Berlin központjában az elmúlt héten bemutatták a House of One-nak, az „Egy Isten Házának” a modelljét és ismertették azt a projektet, melynek célja: egy fedél alá hozni össze és tartani együtt a keresztyén templomot, a zsidó zsinagógát és az iszlám mecsetet. Ez a maga nemében már most vallási világszenzációnak számító alkotás hatással lesz a világvallások oda gyülekező híveire, s remélhetőleg a tolerancia, a kölcsönös tisztelet, egymás iránti érdeklődés, s nem a gyűlölet, a közöny vagy ellenségeskedés irányába fogja mozdítani az oda betérőket. Ez a vallási béke sajátos 21. századi reprezentációja és történelmi mérföldköve lehet. Legyen is az! Ráfér ez Berlinre és a világra is. (Berlin – 2014. 06. 17. - huffingtonpost.com; pro-medienmagazin.de)
A sebek városából a csodák városa
Palást, kippa, kaftán – templom, zsinagóga, mecset jelzi a három egyistenhívő világvallás, a keresztyénség, a zsidóság és az iszlám jövőben egy helyen történő megjelenését és békés megférését egymás mellett. Összesen 43,5 millió euró költséggel 2016 tavaszán kezdik el a kivitelezést – mondja Gregor Hohberg evangélikus lelkész. Minden vallásnak egy födél alatt lesz a külön-külön kultuszi vagy szakrális tere. A tervet a Kuehn Malvezzi építész stúdió készítette. A saját kultuszi helyiségükön túl lesz egy közös terem, a Találkozás Csarnoka, ahol mindenki mindenkivel találkozhat, beszélgethet, előadásokat hallgathat, kölcsönösen ismerkedhet a másik vallásával. A városi főépítész és az evangélikus lelkész szinte egyezően fogalmaznak: Ez az új House of One/”Az Egy(etlen) Háza” mondhatnánk, az „Egy Isten Háza” (hiszen az egyistenhívő világvallásokról van szó), de nem az „egység háza” jól illik Berlinhez, a békés falrombolás és a vallások békés együttélésének a városához.
Kadir Sanci imám véleménye az, hogy ezzel az épülettel tudatosan megvalósulhat a vallások és a kultúrák közötti erőszakmentes és nyílt párbeszéd. Tovia Ben-Chorin rabbi pedig arról beszélt a projektbemutatón, hogy remélhetőleg Berlin a sebek városából a csodák városává változik, ezért is épülhet meg itt ez a közös ház. „Ne feledjük: ebben a városban tervezték a zsidóság kiirtását. Most pedig ebben a városban épül föl a világon először a három monoteista vallás első közös háza, ami Berlintől Jeruzsálemig valami egészen mást sugall” – teszi hozzá a rabbi.
Már 700 éve istentisztelet volt a tervezett „Egy Isten háza” helyén
Ha belegondolunk, milyen híreket hallunk például a keresztyénüldözésről Nigériából vagy Közel-Keletről, akkor Németország ezzel a példátlan építménnyel és projekttel valóban a türelem remekművét hozhatja lére. A Petri-Platzon, Berlin szívében már 700 éve voltak istentiszteletek, misék. Ott először egy gótikus templom állt, majd egy újbarokk és később egy neogótikus. A templom a II. Világháborúban súlyos károkat szenvedett, az NDK időkben pedig lerombolták az „ateizmus nagyobb dicsőségére”. Az új House of One pontosan ezeknek a templomoknak a helyén épül. (Ki gondolt volna erre még 30 évvel ezelőtt a templomromboló NDK-ban, a szekularizáció ideológusai és rafinált politikusai között?!). A történelem Ura meglepően gyorsan igazságot tett. „Nem csak templomot szeretnénk, hanem olyan helyet, ahol ennek a városnak a sokféle hívője összejöhet egy helyen” – fogalmaz a lelkész.
Nem új vallást keresünk! Saját identitásunkat akarjuk erősíteni
Senki ne gondolja, hogy egy új, közös vallást szeretnének összetoldozni. Nem! Éppen ellenkezőleg, egymás közelében még erőteljesebben kívánják megélni sajátos, egyedi, csak őket jellemző vallási identitásukat – érvel a muzulmán imám. Olyan hely lesz ez, ahol nem egymás áttérítése a cél, hanem a tanulás egymástól és egymásról első kézből, s még a parázs teológiai viták sem zárhatók ki – teszi hozzá a zsidó rabbi. Több vallás számára épített helyiségek vannak másutt is a világon – például reptereken, börtönökben, kórházakban, sportstadionokban. De csak itt lesz olyan szakrális építmény, ahol mindhárom világvallás külön, mégis együtt lehet. A nemzetközi építészeti versenyben a berlini Kuehn Malvezzi építészeti stúdió nyerte el a pályázatot. A 32 méter magasra tervezett szakrális épülettorony a modern Berlin jellegzetes épülete lesz. Winfried Kühn építész elmondta, elmélyült történelmi építészeti tanulmányozást folytattak a tervezés előtt. És rájöttek, hogy a zsidó, a keresztyén és az iszlám szakrális építészet sok közös vonást mutat. Fontos alapfeltétel, hogy a zsinagóga és a mecset Keletre nézzen. A keleties tervezést idézi a sok fényrács, ami a beáradó fényt tagolja, de nem állja útját. A központi tér lesz a legmagasabb, ez lesz a Találkozás és a Párbeszéd Csarnoka. Ezt ölelik körül a három világvallás saját kultikus helyiségei.
Péntek muzulmán, szombat zsidó, vasárnap keresztyén alkalmak
Mindegyik világvallás a maga szokott idejében és rendje szerint tartja meg majd kultikus, szakrális alkalmait. Főként a fiatalok részvételére számítanak. Őket szeretné az épület külsőleg és belsőleg is hívogatni a maga látványával és program kínálataival. Ez a ház a többnyelvűségnek is otthona lesz: a német, angol mellett zsidó, jiddis, arab, török, bosnyák nyelven is hangzanak el szolgálatok. És nagy kultúrkörök találkozása is zajlik majd itt. A templomépítés támogatására létrehozott külön internetes felületen mindenki vásárolhat 10 eurós téglajegyet, így is segítve a 43 millió eurós építkezés megvalósulását. (Cím: www.house-of-one.org) A zsidó és a muzulmán közösség évek óta szerény anyagi eszközökkel gazdálkodik. A legnagyobb részt a kiadásokból a Berlin-Brandenburgi Evangélikus Egyház viseli majd. Ennek a tartományi egyháznak 1,3 millió tagja van, de a berlini katolikusok is támogatják a közös épület tervét.
Ellenvélemények ellenére a vallások világreneszánszának építészeti mérföldköve
Jóllehet minden vallás köreiben vannak ellenző vélemények, de a legfontosabb érv előtt, nevezetesen, hogy a House of One projekt a jövőről és a párbeszédről, a megértésről, a kölcsönös tiszteletről és a türelemről szól, csaknem mindenki meghajol. Vagy hallgatólagosan tudomásul veszi ezt. A fenntartásokat Hartmut Zinser, a berlini Szabadegyetem vallástudományi szakértője így summázza: A vallások alapvetően erre a kérdésre adnak sajátos, csak őket jellemző válaszokat: Hogyan kell élnem? Egyes válaszok vagy részválaszok lehetnek olyanok, amelyek még az egy fedél alatt sem egyeztethetők össze egymással. Akár hogyan is van, és lesz, egy biztos.
Maga az elképzelés és a terv meggyőző cáfolata mindenféle ideologikus, vagy politikai vallásellenes
nézetnek, vagy a vallások kihalását propagáló kelet-nyugati vélekedésnek, a hírhedt szekularizációs tételnek. Egyúttal igazolni látszik Peter Berger vallásszociológust, aki a maga korábbi elvilágiasodás-elméletét és a vallások kihalásáról szóló több évtizedes tételeit és igazoló kutatásait felülbírálva, az 1990-es évek végére eljutott az új nagy tételhez: „A 21. század a világvallások minden korábbinál erőteljesebb felvirágzását hozza majd, igazi vallási világ-reneszánszt”. És a nemzetközi vallás-statisztikák is ezt igazolják. Építészetileg ennek a reneszánsznak lesz vizuális és funkcionális előrejelzése, építészeti mérföldköve, látványközpontja a berlini House of One. Berlin pedig ismét, ebben a tekintetben is a jövőről szól.
A vezető helyen a keresztyénség áll (Christianity): 2050-re hárommilliárd hívővel, utána jön az iszlám 2 milliárddal, majd a hinduizmus egy milliárddal, a buddhizmus fél milliárd követővel…
Írta: Dr. PhD Békefy Lajos - a KDNP PM volt szervező és külügyi titkára
