Még idén elfogadtatná a kormány a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról szóló törvénytervezetet. Tőkeerős tulajdonosokat szeretnének látni a háttérben, de a tulajdonosból ügyféllé váló hárommillió pénztártagot erről nem kérdezték meg. Az átalakulás elsősorban a bankok, biztosítók érdeke lehet, ők ugyanis így megtarthatnák a vagyonkezelést, miközben a független versenytársak eltűnhetnek mellőlük.

Fontos azonban tudni, hogy ma az igazán nagy üzletet a vagyonkezelés jelenti a pénztárak környékén. Nem mindegy ugyanis, hogy kik vehetnek részt a jelenleg kétezer milliárd forintos és folyamatosan növekvő vagyon forgatásában. A független pénztárak pályáztatják a vagyonkezelőt, míg a banki és biztosítói hátterűek nem. A mai, önkormányzati felállásban így eljöhetne az a pillanat, amikor a tagság egyszer csak öntudatra ébred, és úgy dönt, hogy minden pénztárnál inkább versenyezzenek a pénzéért a vagyonkezelők, és ekkor egyszerűen elvihetné ezt a hatalmas pénztömeget a banktól vagy biztosítótól és odaadhatná egy másik vagyonkezelőnek. Azaz a bankok és biztosítók így akár el is veszíthetnék ezt a bevételi forrást, ám ha a törvényt keresztülverik, akkor már ők lennének az új biztosítók tulajdonosai, így elmúlna annak a veszélye, hogy a nagy vagyont helyettük más kezelheti. Ráadásul a törvénytervezet elfogadásával épp azok a pénztárak tűnnének el, ahol a vagyonkezelők versenyeztetésének köszönhetően a legmagasabb a hozam. Matits Ágnes független nyugdíjszakértő kiszámolta, hogy tíz év alatt harminc százalék a hozamkülönbség a második legjobb és második legrosszabb pénztár között, ráadásul a legjobbak között nincsen banki és biztosítói hátterű.

A kormányzat tehát valós, tőkeerős tulajdonosokat akar látni a magán-nyugdíjpénztári szektorban a tagok helyett. Így a bankok, biztosítók kezébe kerülne a nyugdíjrendszer második pillére. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy ezek a bankok és biztosítók valóban tőkeerősek-e, és igazi tulajdonosok lehetnének-e, hiszen a Nemzetközi Pénzügyi Stabilitási Tanács napokban nyilvánosságra került feketelistáján olyan pénzintézetek vannak, amelyeknek a működése továbbra is jelentős veszélyeket rejt. Magyarországi leányvállalatokkal rendelkező bankok és biztosítók is vannak a listán, közülük több is érdekelt nyugdíjpénztárak működtetésében, és várhatóan részt venne a nyugdíjbiztosítók megalapításában is.