Nincs összhang a romaügyi programok között – konstatálta Göncz Kinga, még esélyegyenlőségi miniszterként. Medgyessy Péter exminiszterelnök a napokban az egyik kereskedelmi tévében közölte, hogy nem látja, hová lett az a pénz, amit az elmúlt nyolc-kilenc évben a romák integrációjára költöttek.

A Népszabadság arról számol be, hogy úton-útfélen hallani, hogy a romák jövőjének záloga az oktatásban rejlik. Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman már az ezredfordulón felhívta a figyelmet, hogy sokfelé csupán az ezért járó kiegészítő normatíva megszerzése érdekében szervezik meg a cigány kisebbségi oktatást. Ráadásul a kisebbségi oktatás címén létrehozott osztályok és tanulócsoportok azt a célt is szolgálhatják, hogy a romákat a többiektől külön kezeljék. A költségvetési pénzek így a fordított hatást érik el – az elkülönítést erősítik.

Más területen sem jobb a helyzet: a munkanélküliségi mutatók nem javultak, a romák túlnyomó többsége számára szerencsés esetben is csak az esetlegesen és rosszul fizető közmunka elérhető. Volt olyan év, amikor a hivatalos kimutatás szerint 8,5 milliárd forintot költött a kormány a romák foglalkoztatására. Viszont arra a kérdésre, hogy hány embert sikerült kiképezni és tartós munkahelyhez juttatni, Teleki László szocialista képviselő nem tudott válaszolni. Csupán annyit mondott: nagyon keveset.

Érzékelhetően nagy a baj, s hatalom bizottságok létrehozásával és megszüntetésével, államigazgatási átszervezésekkel foglalatoskodik. A Magyar Nemzet úgy tudja: Titkosszolgálati eszközök bevetésével veszi fel a harcot a korrupció ellen a vám- és pénzügyőrség. A közpénzeket magánzsebekbe terelő állami és önkormányzati tisztviselőkre az eddiginél nagyobb eséllyel sújthat le a törvény. A lap szerint a VPOP egy jelentős összeget csoportosított át egy külön részleg felállítására, amely kizárólag az ilyen bűncselekmények felderítésére összpontosít.