Továbbra sem látszódik a konkrét lépések mögötti vízió – véli a Századvég Alapítvány a jövő évi költségvetésről. Megállapításaik szerint egyes intézkedések mögött pártpolitikai érdekek állnak, amelyeket a kormány stratégiaként tüntet fel. Az alapítvány közleményében kijelenti: a kormány a válságra hivatkozva társadalmi szempontból nehezen védhető megvonásokkal és költségvetési támogatások megszüntetésével nehezíti a szociális juttatásokat igénybe vevők helyzetét, mindezt azonban úgy teszi, hogy a tradicionális szocialista szavazói csoportok érdekeit tartja szem előtt. Ezt példázza, hogy a kiadásokból a továbbra is a nyugdíjasok kapják a legtöbbet.

Az alapítvány szerint a 2010-es büdzsében megmutatkozó megszorítások nem függetlenek a szocialista - szabad demokrata kormányok elmúlt nyolcéves teljesítményétől és annak következményeitől, azaz nem kizárólag a válság következményei. „A megkerülhetetlennek feltüntetett elvonások és spórolások úgymond az az ár, amit meg kell fizetnünk a strukturális reformokat is halasztgató baloldali kormányzás nyolc éve miatt” – fogalmazott a közlemény.

A 2009-es költségvetés vitájában az egyes költségvetési tételeket szinte percről percre csoportosították át, és írták újra ezzel az egész büdzsét, az úgynevezett nem bontott tételek megjelenésével a kormány növelte az átláthatatlanságot, az egyes jogcímekre szánt összegek pedig gyakran értelmezhetetlenné váltak.

A tanulmány leszögezi: a kormány a politikai járadékvadászat szempontjait tartja szem előtt, hiszen például a H1N1 vakcina beszerzésére tisztázatlan körülmények között több mint három milliárd forintot költ a kormány, addig például a rákbetegek országos szervezeteinek nem jut pénz. Rámutat arra is: az állam jövőre hasonló nagyságrendben költ magára, mint idén, hiszen még mindig nem került sor a feladatok racionalizálására. Jelenleg nem egy állam-piac közötti munkamegosztás, hanem az állami kiadások fűnyírószerű lefaragása zajlik.

Kifogásaik között szerepel az is, hogy nem látszik: milyen lépések járulnak hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez, a versenyképesség javulásához, ha a hazai kis- és közepes vállalkozások még mindig nem tekinthetők a költségvetési tervezés nyertesének.