Tárgysorozatba vételekkel zárult a határozathozatali eljárás a parlament ülésnapján, majd államközi szerződések módosításával kapcsolatos javaslatok általános vitáira tértek át a képviselők.

Módosulhat a TIR-egyezmény

Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről rövid általános vitát tartottak. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára expozéjában a garanciarendszer módosításával indokolta a javaslatot, amelyről Pálffy István (KDNP) képviselő felszólalásában azt mondta, rutineljárásról van szó.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Nem vettek tárgysorozatba egyetlen kezdeményezést sem

Nem vett tárgysorozatba a Ház egyetlen kezdeményezést sem a hétfői ülésen. Schiffer András (LMP) az állambiztonsági múlt feltárásával kapcsolatban nyújtott be beadványt, felszólalásában pedig sérelmezte, hogy korábban a Fidesz többször ígérte az „ügynökmúlt” feltárását és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítását, de eddig erre nem került sor. A javaslatot 82 igen, 165 nem és 14 tartózkodás mellett utasították el. Igennel szavazott tíz fideszes és két KDNP-s képviselő, többek között Gulyás Gergely, Bencsik János és L. Simon László.

Szintén nem vette tárgysorozatba a parlament az Összefogás a Fűtött Otthonokért Alapról és az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséről szóló szocialista javaslatot. Nem támogatták a jobbikos Novák Előd politikusi álláshalmozás felszámolásával kapcsolatos javaslatát sem.

Az adózást érintő nemzetközi szerződésekről tárgyaltak a képviselők

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár ismertetette a parlament napirendjén szereplő három, adózást érintő nemzetközi szerződést.

A Magyarország és Svájc, illetve az Egyesült Arab Emírségek közötti kettős adóztatást elkerülő egyezmények kihirdetéséhez egyetlen képviselő sem kívánt hozzászólni, a brit koronához tartozó Guernsey-val történő adóügyi információcseréről szóló indítványról ugyanakkor vita alakult ki. A kormány képviselője hangsúlyozta, az egyezmény azt a célt szolgálja, hogy az adóhatóság információkat kérhessen konkrét adóügyekben. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, a kormány csak szavakban hirdetett szabadságharcot az „offshore-lovagokkal” szemben, a valóságban pedig igyekszik megfelelni a következő pénzügyi érdekeknek. Józsa István az MSZP nevében egyetértett mindezzel. A jobbikos Szilágyi György szerint az offshore cégek ügyét azért nem vizsgálták ki, mert a Fidesz abban „ugyanúgy benne van, mint az MSZP”. Utóbbi felvetést Józsa István visszautasította, míg Schiffer András úgy kommentálta, hogy a szocialisták csak ellenzékben határolódnak el az offshore-cégektől.

Pálffy István (KDNP) válaszában hamis vádként jellemezte az elhangzottakat és azt hangsúlyozta, hogy a szóban forgó egyezmény magyar kérésre adóellenőrzést is lehetővé tesz az esetleges adóelkerülések feltárására.

Nem alakult ki érdemi párbeszéd a részletes vitákban

Három témában tartottak részletes vitát az ülésen, de érdemi politikai diskurzus nem alakult ki a képviselők között. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók nyilvántartásáról rendezett vitában csak a szocialista Varga László szólalt fel, a közútkezelői feladatokkal kapcsolatos javaslathoz pedig egyik képviselő sem szólt hozzá.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban Józsa István (MSZP) pártja általános vitában már elhangzott álláspontját ismertette, Z. Kárpát Dániel pedig egyik módosító javaslatát mutatta be.

Napirend utáni felszólalások

Napirend után két jobbikos képviselő szólalt fel, Magyar Zoltán az állami földek bérbeadásáról, Z. Kárpát Dániel pedig az elvándorlásról és a népesedési „válságról” beszélt.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta a hétfői ülésnap tárgyalását, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Létrehozta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapját, új drogellenes stratégiát fogadott el és a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába adta a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épületét az Országgyűlés.

Létrejön a takarékszövetkezeti integrációs alap

A parlament létrehozta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapját. Az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal fogadta el a Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által jegyzett javaslatot.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja elkülönített állami pénzalap, amelynek célja, hogy vagyont biztosítson a takarékszövetkezeti szektor új integrációs szervezetének. Így ez az intézmény lesz az alap kedvezményezettje, és ezen keresztül az egész takarékszövetkezeti ágazat a pénzalap kedvezményezettjévé válhat.

Cselekvőképességük korlátozása nélkül kapnak döntési segítséget a korlátozott belátási képességűek

Az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó, a támogatott döntéshozatal szabályait tartalmazó törvényjavaslatot.

Támogatott döntéshozatalra az egyes ügyeik intézésében, döntéseik meghozatalában belátási képességük kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú emberek esetében van lehetőség.

A jogszabály alapján támogatót a támogatott kérelmére vagy bíróság megkeresésére rendelnek ki, de a támogatott egyetértése minden esetben szükséges. A gyámhatóság a támogatót határozatlan időre, általános jelleggel vagy meghatározott ügyekben rendelheti ki, ennek szükségességét azonban ötévenként felülvizsgálják.

Egységes nyilvántartás készül a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

Elfogadta a parlament a képviselők a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló, az emberi erőforrások minisztere által kezdeményezett törvényjavaslatot.

E szerint egységes nyilvántartás készül a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról. A jegyzők és a járási hivatalok által megállapított ellátások adatait tartalmazó nyilvántartás célja az ellátás tervezésének javítása, az ellátásokra jogosultság ellenőrzésének egyszerűsítése, átláthatóságának erősítése. Az induláskor, november közepétől, öt szociális és egy gyermekvédelmi ellátás adatait gyűjtik össze. A rendszert ütemezetten vezetik be, és a már megállapított ellátások folyósítását nem érinti.

Miniszteri hatáskör lesz a védett kulturális javak elhelyezése

Az Országgyűlés új hatáskörökkel ruházta fel az emberi erőforrások miniszterét, így a jövőben rendelkezhet a védett műkincsek elhelyezéséről. A parlament 241 igen szavazattal, 79 ellenében döntött a muzeális intézményeket szabályozó törvény módosításáról a fideszes Gyimesi Endre és L. Simon László javaslatára.

E szerint a szakminiszter nemcsak a múzeumokban őrzött, hanem bármely állami tulajdonú, védettnek minősülő kulturális javak esetében rendelkezhet végleges áthelyezésükről, és kijelölheti, illetve megváltoztathatja a vagyonkezelőt. Emellett ideiglenesen, egy kiállítás időtartalmára is megváltoztathatja egy-egy műkincs őrzési és kiállítási helyét.

A kulturális alap osztja szét a magáncélú másolások utáni jogdíjak negyedét

A parlament módosította a szellemi tulajdont szabályozó törvényeket, előírva, hogy a művészek jogkezelő szervezeteinek át kell adniuk a magáncélú másolás után járó jogdíj 25 százalékát a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA). A Ház kormánypárti és jobbikos támogatással, az MSZP és az LMP képviselőinek ellenszavazata mellett fogadta el a jogszabály-módosítást.

A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte indítványhoz az alkotmányügyi bizottság nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely az üres adathordozók vásárlásából származó jogdíjbevételek negyedét kötelezően az NKA-hoz utalja.

A Magyar Művészeti Akadémiáé lesz a Műcsarnok és a Pesti Vigadó

Térítésmentesen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába adta a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épületét, valamint a XII. kerületi Hild-villát az Országgyűlés. Az erről szóló döntést kormánypárti szavazatokkal hozta meg a parlament.

A jogszabály szerint a Műcsarnok a jövő év elején, a Pesti Vigadó 2014. március 1-jén, a Budakeszi úti Hild-villa – ahol az MMA kutatóintézete működhet – már idén novemberben a köztestület tulajdonába kerül.

Változnak a hegyközségi tanács vezetőinek megválasztására vonatkozó szabályok

Font Sándor fideszes képviselő javaslatára hatályon kívül helyezte a parlament a hegyközségi törvény azon rendelkezését, amely előírja, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökét csak a szőlészeti, míg az alelnökét csak a borászati szekcióba tartozó küldöttek közül kell megválasztani.

A törvénymódosítást az is szükségessé tette, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hiányosnak találta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatkezelését.

Elfogadták az új drogellenes stratégiát

A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, a prevenció, az ártalomcsökkentés és az oktatási intézményekben folyó felvilágosító kampányok hatékonyabbá tétele is a célja az új, 2013 és 2020 közötti időszakra szóló nemzeti drogellenes stratégiának, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

A határozati javaslat elfogadását a kormánypártok támogatták, az MSZP és a Jobbik képviselői tartózkodtak, az LMP nemmel szavazott. Feltehetően tévedésből nemmel szavazott Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár (KDNP) is, aki a parlamenti általános vitában ismertette a stratégiát.

A Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen című dokumentum fő célja a droghasználat megakadályozása és a drogok nélküli életmodell népszerűsítése.

Az MSZP a hulladékgazdálkodási rendszert bírálta, a Jobbik az iskolások védelméről, a Fidesz pedig a gyulai ivóvíz minőségéről tett fel kérdéseket a parlamentben.

MSZP: rossz a hulladékgazdálkodási rendszer

A kérdések sorát nyitó Tóbiás József (MSZP) azt mondta, hogy rossz, elhibázott és túlságosan drága a hazai hulladékgazdálkodási rendszer. Szavai szerint hiába ígérték be nyáron a rezsicsökkentést, a hatósági díjak növekedése jelentősen költségesebbé tette a közszolgáltatók működését, így egyes tételek akár 40-100 százalékkal növekedhettek.

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára azt felelte, hogy a korábbi hulladékgazdálkodási elvek a lerakást preferálták, most viszont a hasznosítás került előtérbe. Az új rendszer kialakítása költségekkel jár, de ezek a költségek az idő elteltével arányosan meg fognak térülni – közölte.

Jobbik: miért nem védik meg a gyermekeket?

Kulcsár Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy a Hajdú-Bihar megyei Vámospércs általános iskolájában az előző tanévben is előfordultak erőszakos cselekedetek, idén pedig már az első tanítási napon zaklattak egy kislányt, akit másnap meg is ütöttek. Azóta egy tanárnak rendőrt kellett hívnia angolórán, egy fiatalt pedig bilincsben vittek el matematikaóráról, mert megverte egy társát. A képviselő azt kérdezte, hogy hol van az iskolarendőr-program, miért nem védik meg a gyermekeket az erőszakoskodóktól.

Kontrát Károly belügyminisztériumi parlamenti államtitkár elöljáróban leszögezte, hogy megvédik az iskolásokat az erőszakoskodóktól. Hozzátette, az iskolarendőr-program is ezért jött létre, és a rendőrség határozottan fellép minden jogsértővel szemben. A vámospércsi iskolánál a tanévkezdés óta a rendőrség 42 alkalommal teljesített szolgálatot – mondta.

LMP: mi lesz a szociális ellátórendszerrel?

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy egyre több település csatlakozik a Segítő kezek az idősek otthoni biztonságáért programhoz. A képviselő szerint a programmal alapvetően egyet tudnának érteni, de az nem helyettesítheti a professzionális segítőrendszer fejlesztését, amelynek viszont nem lehet látni a jövőjét.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a Segítő kezek program céljának nevezte, hogy a 80 évesnél idősebbek magányát enyhítsék, és megakadályozzák, hogy ezek az emberek bűncselekmények áldozataivá váljanak. Hozzátette, a program nem helyettesíteni akarja a házi segítségnyújtás vagy a tanyagondnoki szolgálat feladatait, hanem rájuk épülve kiegészítő szolgáltatást nyújt.

Fidesz: mikor lesz tiszta az ivóvíz Gyulán?

Gajda Róbert (Fidesz) arról beszélt, hogy az ÁNTSZ adatai szerint 475 településen több mint másfélmillió embert érint a vezetékes ivóvíz arzénszennyezettsége. Az ügyben a Honvédelmi Minisztérium kapta meg az átmeneti vízellátás megoldásának feladatát – folytatta. Eközben két település, Gyula és Elek 1,565 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a fejlesztéshez. Emellett a gyulai önkormányzat 306,4 millió, az eleki pedig 62 millió forintos pályázatot nyújtott be az önerő támogatására. A sikeres pályázatoknak köszönhetően két új vízbázis és hat új kút épül – hívta fel a figyelmet. A képviselő megkérdezte, mikor lesz tiszta az ivóvíz Gyulán és a régióban.

Tállai András a belügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy a projekt közbeszerzési eljárását már befejezték, a szerződés szerint a legkésőbbi megvalósítási határidő 2015 márciusa.

A művi meddővé tételről és a Portik-ügyről is szó volt az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés ülésén, amelynek során Orbán Viktor miniszterelnök is számos kérdést kapott.

Az MSZP a pápai húskombinát jövőjére kérdezett rá

Gőgös Zoltán (MSZP) a pápai húskombinát ügyével kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy ne dőljön be a százéves vállalat.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: minden munkahelyet meg fognak óvni.

A Jobbik az E.ON gázüzletágának vételárát vitatta

Volner János (Jobbik) az E.ON gázüzletágának visszavásárlásával kapcsolatban a vételárat vitatta.

Orbán Viktor közölte: a vételár 280 milliárd forint volt, miközben a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló cégének előzetes véleménye szerint 294 milliárdig volt értelme tárgyalni.

A LMP a zuglói hangfelvételről beszélt

Schiffer András (LMP) a múlt héten nyilvánosságra került zuglói hangfelvételről szólva azt kérdezte: milyen ügyeket lehet a miniszterelnök úrral megbeszélni?

Orbán Viktor hangsúlyozta: akár magánüzletről, akár közpénzről van szó, minden visszaosztás törvénytelen, aki ilyenről tud, az tegyen feljelentést.

A Fidesz a Tavares-jelentésről kérdezett

Rogán Antal (Fidesz) a Tavares-jelentéssel kapcsolatban azt kérdezte a miniszterelnöktől: sejtette-e, hogy valójában nem a Tavares-jelentésről, hanem a Göncz-Tabajdi-jelentésről vitáztak akkoriban?

Orbán Viktor kiemelte: a nyilvánosságra került információkból kiderült, hogy az MSZP európai parlamenti képviselői összefogtak Magyarország ellenfeleivel Magyarország ellen.

MSZP: miért titkos az E.ON-nal kötött szándéknyilatkozat?

Józsa István (MSZP) azt kérdezte: miért titkos az E.ON vezérigazgatójával kötött szándéknyilatkozata?

Orbán Viktor úgy reagált: az ÁSZ jelentései nyilvánosak, mindent elolvashat.

A Jobbik a cigánypolitikát bírálta

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a cigányság felzárkóztatásra fordított összeggel kapcsolatban azt kérdezte: mire lesz elég az 1,2 milliárd forint?

Orbán Viktor válaszában kiemelte: az elmúlt 23 évben a társadalmi felzárkózásra fordított összegek célzottjai nem kizárólag a cigányok voltak, ezért rajtuk elverni a port a programok korlátozott sikere miatt nem helyes.

A KDNP szigorítaná a művi meddővé tétel szabályait

Pálffy István (KDNP) arra emlékeztetett: hét éve törölte el az Alkotmánybíróság azt a kitételt, amely szerint a művi meddővé tétel csak korlátozottan volt engedélyezhető, azóta minden 18 év feletti számára hozzáférhető már. A sterilizálás később nagyon nehezen visszacsinálható – hívta fel a figyelmet, és abszurdnak nevezte a szabályozást.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára közölte: a jelenlegi szabályozatlanság azt eredményezheti, hogy egy fiatal egy életre elzárhatja magától a gyermekvállalás lehetőségét. A kormány az egészségügyi kasszából nem finanszírozhat ilyen műtéteket – hangsúlyozta, hozzátéve: a fiatalkori öncsonkítás nem támogatható az állam részéről. Tárcája feladatának nevezte, hogy még az őszi ülésszak során beterjesszék a kérdés szabályozását a Ház elé.

Az LMP a devizahitelesek ügyére kérdezett rá

Vágó Gábor (LMP) a devizahitelekkel kapcsolatban számos kérdést tett fel, a többi közt azt: a forgalmazó felelőssége vállalni a kockázatot a kibocsátott hibás termékekért?

Orbán Viktor válaszában annyit mondott: igen, és arra hívta fel a figyelmet, hogy október 15-étől életbe lép a kilakoltatási moratórium, így a vitát higgadtan meg lehet beszélni az elkövetkezendő hónapokban.

A Fidesz a Portik-ügyről kérdezett

Kocsis Máté (Fidesz) a Portik Tamásnál tartott házkutatással kapcsolatban elmondta: a lefoglalt dokumentumok azt igazolják, hogy ez az alvilággal összefüggésbe hozható ember szisztematikusan igyekezett terhelő információkat gyűjteni jobboldali politikusokról. Hozzátette: mára kiderült, hogy a baloldali kormányok a titkosszolgálatok törvénytelen felhasználásával a maffia embereit bízták meg, hogy jobboldali közéleti szereplőkről gyűjtsenek vagy gyártsanak terhelő adatokat. Emlékeztetett arra is: Portik Tamás korábban elmondta, hogy szocialista politikusoknak vitt már pénzt, „erről bővebben az MSZP frakcióülésén tud tájékoztatást kapni az elnök úr”.

Folynak-e további vizsgálatok az ügyekben? Kiderül-e a közeljövőben, hogy milyen politikai szervezetek, szereplők adhattak további megbízásokat? – kérdezte.

Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára közölte: a minisztériumban több vizsgálat is folyik a kérdésekkel kapcsolatban. Pintér Sándor belügyminiszter az összefüggések feltárására miniszteri biztost jelölt ki – mondta, és emlékeztetett olyan esetekre, amelyekkel kapcsolatba hozhatók baloldali politikusok, akik a titkosszolgálatokon keresztül kerültek kapcsolatba az alvilággal. Ezek között említette az Energol-ügyet.

A baloldali politika a szervezett bűnözéssel több esetben került kapcsolatba – állapította meg. Hangsúlyozta: bízik abban, hogy a vizsgálatok eredménnyel zárulnak, és a parlament bizottságait tudják erről tájékoztatni – mondta.

Az MSZP egy kormányhivatali beruházásról kérdezte a miniszterelnököt

Lukács Zoltán (MSZP) a kormányhivatalok „anomáliáiról” szólva azt mondta: Tatabányán egy offshore tulajdonban lévő cég végezte az átépítést. Kivitte-e a cég a jövedelmét az országból vagy Magyarországon adózik-e utána? – kérdezte.

Orbán Viktor azt felelte: ha jól érti, a képviselő azt kéri, legyen egy belső vizsgálat és kapja meg az eredményét. Jó – zárta szavait.

A pestszentlőrinci illegális szennyvíziszap-lerakásról, a közigazgatás átalakításáról, az Erzsébet-programról és a felsőoktatásról volt szó az interpellációk között az Országgyűlésben.

MSZP: nem tájékoztatták a lakosságot a pestszentlőrinci illegális szennyvíziszap-lerakásról

Simon Gábor (MSZP) azt mondta, több mint egy hete lepleződött le az a szennyvízmaffia, amely évek óta a mérgezte Pestszentlőrinc és Pestszentimre talaját. Azóta egyetlen érdemi dolog történt – folytatta –, a főpolgármester menesztette a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. vezetőjét. Elmondta, nem tájékoztatták a környék lakosságát az ügyben, nem vettek mintát a környék fúrt kútjaiból. Azt kérdezte, mióta tudnak a szennyezésről, felelősségre vonják-e a polgármestert.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki politikus a főpolgármesternek fogalmazott meg kérdéseket, nem a minisztériumnak. Beszámolt arról, hogy a környezetvédelmi felügyelőség szeptemberi helyszíni ellenőrzésekor engedély nélkül végzett hulladékleürítési nyomokat talált, ezért a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt feljelentést tett.

Jobbik: mi a közigazgatási reform célja?

Hegedűs Lorántné (Jobbik) egy konkrét eset kapcsán azt kérdezte, mi a közigazgatási reform célja: közelebb az emberekhez, vagy közelebb a pártállamhoz? Elmondása szerint egy szentendrei lakos könnyen átlátható ügye már egy évtizede folyik, és a kormányhivatal hibájából annak a még mindig nem látszik. Hozzátette: Szentendre felhasznált egy valótlan tartalmú okiratot, és felmerült annak a gyanúja, hogy egy kormánytisztviselő nem felelt meg az összeférhetetlenségi követelményeknek.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában felidézte, hogy a közigazgatás átalakításakor 14 különálló szervezetet olvasztottak össze és létrehozták a kormányhivatalokat, ezután a járási hivatalok felállításával folytatták.

A konkrét ügyről - amely a kormányváltás előtt hét évvel kezdődött – azt mondta, az ügyfelek magatartása is indokolja az elhúzódást, hiszen háromszor éltek bírósági felülvizsgálati kérelemmel, a bíróság működésére pedig a kormány nem tud hatást gyakorolni. Az összeférhetetlenség miatt pedig azonnali vizsgálatot kezdeményeztek a kormányhivatalnál – közölte.

KDNP: az állam szociális felelősségét érvényesíti az Erzsébet-program

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) véleménye szerint a lassan két éve működő Erzsébet-program az egyik legsikeresebb eszköz az állam szociális felelősségének érvényesítésében. Emlékeztetett arra, hogy a legnehezebb helyzetben lévő állampolgárok üdülését, rekreációját segíti a program.

Rétvári Bence államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a program a társadalmi felelősségvállalásnak új, modern rendszere, mivel úgy juttat jóléti szolgáltatásokat a legnehezebb sorban élőknek, hogy nem vesz el senkitől. Az alapja az étkezési utalványok forgalmazásából származó bevétel, amely eddig kiszivárgott az országból – közölte. Megjegyezte: 2012-ben 100 ezer embert, idén pedig már 145 ezer embert támogattak.

Karácsony Gergely: szétverték a felsőoktatást

Karácsony Gergely független képviselő szerint az Orbán-kormányra a felsőoktatás szétverése miatt emlékeznek majd. Az intézkedéseket sorolva megemlítette az ágazatot érintő megszorításokat, azt, hogy megnehezítették, majd hallgatói tiltakozás után enyhítették a bejutási feltételeket. A röghöz kötéssel pedig beismerték, hogy nem tudnak olyan országot teremteni, amelyben itt maradnak a diplomások – tette hozzá.

A PM politikusa elmondta, két évvel a felsőoktatási törvény elfogadása után egy azzal ellentétes felsőoktatási stratégiáról alakult ki vita. Kifogásolta a kancellári rendszer bevezetését, valamint a közösségi főiskolák koncepcióját, mert kiszakítanának a felsőoktatásból néhány szakot, például a védőnő- vagy az óvónőképzést.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a képviselő sajátos erkölcsi piedesztálról akarja bírálni a kormány felsőoktatási intézkedéseit, miközben néhány napja egy olyan rendezvényen vett részt, amely a PM egyik pártszövetségesének „agresszív, obszcén és a jó ízlés határain messze túlmenő káromkodásokkal körített performansza” volt. A rendezvény műsorvezetője az a Pityinger László, akinek művészneve – Dopeman – ajzószerekkel foglalkozó, drogos embert jelent – mondta.

Hozzátette: a felsőoktatás köszöni szépen, jól van, minőségi, versenyképes rendszert alakítottak ki, amelynek a finomhangolása most zajlik.

A vagyonőrök helyzete, a bírósági végrehajtások, egy szegedi beruházás és az uniós fejlesztési források ügye is szóba került az Országgyűlés ülésén az interpellációk között.

Napirendkiegészítés

A képviselők kiegészítették az Országgyűlés hétfői ülésének napirendjét az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény módosításának kihirdetéséről szóló javaslat általános vitájával és a határozathozatallal.

Interpellációk

MSZP: mit tesz a kormány a vagyonőrök megsegítéséért?

Harangozó Tamás (MSZP) a vagyonvédelmi szektorban dolgozók érdekében szólalt fel, szerinte ugyanis ez a szektor az egyik legkiszolgáltatottabb a munkaerőpiacon. Azt mondta, a kormány által kezdeményezett törvénymódosítások ellenére továbbra is kijátsszák a szabályokat: a vagyonőrök döntő többségét közvetítőcégeken keresztül foglalkoztatják ennek minden hátrányával. Mit tesz a kormány a feketefoglalkoztatás és a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében? – kérdezte.

Kontrát Károly belügyminisztériumi parlamenti államtitkár válaszában leszögezte: a vagyonőrök esetében nincs hatósági árszabás, ez piaci kérdés, így egy-egy szolgáltató dönti el, hogy mennyit kér egy-egy megbízásért. Hangsúlyozta: a kormány kiemelt figyelmet szentel az ágazatnak. Ismertette: 2012-ben 1715 céget és így összesen 15 508 munkavállalót, 2013 augusztuság pedig 1360 munkáltatót és 5489 munkavállalót ellenőrzött a munkaügyi főfelügyelőség.

Jobbik: miért segíti a kormány a végrehajtókat?

Staudt Gábor (Jobbik) a bírósági végrehajtásról kérdezett. Szerinte egyre többet hallani végrehajtói visszaélésekről, ráadásul a szektor egyre kevésbé lát el közfeladatot és egyre jobban hasonlít egy piaci szektorra. Azt kérdezte: miért növelték tovább miniszteri rendeletben a behajtások nyereségét, illetve miért kell minden adósnak hozzájárulást fizetni a végrehajtói kamara működéséhez.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában arról beszélt: szó sincs profitnövelésről és pluszdíj beszedéséről, ezzel ellentétes jogalkotást hajtott végre a kormány. Példaként említette az elektronikus végrehajtások elterjesztését, egy egyedülálló szankciórendszer elfogadását. Kiemelte: a kamara működéséhez való hozzájárulás a behajtóktól elvont egyéb összegek ellentételezésére szolgál.

LMP: hogyan károsítja meg az Elios nevű Közgép cég százmilliókkal az adófizetőket?

Szél Bernadett (LMP) a szegedi egyetem napelemprojektjével kapcsolatban kérdezett. Az uniós projektet az Elios nevű „Közgép-leányvállalat” nyerte el, de 10 százalékkal magasabb áron, mint a versenytársa. Jelenleg bírósági ügy és uniós vizsgálat is zajlik az ügyben, mert a cég 200 millió forintot nem fizetett ki elvégzett munkáért, de a tulajdonosok ezt az összeget kivették a cégből osztalékként – mondta az ellenzéki képviselő. Azt kérdezte a kormánytól, hogy mit tesz a korrupció visszaszorítása érdekében.

Lázár János a Miniszterelnökséget vezető államtitkár válaszában felajánlotta Szél Bernadettnek az iratbetekintési lehetőséget a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) épületében. Ismertette: a vizsgálatot szeptember 30-án lezárták és annak eredményét megküldték a szegedi egyetemnek. Szerinte a felek között egy üzleti vita van, amiben nem lenne helyes a parlamentnek állást foglalnia és az NFÜ-nek is csak annyi kötelessége volt, hogy a kifizetéseket kikényszerítse, ez pedig megtörtént. Hangsúlyozta azt is, hogy maga az állam a leginkább érdekelt abban, hogy megbízható vállalkozások nyerjék el a beruházásokat.

Fidesz: mit tesz a kormány az uniós források gyors lehívásáért?

Ékes József (Fidesz) interpellációjában úgy fogalmazott: a szocialistáknak „csak a szájuk jár”, hiszen amikor lehetőségük volt rá, a rendelkezésre álló uniós források töredékét hívták le. Szavai szerint 2008 és 2010 között a lehetséges támogatásoknak mindössze az 5,5 százalékát tudták lehívni a baloldali kormányok és ennek is a 76 százalékát szabálytalanul, törvénytelenül tették. A kormánypárti képviselő szerint ezzel 900 milliárd forint összegű támogatástól esett el az ország. Azt kérdezte, mit tesz a kormány az uniós források hatékony és gyors felhasználásáért.

Lázár János válaszában elmondta: 2007-ben 8200 milliárd forint elköltésére kapott lehetőséget Magyarország. Ebből 2007-ben 10, 2008-ban 219, 2009-ben 506, 2010-ben 671, 2011-ben 895, 2012-ben több mint ezer, 2013 októberéig pedig 1021 milliárdot sikerült az országnak lehívnia. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 8200 milliárd forint 97 százalékáról a kormány döntést hozott, de a kifizetések lassan haladnak az előző kormány által megalkotott nehézkes rendszer miatt. Szerinte ez tette lehetővé a korrupciót és ezért kellett egy hónappal ezelőtt az eddig leszerződött 44 ezer vállalkozástól új offshore-nyilatkozatot kérni. Ismertette: akik nem válaszolnak, ott az állam eláll a szerződéstől és visszakéri a támogatást, de a válaszadókat is szigorúan megvizsgálják.

Kiemelte azt is: pénteken találkozott Andor László magyar uniós biztossal és „egy konstruktív légkörű megbeszélésen lehetőség nyílt arra, hogy a további büntetéseket megfizetve mentesüljünk az újabb vizsgálatok és blokkolások alól”. A kormány pedig egy héten belül nyilvánosságra hozza határozatát az uniós pénzek felosztási elveiről – tette hozzá.

A devizahitelekről, a gazdasági helyzetről, a rászoruló családok megsegítéséről, a közbiztonságról és a Szolidaritás tüntetésén történtekről volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: a devizahitel hibás termék

Vágó Gábor (LMP) arról beszélt, hogy a devizahitel gordiuszi csomóként köti gúzsba a gazdaságot, s ahelyett, hogy az alapproblémát kezelnék, továbbra is csak a következményekkel foglalkoznak. Az eszközkezelő eszköztelen, az árfolyamgát elodázta a bajt, továbbra is 500 ezer család nyögi a hitel igáját – sorolta. Az alapprobléma az LMP szerint, hogy a devizaalapú hitel hibás termék, és ezért a forgalmazónak kell viselnie a felelősséget.

Felhívta a figyelmet az LMP törvényjavaslatára, amely alapján a bíróságoknak minden eléjük került devizaalapú hitelszerződést át kellene vizsgálniuk, és jogerős bírósági ítélet hiányában senkit sem lehetne kilakoltatni.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára szerint azt követelik a kormánytól, hogy az eddiginél még unortodoxabb javaslatokat fogalmazzon meg, ami szerinte álszent magatartás. Az LMP javaslata – értékelte – az alapproblémát nem kezeli, sőt drágább megoldást kínál, további peres eljárásokat indukálna. A végtörlesztéssel 160 ezer családon, az árfolyamgáttal 170 ezer ügyfélen segítettek, az érintettek 16,5 milliárd kamatot spórolhattak meg, ez az összeg a családoknál maradt – mondta, hozzátéve: továbbra is több százezer család küzd a problémával, és a feladatuk, hogy ezt orvosolják az ősz folyamán.

MSZP: ma rosszabbul élünk, mint három éve

A szocialista Tóbiás József azt mondta, hogy a kormányra kerüléskor a Fidesz 5 százalékos évenkénti gazdasági növekedést prognosztizált, de az ország inkább hátra csúszik a nemzetközi rangsorokban, vagy toporog egy helyben. Felidézte az egymillió új munkahely teremtésére vonatkozó ígéretet, és azt mondta, ma jobban igaz: rosszabbul élünk, mint három éve. 3,8 millióan fizetnek adót, ebből minden harmadik minimálbér után, vagy alatt adózott. Létrejött a minimálbéresek hazája – mondta, és kritizálta a közmunkaprogramot.

Rétvári Bence reagálásában a 13. havi nyugdíj elvételét, a tömeges elbocsátásokat, a minimálbér „csigatempóban” történő emelését idézte fel az előző kormányok tevékenységéből. Utalt arra, hogy a londoni elemzők jobb elvárásokat fogalmaznak meg a gazdasági növekedésről, mint maga a kormány. A munkahelyek teremtését illetően a szocialistáknak csak szégyenkezni valójuk lehet – tette hozzá. Kijelentette: a polgári kormány alatt bővültek a munkalehetőségek, és a közmunkaprogram ócsárlása nagy hiba.

KDNP: a kormány tesz a rászoruló családok megsegítéséért

Harrach Péter (KDNP) elmondta, a kormány a rászoruló családok érdekében bevezetette az árfolyamgát intézményét, 170 ezer szerződés az összes megállapodás 39 százalékát jelenti, és a hitelállomány 45 százalékát, 7500 ingatlant fogadott be az eszközkezelő június végéig. Beszámolt a saját választókörzetében indítandó kezdeményezéséről: jövedelméből nagyobb összeget juttat rászorulóknak azzal, hogy a helyi társadalom tehetősei ugyanennyit hozzátesznek.

Soltész Miklós államtitkár szerint van támogatás, de a másik oldalon ott az elvárás is. Megjegyezte: a legfrissebb adatok szerint a késedelembe esett fogyasztók száma jelentősen kisebb a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

Jobbik: csődhelyzetben az igazságszolgáltatás és a közbiztonság

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint a kormányzati propaganda ellenére elmondható: a közbiztonság és az igazságszolgáltatás terén minimum válság, csődhelyzet van. Attól függetlenül, hogy új Btk. van, embereket gyilkolnak nap mint nap; példaként említette a soroksári gyilkosságot. Komolyan gondolják, hogy rendben minden, mert jogszabályt szigorítottak? – kérdezte. Felidézte: politikai vitanapot kezdeményezett, de erre a nagyobbik kormánypárt rögtön nemet mondott.

Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, megalapozatlan állításokkal riogatják az embereket, nem először. A soroksári esetnél a BRFK azonnal 14 tagú nyomozócsoportot hozott létre, s minden esély megvan arra, hogy az elkövetőket elfogják – közölte. Hozzátette: a helyi rendőrörs állományát 50 százalékkal növelték, felvették a kapcsolatot a helyi önkormányzattal is. A helyi Fidesz a polgármesterrel indítványozta önálló rendőrkapitányság létrehozását, amelyre a belügyi tárca nyitott. Az ároktői esetet érintő kritikára azt mondta: a rendőrség végrehajtja a bíróság határozatát, azt felül nem bírálhatja, s napi hét alkalommal ellenőrizték az érintetteket.

Fidesz: sumákol a baloldal

Rogán Antal a Szolidaritás demonstrációján történt szobordöntési akcióról azt mondta, hogy „horrorisztikus vuduszertást” láthattak. Egy héttel a történtek után pedig már mindent tagadnának, ez ám az igazi bátorság – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint nem ez az első eset, hogy a baloldalon sumákolnak.

Felidézte Mesterházy Attila MSZP-elnök és Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője Reutersnek adott közös interjúját, amelyben – mint mondta – megígérték, hogy a nagyvállalatok, bankok profitját visszaadják majd. Arról nem beszélnek, hogy kitől veszik el, inkább helyesbítést kérnek a Reuterstől – tette hozzá. Úgy folytatta, a baloldalon szavakban támogatják a rezsicsökkentést, de eközben nap mint nap támadják azt. Az önök szövetsége, igazi sumákszövetség - fogalmazott a frakcióvezető, aki szerint az emberek átlátnak a szitán.

Rétvári Bence hangsúlyozta: az emberek közel négyötöde titulálta szélsőségesnek a rendezvényt, aminek szónoka Bajnai Gordon volt. Szerinte az Együtt 2014-nek csak Bajnai Gordon jövőépítése a fontos. Fejlevágós, trágárkodó, szurkáló világ Bajnai Gordoné – mondta, hozzátéve: reméli, a választók meghozzák majd döntésüket erről.