Mint a politikus elmondta, a kormánypártok voltaképpen két lépcsőben foglalkoznának a lakossági adósságok ügyével. Elsőként a devizaügyeket véglegesen rendező jogszabályról dönthetnek a képviselők. A hiteltörvényről akkor szavazhat az Országgyűlés, ha – az Alkotmánybíróság és az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága után – a Kúria is meghozza a kérdéskörben a maga döntését.

– A legfontosabb feladat jelenleg a banki kölcsönök okozta gondok megoldása, ezután kerülhet napirendre a családi csődvédelem kérdése – fogalmazott Rétvári Bence. – Utóbbi szabályrendszer ugyanis – folytatta a képviselő – nem elsősorban a devizahitelesek megsegítését szolgálná.

A magáncsőd inkább azoknak nyújtana menedéket, akik például hitelkártya-tartozást halmoztak fel, fogyasztási kölcsönnel maradtak el, esetleg a közműszámlákat nem tudják kifizetni. – A családi, más néven fogyasztási csődvédelem eljárása, intézményrendszere tehát a kisebb, két-három milliós adósság kigazdálkodásához kínálna segítséget – mondta az alelnök.

– Nyilvánvaló persze az is – tette hozzá –, hogy számos hitelfelvevő számára nem csak a devizakölcsön törlesztése okoz gondot. A megemelkedett részletek családok sokaságának anyagi helyzetét rendítették meg, s az érintettek nem egy esetben más kiadásaikat, például közüzemi számláikat sem tudják időben kifizetni. A lakossági adósságrendezésért hozandó intézkedések már csak emiatt sem válhatnak el élesen egymástól – jegyezte meg Rétvári.

A magáncsőd bevezetéséről szólva a politikus azt mondta: a jogalkotási folyamat vélhetően igénybe vesz bizonyos időt. Elsőként ugyanis meg kell vizsgálni, mennyien szorulnak rá a segítségnek e formájára. Lényeges kérdés az is, a magáncsőd eljárásába milyen állami, közhatalmi szereplők kapcsolódjanak be, milyen szakemberek vegyenek részt a csődvédelmet kérő család pénzügyeinek rendezésében.