A belső piaci információs rendszer hazai működésével összefüggő egyes törvények módosításával kapcsolatos javaslat, majd a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése.

Belső piaci információs rendszer

Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára expozéjában ismertette: a belső piaci információs rendszer (Internal Market Information System, IMI-rendszer) az Európai Bizottság által kifejlesztett és működtetett, interneten keresztül elérhető szoftveralkalmazás, amely a tagállami hatóságok között igazgatási együttműködést támogatja a belső piac körébe eső egyes jogterületeken. Az IMI-rendszer az EGT-államok (vagyis az EU-tagállamok és Norvégia, Liechtenstein, valamint Izland) hatóságai közötti információcsere fóruma. A rendszer célja a Magyarország határain átnyúló ügyek kezelése. Ilyen ügyek lehetnek például egy külföldön szolgáltatást nyújtó cég cég adatai vagy például egy Magyarországon munkát vállaló külföldi személy megfelelő képzettségének ellenőrzése.

Hangsúlyozta: az új jogszabályi keret az érintett hatóságok jogalkalmazási gyakorlatát nem változtatja meg, új kötelezettséget nem teremt, az igazgatási együttműködésnek csak a megfelelő jogalapját teremti meg a kötelezően alkalmazandó uniós jogi aktus révén. Kiemelte: tekintettel arra, hogy az IMI-rendszer több jogterületre kiterjed, szükséges, hogy annak kötelező alkalmazása és az adatvédelem legfontosabb kérdései törvényi szinten kerüljenek szabályozásra.

Kalmár Ferenc (KDNP) arról beszélt: az IMI-rendszer alkalmas arra, hogy a hatóságok számára gyors és hatékony ügyintézést biztosítson, amellyel csökkenhet az eljárásra fordított energia, pénz és idő, összességében javulhat a közigazgatás hatékonysága és az ügyfél-elégedettség.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Szerinte ugyanakkor „tovább lehetne gondolni” ennek a rendszernek a hasznosítását. Példaként említette a szakmai végzettségek pontosabb ellenőrzését, vagy a pénzügyi szolgáltató társaságok szigorúbb szűrését. Szerinte ugyanis szorosabb hatósági együttműködéssel ezeken a területeken is csökkenthető lenne a visszaélések száma.

Braun Márton és Szalay Péter (Fidesz) azt emelte ki, hogy a javaslat elfogadásával javulhat a hatóságok ügyintézésének hatékonysága a határon átnyúló ügyekben.

Staudt Gábor (Jobbik) szintén a rendszer jobb kihasználására hívta fel a figyelmet, illetve erre buzdította a magyar hatóságokat. Frakciótársa, Kiss Sándor arra figyelmeztette a kormányt, hogy bizonyos esetekben a magyar hatóság nyilvántartásai sem pontosak.

Latorcai János az általános vitát lezárta.

Szellemi tulajdonról szóló törvények

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ismertette: a javaslat az úgynevezett árva művek felhasználásáról szóló uniós irányelv magyarországi átültetését szolgálja. A javaslat az olyan szerzői jogi védelem alatt álló alkotások felhasználásának szabályait rendezi, amelyek jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik. A javaslat egységesíti és megkönnyíti az egyes közfeladatokat ellátó intézmények gyűjteményeibe tartozó árva művek digitalizálását és hozzáférhetővé tételét, valamint lehetővé teszi a jogszerű, határon átnyúló felhasználást.

Az irányelv a jelenleg hatályos magyar szabályozáshoz képest szűkebb tárgykörű. Az árva műveknek csak egy jól körülhatárolható, szűkebb felhasználói körben, és kizárólag a digitalizáláshoz, online hozzáférhetővé tételhez kapcsolódó felhasználását szabályozza.

A képviselői felszólalások során Gruber Attila (Fidesz) azt mondta, mintegy hárommillió könyv és 225 ezer film árvamű, azaz nem ismert a jogtulajdonos, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a kérdés tehát nem elhanyagolható mértékű. A jogharmonizációt azzal indokolta, hogy az unió digitalizálási menetrendjének betartásához szükséges a tagállamok ide vonatkozó, de eltérő tartalmú szabályozásának egységesítése.

A szocialista Józsa István hangsúlyozta, hogy a jogszabály módosítása miatt emelkednének a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának eljárási díjai, a törvény kodifikációja gyenge színvonalú, egyik pontja pedig visszaható hatálya miatt alkotmányellenes. Közölte továbbá, hogy az MSZP a jogharmonizációs módosításokkal egyetért, azokat előnyösnek gondolja, de összességében a javaslat hátrányos.

Staudt Gábor (Jobbik) ismertetése szerint frakciója támogatja a javaslatot, szerinte megfelelő irányba mutat a módosítás és nem sérti a nemzeti szuverenitást sem. Támogatni tudják azt is, hogy jelentős közérdek indokolhatja az árvaművek felhasználását, digitalizálását.

Répássy Róbert a vita végén közölte, hogy a felmerült kérdésekre a részletes vitában válaszol.

Napirend után Lenhardt Balázs a futballról és Csatáry Lászlóról

Napirend utáni felszólalásra a független Lenhardt Balázs jelentkezett, aki amellett, hogy a magyar labdarúgás színvonaláról, elmaradó szurkolókról, a romániai vereségről beszélt, megjegyezte, hogy Csatáry Lászlót Csehszlovákia koncepciós eljárásban ítélte el háborús bűnökért, így nem érthető, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség mi alapján szabott ki bírságot.

A felszólalást követően az elnöklő Jakab István lezárta az ülésnapot. A képviselők szerda reggel folytatják a munkát.

A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája, majd ennek lezárását követően a Ház áttért az energiatörvények módosításának általános vitájára.

Képviselői felszólalások:

Ékes József (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy a PSZÁF szakemberei az átalakítás után átkerülnek az MNB-hez, így a felügyelet szakértelme és a további munkája biztosított lesz, ráadásul az ehhez szükséges költségvetési források is rendelkezésre állnak. Emellett a kormánypárti képviselő is azt emelte ki, hogy nem gyengül, hanem megerősödik a két szervezet összevonásával az ellenőrzés hatékonysága.
Hozzátette azt is: a változtatások célja, hogy kiszámíthatóbb legyen a környezet, azonnali reagálási képességet biztosítson, valamint bezárja az eddigi kiskapukat.

Veres János (MSZP) szerint teljesen újra kellene gondolni a kártyahasználattal kapcsolatos szabályokat. Az MSZP támogatná a kártyahasználat teljes díjmentességét, mert csak ekkor lenne értelme a tranzakciós díj felső határát megszabni.

Nyikos László (Jobbik) egy új hatalmi centrum létrejöttéről beszélt, amelyet álláspontja szerint az Országgyűlésnek – mind szakmai, mind morális szempontból – ellenőriznie kell.

Kovács Tibor (MSZP) emlékeztetett arra, hogy amikor a szocialista kormányok idején merült fel a két szervezet összevonása, a Fidesz még nem támogatta azt. A képviselő rövidnek találta az átállásra szabott időt, és azt mondta: számos aggályuk van, amelyek miatt nem támogatják a változtatást.

Vágó Gábor (LMP) szerint nincs garancia a pénzügyi szervezetek hatékonyabb állami felügyeletére a két intézmény összevonása által, sem arra, hogy egy olyan szervezet jönne létre, amely fejlesztené a pénzügyi kultúrát Magyarországon. Bírálta, hogy a tranzakciós díj bevezetésével ismét a lakosság járt rosszul, a törvénytervezet pedig nem küszöböli ki az ilyen díjak áthárítását. 

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a csaknem hatvan törvényt módosító csomaggal kapcsolatban ellenőrzési aggályokat vetett fel. Alapproblémának nevezte a tranzakciós illeték áthárítását, amelyet szerinte a felügyeleti rendszer hiányosságai miatt tehetnek meg az általa pénzügyi hiénáknak nevezett intézetek.

Az ülésen elnöklő Latorcai János (Fidesz) az általános vitát lezárta.

Energiatörvények

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára az európai uniós jogharmonizációs kötelezettséggel indokolta az előterjesztést, amely átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az energiagazdálkodást – mondta –, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti energia-megállapodásával kapcsolatos határozatok végrehajtásához járul hozzá. Hozzátette: a változtatás a tagállamok és a harmadik országok közötti információcserét is javítja, emellett lehetőséget ad arra, hogy az Európai Bizottság képviselőjét bevonják az államközi tárgyalásokba.

Aradszki András (KDNP) célnak nevezte, hogy az ellátásbiztonság ne sérüljön. Mint mondta, korábban nem létezett egységes nyilvántartás az európai piaci szereplőkről, ezért a változások biztonságosabbá teszik az energiapiac működését.

Kovács Tibor (MSZP) elkésettnek nevezte a javaslatot, mert az nem készült el határidőre. Bírálta a jelenlegi energiatörvényt, a többi közt azért, mert a hatóságilag megállapított árakkal szemben nincs jogorvoslati lehetőség.

Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat az EU-nak való megfelelés jegyében született és nem gondolja, hogy bármit is javítana az ország energiabiztonságán. Magyarország harapófogóban van, mert a rendkívüli mértékben támogatott megújuló energiából származó elektromos energia Nyugat-Európából, főleg Németországból érkezik. Hozzátette: Ukrajnában pedig nem kell az uniós környezetvédelmi előírásokat betartani, ezért az onnan érkező áram is olcsóbb tud lenni az itthon termeltnél. A Jobbik a rezsicsökkentéssel egyetért, mert ebben a rendszerben benne vannak ezek a tartalékok – jelentette ki.

A vitában elhangzottakra válaszolva Fónagy János azt mondta, hogy az ország energiabiztonsága és az árak valamennyi párt szavazóbázisa számára fontosak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kétségtelennek nevezte, hogy a jövőért való felelősség miatt a megújuló energiaforrások kérdéseit nem lehet túlbecsülni. Azt viszont látni kell, hogy néhány, a természeti adottságait tekintve ebből a szempontból szerencsés ország másként tud gondolkodni a megújuló energiákról, mint Magyarország – jelentette ki.

Magyarországnak kedvezőek a geotermikus energia adottságai, ez a terület az elmúlt 6-8 évben jelentős fejlődésen ment keresztül – hívta fel a figyelmet. Emellett hangsúlyozta, hogy a kormány visszaemelte a szenet a hazai energiastratégiába. Arra is kitért, hogy esetenként az importenergia olcsó, de ezért nem lehet kockáztatni a hazai erőműparkot. Végül külön beszélt arról, hogy a kabinet hatalmas energiákat fordít az erőmű-kapacitás megújítására.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök a vitát lezárta, miután módosító javaslat nem érkezett, részletes vitát nem tartanak a témában.

A stabilitási törvény módosítása tágít a kormány lehetőségein akkor, amikor a költségvetés egyensúlyának megteremtése a cél – hangzott el az erről szóló előterjesztés általános vitájában, az Országgyűlés ülésén. A képviselők elkezdték a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosításáról szóló általános vitát is.

Cséfalvay: az alaptörvény módosítása indokolja a változtatást

Az alaptörvény ötödik módosításához kapcsolódóan terjesztette be a kabinet a stabilitási törvény változtatását – mondta expozéjában a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Cséfalvay Zoltán hozzátette: a kormány elkötelezett az államadósság csökkentésében, ezért olyan esetekben, amikor előre nem látható okok miatt keletkezik kötelezettsége az államnak, közvetlen felhatalmazást kap ennek kezelésére.

Hangsúlyozta: a kormány indokoltnak tartja, hogy a nemzetközi viták nyugvópontra jussanak, ezért javasol megoldást az előre nem látható fizetései nehézségek könnyítésére.

Fidesz: a változtatás a gazdasági stabilitást célozza

Babák Mihály (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a kabinet felelős kormányzást és gazdasági stabilitást ígért, ezt segíti elő a változtatás – mondta. Úgy fogalmazott: vannak olyan rendkívüli körülmények, amelyek „nagyon pofon verhetik” egy ország költségvetését, a kormánynak pedig ilyenkor korrekciót kell végrehajtania. A kabinetnek három lehetőség van ilyen esetekben – fűzte hozzá –, előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, zárolást kezdeményezhet, vagy javaslatot tehet fizetési kötelezettségekre, adók, illetékek megállapítására.

Feltette a kérdést: ki fizette meg a hitelek kamatát? Az ország nyögi az adósság árát – közölte, hozzátéve: az emberekkel fizetették meg a rossz gazdaságpolitika árát.

Az MSZP szerint nincs szükség a változtatásra 

Veres János (MSZP) szerint a kormány ugyan belátja, hogy nem háríthat át minden döntésének következményét a népre, ám ennek lehetőségét mégis meghagyja. Szerinte a jogszabály-módosításra nincs szükség, mert a terhek akkor is kivethetők, ha ezt nem rögzítik a stabilitási törvényben.

Helyesnek tartotta, hogy a jogszabály 30 napos felkészülési időt ad az intézkedésekre, úgy fogalmazott, ez már közelebb van a realitáshoz. Feltette a kérdést: nem indokolt-e továbbgondolni, hogy maguk a döntéshozók  vállaljanak felelősséget egy-egy olyan előterjesztésért, amely később problémát okoz.

Cséfalvay Zoltán reagálásában azt mondta: nagyon jó, ha egy kormánynak van eltökéltsége, hogy az államháztartás hiányát 3 százalék alatt tartsa. Ennél már csak az jobb, ha megfelelő intézményei és eszközei vannak arra, hogy ne kerüljön ország olyan helyzetbe, hogy eladósodjon. A mostani javaslatnak ez a célja – mutatott rá.

Jobbik: vonják vissza a javaslatot!

Nyikos László arról beszélt, hogy alávetettséget fejezi ki a törvény egy mondata, ami szerinte arra utal, hogy nem Magyarországon találták ki a törvény módosítását, hanem Brüsszelben. Értetlenségének adott hangot, mi szükség van erre, és azt szorgalmazta, a jogalkotó világos és egyértelmű fogalmakat használjon. Szerinte ez a mostani javaslatban nincs így. Kétharmaddal sem lehet olyat csinálni, hogy azt mondják a Föld kocka alakú, és azt ezentúl így írják be a törvényekbe - fogalmazott.

Az ellenzéki képviselő szerint a javaslatot vissza kellene vonni, el lehetne felejteni, vagy eltenni joghallgatóknak elrettentő példaként.

MSZP: fontolják meg a javaslat visszavonását!

Veres János szerint érdemes végiggondolni, hogy ha már meglévő jogi eszközt írnak be a törvénybe, attól nem lesz nagyobb mozgástere a kormánynak. Szerinte az indítvány nem ad több eszközt, garanciát, és nem bővíti a kormány mozgásterét, ezért azt javasolta, fontolják meg a módosítás visszavonását.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta, a részletes vitát szerdán tartják.

Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények

Orbán Gábor a gazdasági tárca államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat célja, hogy megteremtsék az összhangot az MNB-ről szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok között. Az előterjesztés a teljes magyar jogrendszeren átvezeti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) történő egyesítését.

Orbán Gábor kifejtette: a változások összhangban állnak a központi bankok európai rendszerének alapokmányában foglalt elvárásokkal. A PSZÁF és az MNB összevonása miatti módosításokon túl az Európai Bizottság javaslatával összhangban az indítvány tartalmazza a bankközi jutalék szabályozását, egyes piaci szereplőkben történő tulajdonszerzési szabályok kiegészítését és az MNB címerhasználatára vonatkozó új szabályozást is. A hazai bankközi jutalék mértékének szabályozásával összefüggésben kiemelte: a javaslat alapján maximálnák a belföldi jutalék mértékét. Ettől azt várják, hogy csökken a bankkártya elfogadás költsége kereskedői oldalon, ami számottevően növeli a hazai pénzforgalom hatékonyságát és egyidejűleg az ilyen fizetések számának növekedését eredményezi majd.

A javaslat nagyobb biztonságot, stabilitást eredményez a pénzügyi szolgáltatások területén – összegzett.

A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a költségvetés módosításának vitája délelőtt az Országgyűlésben.

MSZP: nem a javaslatra

Veres János jelezte: nem támogatják a javaslatot. Három ponttal nincs vitájuk, így a pedagógus illetmények emelésének idei fedezetének megteremtésével, azzal, hogy meg kell teremteni a nem állami köznevelés finanszírozásának változásaihoz a feltételeket, illetve a kiállítási garanciavállalás keretének emelésével. Nem kellene ugyanakkor módosítani az önkormányzati adósságkonszolidáció szabályait, valamint a nyugdíjbiztosítási alap és az államháztartás központi bevételei közötti átcsoportosítás megváltoztatására sem lenne szükség. Nem kellene az e-útdíjrendszer miatti többletköltségek okán módosítani a büdzsét, ha nem úgy csinálták volna, ahogy csinálták – sorolta.

A takarékszövetkezeti változásokról, a tulajdonosoknak névértéken tervezett kifizetésről azt mondta: ki akarják semmizni ezeket az embereket, ami felháborító, elfogadhatatlan és ízléstelen. Arra hívta a fel a figyelmet, hogy a szektor nem támogatja a módosításokat. Nem arra van szükség, hogy „magyar kokárdát viselő” pénzintézettől jusson hitelhez a lakosság és a vállalkozások, hanem arra, hogy hitelhez jussanak - közölte. Nem tudni, hogy ezt a 100 milliárd forintot milyen garanciák mellett használják fel – fejtette ki. „Pofátlanság”, amilyen módon a klientúra bizonyos személyeit ebből vagyonhoz akarják juttatni. Lépjenek ettől vissza, mert büntetőeljárások sora következhet majd a jövőben – szólított fel.

Arról, hogy 71 milliárdot fordítanának az E.O.N megvásárlására azt mondta: nem tudni milyen módon kötötték meg a szerződést, és miért éppen ennyi összegre van szükség. A törvény sajátságos módon változik, ha így elfogadják – mondta a szocialista politikus, aki szerint a két tétel nem növeli az államháztartási hiányt, azonban vigyázni kellene, mert nem látni, hogy az Eurostart egy ilyen tranzakciót hogyan értékel majd, és nem fog-e politikai döntésnek minősíteni.

Varga Mihály az elhangzottakra úgy reagált: felelős döntés a takarékszövetkezeti rendszer megerősítése, feltőkésítése. Ez egy helyes irány, amivel egyet lehet érteni – mondta. Megjegyezte: Veres János pénzügyminisztersége, 2007 óta csökken a hitelintézetek aktivitása. Kitért arra is: az állami vagyont nem csak eladni, privatizálni, hanem gyarapítani is lehet. Az E.O.N tranzakció világosan és átlátható módon fog történni, a 71 milliárd a tőkeemelés egy részét képezi – jelezte, és azt ígérte: ha lezárul a tranzakció beszámolnak minden lépéséről.

Jobbik: túlzottan optimista a miniszter

Nyikos László (Jobbik) szerint Varga Mihály expozéjában egy túlzottan optimista képet festett a magyar gazdaságról. Az ellenzéki politikus a pedagógusok béremelésével kapcsolatban leszögezte: azt már a tavalyi költségvetésbe be kellett volna tervezni, hiszen akkor a tartalékból meg lett volna rá a fedezet. Kritizálta ugyanakkor a tartalék túlzott mértékét, amely szerinte kikerül a parlament ellenőrzési hatásköre alól, vagyis ez a „kormány zsebpénze”.

Nyikos László szintén kifogásolta, hogy még mindig nem készítette el a kormány az állami vagyonleltárt, valamint bírálta a takarékszövetkezetek „annektálását” is.

Garancialapról beszélt az LMP

Vágó Gábor (LMP) azt mondta, frakciójuk nem a módosítás pedagógus-beéremeléssel kapcsolatos részeit vagy a felsőoktatásra fordítandó összegeit kritizálja. Felvetődik a kérdés, hogy a kormányzat miért nem tud garanciaalapot biztosítani azoknak a civil szervezeteknek, akik képesek lennének részt venni az EU-s projektekben, de nem képesek kifizetni az önrészt. Ezzel ugyanis nagyobb esély lenne arra, hogy a nekünk ítélt forrásokból egyetlen fillér se maradjon a brüsszeli kasszában.

A módosításból továbbra sem látszik, hogy a kormány hogyan kívánja végrehajtani az adócsökkentési programját – folytatta. Szavai szerint a kabinet bevezette az egykulcsos adót, majd a költségvetési egyensúly fenntartásának érdekében kisadókat hozott létre.

Fidesz: érdemi eredményekről lehet beszámolni

Babák Mihály (Fidesz) azt mondta, érdemi eredményekről lehet beszámolni, mert a kormányzati költségvetési politika biztosította a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülést, miközben az ország idő előtt visszafizette az IMF-hitelt. Hozzátette: lényegesen csökkent az infláció és a költségvetési hiány is három százalék alatt maradt. Fontos, hogy a lényegi változásokat a költségvetés is követni tudja, azokat átvezessék a büdzsén ugyanis nagyon fontos a tisztánlátás – szögezte le.

Cséfalvay: egyszerűbbé válik a gyorsjelentés

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az államháztartási hiány éves lefutásáról szólva azt mondta: előfordul, hogy az év közben 100 százalék fölé megy, de az később általában korrigálódik, így év közben felesleges arról kritikát mondani. Hozzátette: a gyorsjelentés változik, az egyszerűbb lesz.

Az ülésen elnöklő Latorcai János (Fidesz) az általános vitát lezárta.