségvetéseket, tehát ellene voltak a bérnöveléseknek is.

Kérdések - Jobbik: eltitkolt gyilkosság a debreceni menekülttáborban?

Kulcsár Gergely (Jobbik) arról a júniusi tömegverekedésről beszélt, amely a debreceni menekülttáborban történt. A verekedés után négy könnyű és egy súlyos sérültet szállítottak kórházba. A jobbikos politikus úgy tudja, hogy a súlyos sérült azóta belehalt a sérüléseibe, ezt azonban nem közölték nyilvánosan. Hiába csökkent a menekültek száma, a helyiek nem érzik magukat biztonságban. A Jobbik szerint az egyetlen megoldás a zárt táborrá nyilvánítás lenne, amíg nem találnak neki alkalmasabb helyet.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában leszögezte: Kulcsár Gergelyt félrevezették, nem történt haláleset, a verekedésben súlyosan sérült férfi állapota azóta stabilizálódott. Az elkövetők ellen egyébként büntetőeljárás zajlik – tette hozzá az államtitkár, aki kiemelte: a rendőrség megerősített szolgálatot lát el a tábor környékén és Debrecen belvárosában.

Fidesz: mikor nyit az Erkel Színház?

Vas Imre (Fidesz) azt kérdezte, hogy mikor nyitja meg kapuit a felújított Erkel Színház.

Halász János államtitkár válaszában ismertette: november 7-én Erkel Ferenc születésnapján és a magyar opera napján nyitja meg újra a kapuit a közönség előtt. Reményei szerint azok a kisebb keresetű rajongók is eljuthatnak így opera- és balett-előadásra, akik nem tehetik meg az Operaház látogatását.

A Hunvald- és Weinek-ügyről, Meggyes Tamás mentelmi jogáról, a 2006-os őszi eseményekről és a devizahitelekről volt szó egyebek között az azonnali kérdések között az Országgyűlésben.

Az MSZP a Hunvald-ügyről és Meggyes Tamás mentelmi jogáról

Harangozó Tamás először a Hunvald- és Weinek-ügy kapcsán intézett azonnali kérdést a legfőbb ügyészhez. Felidézve az előző heti felmentő ítéletet és az indoklást azt mondta: hány bírósági ítéletnek kell kimondania a központi nyomozó főügyészség „csapnivaló és a gyanú szerint politikailag motivált munkáját”, hogy annak valamilyen következménye legyen a legfőbb ügyészségen.

Másodikként Meggyes Tamás-ügyét hozta fel, s a volt esztergomi polgármestert idézte, aki azt mondta: ha ügy lesz, az annak tudható be, hogy a politikai megrendelések nem ismeretlenek az igazságszolgáltatásban. Itt milyen politikai befolyás érte őket, ha érte egyáltalán? – kérdezte.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese visszautasította, hogy politikai szerepet töltenének be. Semmilyen ügyben nincs ilyen jellegű tevékenységük – szögezte le. Hozzátette: az első ügynél vagyon elleni bűncselekmények képezték a vád tárgyát. Az ügyészség fellebbezést jelentett be az ítélet miatt, így az ügy jogerős elbírálása a későbbiekben várható. Meggyes Tamás mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatban azt mondta: a döntés után lehet állást foglalni arról, hogyan alakul a büntető eljárás sorsa. Az esetleges szakmai hibák eddig sem maradtak következmények nélkül, és ez a jövőben is így lesz – jelezte.

Jobbik: elégedettek az igazságszolgáltatással a 2006-os események kapcsán?

Gaudi-Nagy Tamás a 2006-os őszi eseményeket idézte fel, s arra volt kíváncsi, hogy elégedettek-e az igazságszolgáltatással, és hogy a rendőrterror felelősei szabadlábon vannak?    

Navracsics Tibor, igazságügyi miniszter felidézte, hogy a választások után az új Országgyűlés elfogadott egy határozatot, amelyben megkövetett minden áldozatot és bocsánatot kért azoktól, akiket alapjogi vagy testi sérelem ért. Kifejtette: eddig 149-en részesültek kártérítésben, mintegy 300 millió forint értékben. Emellett 15 emberrel szemben született elmarasztaló ítélet a büntetőeljárások eredményeként, 15 eljárás folyamatban van, és 54 emberrel szemben fegyelmi eljárást rendeltek el. A büntetőeljárás bírói szakasza a rendőri vezetők ellen szeptemberben kezdődött el – jelezte.

A jobbikos politikus erre reagálva úgy fogalmazott: nem lehetnek elégedettek, és úgy érzi, a miniszterelnök-helyettes és a kormányfő sem az. Azt kérte, fogjanak össze, és tegyék rendbe 2006 őszének igazságát, „mert ha így folyatjuk, visszajönnek a szemkilövetők és mindannyiunk szemét kilövik”.

A miniszter úgy válaszolt: az igazság kiderítésének oldalán állnak. Neki mint szakminiszternek, tiszteletben kell tartani a bírósági ítélkezést, és azt nem minősítheti, abba nem szólhatnak bele. Mindannyian elkötelezettek ugyanakkor a teljes körű igazság kiderítése érdekében – rögzítette.

LMP a legfőbb ügyészhez: miért nem indítanak hivatalból eljárást a devizahitelek miatt?

Vágó Gábor (LMP) a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, miért nem indítottak hivatalból eljárást a devizahitelek miatt. Mint elmondta: a devizahitel hibás termék, így pénzügyi-fogyasztójogi kérdésről van szó, és szerinte az ügyész perbeli fellépési joga az alaptörvényből levezethető. Lépni kellene, több százezer család sorsa múlik ezen – fogalmazott az ellenzéki politikus. Indítanak-e közérdekű keresetet, amikor a jogi lehetőség megvolna rá? Mi ez a tehetetlenség a részükről? – tette fel a kérdést.   

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese kiemelte: kérhetik a bíróságtól a tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását, ha az általános szerződési feltételként fogyasztói szerződés részévé vált. Az ügyészség minden olyan esetben vizsgálatot folytat hivatalból, amikor a hatáskörébe tartozó konkrét törvénysértésről, erre utaló adatról, mulasztásról tudomást szerez. Számos esetben indítottak pert még pénzügyi intézmények ellen is az általános szerződési feltételekben meghatározott kikötések tisztességtelen volta miatt. A kért lépésre azonban hatáskör hiányában nincs lehetőségük – jelezte.

Fidesz: példátlan bizonyítékhamisításba keveredett a baloldal

Kocsis Máté (Fidesz) a bajai időközi önkormányzati választás kapcsán készül videofelvétel kapcsán azt mondta, hogy az elmúlt napokban a baloldal egy példátlan bizonyítékhamisítási ügybe keveredett. A rendszerváltozás óta nem történt a magyar közéletben ilyen eset – jelentette ki, hozzátéve, hogy a baloldal hataloméhsége akkora, hogy már a „legvisszataszítóbb húzások” is beleférnek, ha a politikai ellenfelek lejáratásáról van szó. A képviselő azt akarta megtudni, hogy kik a felelősei a hamisítási botránynak, hogyan került a hvg.hu-hoz a felvétel, illetve mi igaz a Blikknek abból az információjából, hogy egy országgyűlési képviselő is érintett az ügyben.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, hogy  Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közlése szerint a szóban forgó felvétel két nappal a választás után készült. A rendőrség azonosította a felvétel szereplőit, akik kihallgatásuk során elmondták, hogy a videót a választás után, a jelenlévők tudtával készítették, és egy megrendezett felvételt játszottak el megrendelésre. A felvételt kiírták egy CD lemezre, amit végül közreműködőkön keresztül az MSZP székházába vittek – közölte. A nyomozás továbbra is zajlik, minden esély megvan arra, hogy a teljes igazság kiderüljön – hangsúlyozta az államtitkár.

Az emberi jogi szervezetekről, a budapesti Bálna-beruházásról, az amerikai lehallgatási ügyről, a munkahelyek megvédéséről, valamint a hulladékszállításról szóltak az interpellációk az Országgyűlés ülésén.

Fidesz: miért hallgatnak a jogvédő szervezetek?

A liberális jogvédő szervezeteket bírálta Ágh Péter (Fidesz), amiért azok szerinte semmit sem tesznek bizonyos, burkoltan vagy nyíltan rasszista, gyűlöletkeltő, cigányellenes megnyilvánulások esetében. A politikus emlékeztetett a 2006-os rendőri brutalitásokra, de szólt Bajnai Gordon szervezetének internetes játékáról, vagy a szobordöntésről, illetve Gyurcsány Ferenc kampánypénzekkel kapcsolatos megnyilvánulásáról.

A szervezetek közül az Amnesty Internationalt, valamint a Magyar Helsinki Bizottságot említette. Kétarcúnak nevezte a szervezeteket, és feltette a kérdést: miért hallgatnak?

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára megerősítette azt a véleményt, hogy a liberális ellenzéktől sem áll távol a rasszizmus és a cigányellenesség. Emlékeztetett a többi közt egy, a szocialisták levelezőlistáján az otthonszüléssel kapcsolatban keringő, rasszista tartamú e-mailre. 

Szólt a Milla honlapján Orbán Viktorról közzétett képről is, amelyen a miniszterelnököt elsötétített arccal szerepeltették. Szerinte a baloldali szövetségen belül úgy tekintenek a cigányokra, mint megvásárolható szavazatokra. Bírálta a jogvédő szervezeteket, amelyek - bár sokszor közpénzből működnek – mégis ilyen esetekben csöndben maradnak – tette hozzá. 

MSZP: változott az árvízvédelmi épületek besorolása? 

Pál Tibor (MSZP) a budapesti beruházásról, a Bálna elnevezésű épületről szólva azt mondta: egyes szakmai vélemények szerint az része a budapesti árvízvédelmi rendszernek, ezért szükséges bizonyos munkákat közbeszereztetés nélkül elvégeztetni, 1,3 millió forintért. A képviselő aggályosnak tartotta a sietséget, mivel a júniusi rekord árvíznél sem jelentett gondot, hogy addig nem készült el az épület. Feltette a kérdést: változott-e az árvízvédelmi épületek besorolása?

Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára azt mondta: a besorolás nem változott. A szakasz nem tartozik a BM illetékességébe – válaszolta arra, hogy az épület része-e az árvízvédelmi rendszernek.

A Jobbik a Snowden-ügyről

Németh Zsolt (Jobbik) az Edward Snowdenhez köthető kiszivárogtatási üggyel kapcsolatban azt kérdezte: mit tesz ez ügyben a kabinet, nincs-e nemzetbiztonsági veszély? Megfogalmazása szerint a Szovjetuniót megszégyenítő módon figyeli meg az embereket a nyugati világ, a kormány azonban hallgat. Vajon azért, mert nem tudják, hogy Brüsszelhez vagy Washingtonhoz kell-e igazodni? – kérdezte.

Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára azt válaszolta: az ügy adatvédelmi aspektusa az Európai Unió kompetenciája, így a tagok közösen kérnek tájékoztatást az Egyesült Államoktól és fogalmazzák meg aggályaikat. Az ügy folyományaként az unió és az Egyesült Államok magas szintű biztonsági munkacsoporotot állított fel, amely már megkezdte a tárgyalásokat a kiegyensúlyozott szabályozás létrehozása érdekében. Az EP is kiemelten kezeli a kérdést – fűzte hozzá, „a magyar kormány pedig nem lapít”, hanem intézményes, uniós kereteken belül szembesíti az Egyesült Államok illetékeseit a kérdésekkel – jelentette ki.

A KDNP a munkahelyvédelmi törekvésekre kérdezett rá

Aradszki András (KDNP) arról beszélt: a kormány foglalkoztatási törekvésének egyik legfőbb eszköze a járulékok differenciált csökkentése. Sorolta azokat a kedvezményeket, amelyeket a munkahelyvédelmi akcióterv keretében vezetett be a kabinet. Azt kérdezte: az 53 év feletti, munkanélküli nőket hogyan segíti a kormány?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a munkahelyvédelmi akció jelentőségéről szólt. Beszámolt egy új, az 55 év feletti nőket segítő programról is, amelynek keretében a munkaadó tíz hónapig a teljes bérköltséget megkapja azok esetében, amiknek legfeljebb egy év szükséges a negyvenéves munkaviszony eléréséhez.

MSZP: ki szállítja el a szemetet a Heves megyei településekről?

Sós Tamás (MSZP) aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy 22 Heves megyei településen mondta fel januártól a szemétszállítást egy önkormányzati vállalkozás, miután a képviselő által elhibázottnak nevezett rezsicsökkentés által kevesebb díjat szedhet be a munkáért, mint annak költsége. Még nem késő megakadályozni a katasztrófát – mondta –, a helyzet bizonyíték arra, hogy a populista intézkedés – kiegészítve az útdíjjal – rossz úton halad.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kijelentette: lesz szolgáltató januártól. Honnan feltételezi, hogy a helyzet előáll januártól? – kérdezte. Szerinte a kormány realista, amikor költségcsökkentő intézkedéseket hoz.

A napirend módosítását követően az Országgyűlés megválasztotta az új nemzetiségi ombudsman-helyettest. Az ezután kezdődő interpellációk között a földpályázatokról, a rendőrség helyzetéről és a NFÜ-ről is szól volt.

Módosult az előzetesen tervezett napirend

Döntöttek arról a képviselők, hogy a jövő évi költségvetést 30 órás időkeretben tárgyalják majd. A Fidesznek 614 perc, az MSZP-nek 323 perc, a Jobbiknak 305 perc, a KDNP-nek 286 perc, az LMP frakciónak 175 perc, független 97 perc áll majd rendelkezésére.

Határoztak továbbá arról, hogy az egyes adótörvényekről szóló törvény módosítását sürgősséggel tárgyalják a kormány kérésére.

A Fidesz javaslatára a tisztességtelen piaci magatartással összefüggő törvénymódosítás általános vitáját hétfőn tartják. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló javaslat általános vitáját kedden folytatják le.

Megválasztották a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsman-helyettest

Kövér László, házelnök elmondta: Kállai Ernő helyettesének megbízatása szeptember 24-én megszűnt. Az elnök, aki megköszönte a korábbi helyettes munkáját, jelezte: a jogszabályok alapján e posztra az alapvető jogok biztosa tesz javaslatot. Székely László azt javasolta, hogy az Országgyűlés Szalayné Sándor Erzsébetet válassza meg nemzetiségi ombudsman-helyettesnek.

A házelnök tájékoztatása szerint az országos nemzetiségi önkormányzatok és az illetékes országgyűlési bizottságok a jelölt megválasztását támogatják.

Az Országgyűlés elnöke a titkos szavazás idejére és a voksolás értékelésére 40 perces szünetet rendelt el.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János ismertette: Szalayné Sándor Erzsébetet 268 igen és 6 nem szavazattal az Országgyűlés 6 évre megválasztotta ombudsman-helyettesnek, aki le is tette az esküt.

Interpellációk:

MSZP: érvénytelenítik-e a bükki földpályázatokat?

Harangozó Gábor (MSZP) az állami földpályázatok körüli visszaélések között a Bükki Nemzeti Park által kezelt állami földek hasznosításának ügyét említette. Emlékeztetett rá, hogy a feljelentésük nyomán indult ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy a borsodi mezőségi földekre kiírt pályázatok esetében a pályázatok visszavonásáért lobbizó Tállai András belügyi államtitkár és Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes elnöke érdekeltségei a második körben sikeresen pályáztak. A szocialista politikus szerint a földpályázati rendszer egy „pofátlan disznóság”, amely megbukott. Azt kérdezte a kormánytól, hogy érvénytelenítik-e a pályázatokat és írnak-e ki újat helyettük?

Bitay Márton Örs a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára válaszában felhívta rá a figyelmet, hogy az említett ügyben nincs eredmény, egyelőre csak vizsgálódik az ügyészség. Kiemelte: a kormányzat minden kérdéses esetet kivizsgáltat és minden esetben tiszteletben tartják az ügyészségi határozatot is.

Jobbik: mit tesz a kormány a rendőrség megbecsülésének javításáért?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arról beszélt: a rendőrség társadalmi megítélése „a nulla felé konvergál”. Ismertette: az elmúlt években kilencezer rendőr hagyta el a testületet, ami a teljes állomány ötöde, és csak idén 600 munkavállaló jogviszonya szűnt meg. Szerinte ennek okai a rossz anyagi és szakmai feltételek, a megbecsülés teljes hiánya. Azt kérdezte a kormánytól: mit tesznek a rendőrség hatékonyságának és megbecsülésének javítása érdekében?

Kontrát Károly a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: a kormány vállalta a rendőrség közbecsülésének helyreállítását. Ezt a rendőrség tartozásának kifizetésével, új vezetéssel, új iránnyal és új törvényekkel meg is tették. Kiemelte: a 600 távozó jelentős része nem önszántából, hanem a testület kérésére távozott a rendőrségtől. Úgy vélte: bár vannak hiányosságok, de a kormány jó úton jár.

LMP: lesznek-e felelősei az uniós támogatások visszaéléseinek?

Vágó Gábor (LMP) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kapcsán kérdezett. Szerinte az elmúlt fél évben „sorra estek ki a csontvázak szekrényből”, pedig a támogatások ellenőrzése külön vezetőt is kapott az NFÜ-n belül. Példaként említette, hogy a nagyobb volumenű pályázatokat szinte mindig a Közgép nyeri vagy egyedül, vagy konzorciumban. Azt kérdezte a kormánytól: mi folyt itt három évig, miféle szabadrablás és ki adott erre engedélyt? Az ellenzéki képviselő visszaélésekért felelős vezetők megnevezését sürgette.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár válaszában úgy fogalmazott: az LMP-s képviselők folyamatosan magyar cégek pályázati sikereit kérdőjelezik meg, ahelyett, hogy külföldi cégek – például a Strabag, vagy a Swietelsky – sikereit firtatnák. Hangsúlyozta: a magyar építőipar 60 százalékát külföldiek „uralják” és ők viszik ki a hasznot az országból. Éppen ezért a kormánynak igenis az a célja, hogy magyar vállalkozásokat átlátható formában helyzetbe hozzanak.

Lázár János leszögezte: az NFÜ minden eddigi nyertes pályázótól kért nyilatkozatot arról, hogy offshore-cégek-e. A 46 ezer érintett vállalkozásból 34 ezer válaszolt csak. Éppen ezért a kormány október 26-án reggel nyilvánosságra hozzák, hogy ki nem válaszolt és azok esetében azonnal, egyoldalúan eláll az NFÜ a pályázattól. Szerinte ez is annak a jele, hogy a kormány arra törekszik, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.

A kishantosi földekről, Sándor István boldoggá avatásáról, a tankönyvellátásról, „a kormánykárosultak demonstrációjáról” és a bajai választási videóról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: Kishantost egy nemzeti kormány nem teheti tönkre

Szél Bernadett (LMP) azt vetette a kormány szemére, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a földterületeit Fideszhez közeli cégek és agrávállalkozók között osztotta szét. Hogyan jutott eszükbe, hogy ezt az értéket feldarabolják? – kérdezte. Azt mondta, Kishantos igazi nemzeti büszkeség, a hazai ökogazdálkodás bölcsője, amely már két évtizede végzi tevékenységét. Igazi nemzeti érték, amit egy nemzeti kormány nem tehet tönkre – jelentette ki. Szerinte Kishantos azt üzeni, lehet versenyképes, ami fenntartható, és lehet tisztán, vegyszerek nélkül termelni. Az LMP felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy politikai zsákmányszerzés tárgyává tették a magyar földet – jelentette ki.

Bitay Márton Örs, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára szerint nem arról van szó, hogy elvették a földet a kishantosi központtól. Annak lejárt a szerződése, és az állami föld nem hitbizomány – mondta. Jelezte, 450 hektárról beszélnek, és pont az LMP lép fel mindig a nagybirtok ellen. Most – folytatta – ezt a területet felosztják tíz részre. Az államtitkár azt kérte a képviselőtől, mutasson egy terméket, amely kishantosi és megtalálható a boltok polcain.

A KDNP a hétvégén boldoggá avatott Sándor Istvánra emlékezett

Lukács Tamás (KDNP) emlékeztetett arra, hogy október 19-én Ferenc pápa jóváhagyásával boldoggá avatták Sándor István vértanú szalézi testvért. Sándor István életét adta azért, hogy saját és a rábízottak vallásszabadságát tudja biztosítani, elmenekülhetett volna az országból, de a rábízott embereket nem hagyta cserben.

Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte, hogy a két világháború között a szaléziak iskoláiban nehéz sorsú gyerekeket oktattak, a kommunista hatalomátvétel után a szerzetesrendeket feloszlatták, tagjaikat üldözték. Ma is a nehéz sorsú gyerekek oktatását tekintik fő hivatásuknak – fűzte hozzá. Azt mondta, Sándor István boldoggá avatása minden magyart büszkeséggel tölthet el.

MSZP: a kormány lerombolta a jól működő tankönyvpiacot

Hiller István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy másfél hónappal a tanév kezdete után még egy sereg iskolában rengeteg diáknak nincs tankönyve. Ez nem egy hiba, nem egy kis részletkérdés, leromboltak egy jól működő piacot, se jobbat, se újat nem tudtak helyette teremteni – jelentette ki az ellenzéki képviselő, aki szerint ennek kárát a diákok, a szülők és a pedagógusok látják. Azt mondta, olyan iskolákról is hallott, ahol 500-ból 170 gyereknek nincs tankönyve, ezért fénymásolnak, annak költségét pedig felszámolják a Klebersberg Intézményfenntartó Központnak.

Hoffmann Rózsa, az Emmi köznevelési államtitkára elismerte, hogy lerombolták a piacot, de – folytatta – ez is volt a céljuk, ugyanis a kormány azon az állásponton van, hogy a mindent eluraló piac helyett az állami szerepvállalást kell növelni, ezért a könyvterjesztést egyetlen központi vállalatra bízták. Szerinte ezzel átláhatóbbá válik a tankönyvellátást. Elmondta, hogy a Könyvtárellátó naponta küld jelentést, ez alapján jelenleg két ezrelékes az elmaradás a tankönyvek kiszállításánál.

A Jobbik „a kormánykárosultakat” hívja demonstrációra október 23-án

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elmondta, október 23-án „a kormánykárosultak” nagygyűlését tartják meg. Közéjük sorolta a gazdákat, a kisboltok tulajdonosait, a hitelkárosultakat és a fiatalokat is. Felrótta, hogy a fiatalok közül sokan elhagyták az országot, hiszen egyre kevesebb munkalehetőség, képtelenek az otthonteremtésre, kivándorlásukat pedig nem akadályozza meg senki. Felhívta arra a figyelmet, hogy 2010-2013 között a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája a régiók nagy többségében markánsan növekedett.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a bankoknak november 1-jéig kell dolgozniuk a devizahitelesek megsegítésén, ennek elvei között szerepel az, hogy hosszabb távon csökkenjenek a törlesztőrészletek és ne kerüljenek hátrányba a forinthitelesek. A fialok munkanélküliségét tekintve pontosabb az a mutató, amely azt figyeli, hányan nincsenek képzésben vagy nincs munkahelyük, ez pedig 13,3 százalék – tette hozzá.

Fidesz: tisztáznia kell magát az MSZP-nek a bizonyítékhamisítási ügyben

A bajai választási videofelvétel kapcsán Rogán Antal (Fidesz) azt mondta, a magyar közéletben először robbant ki egy politikai célzatú bizonyítékhamisítási ügy. Becsapták az embereket, a sajtó munkatársait is – vélekedett a kormánypárti politikus, aki szerint bizonyítékot hamisítani nem etikai ügy, hanem bűncselekmény. A Fidesz azt kéri hatóságoktól, hogy a törvény teljes szigorával sújtsanak le az érintettekre függetlenül attól, milyen párttisztséget viselnek - közölte. Rogán Antal elmondta, az MSZP-től azt várják, tisztázza magát, tudott-e arról, hogy a hozzájuk került videofelvétel hamisított.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára összefoglalta a rendőrségi nyomozás során eddig történteket. Mint mondta, a tanúvallomásokból kiderült, hogy a videofelvételen megrendezett helyzetet játszottak el a közreműködők. Az államtitkár szerint minden esély megvan arra, hogy mindenki megtudja, kik voltak a felvétel a megrendelői, az átvevői.