Juhász Hajnalka: Biztonságpolitikai kihívásokat is szül az EU-bővítés elhalasztása

Juhász Hajnalka miniszteri biztos szerint a Balkánon eleve jelentős kiábrándultság tapasztalható az Európai Unió iránt, amit egyrészt a Brexit, másrészt a megoldatlan migrációs válság okoz - derül ki a kereszténydemokrata politikus KARC FM-nek adott interjújából. A Külügyi Bizottság alelnöke szerint már korábban érezhető volt, hogy Albánia és Észak-Macedónia esetében a csatlakozási tárgyalások megindítása is csúszni fog – miközben Szerbia és Montenegró legalább már ebbe a fázisba eljutott – ami a „kiábrándultságból adódó biztonságpolitikai kockázatokat növelte.”

Juhász Hajnalka miniszteri biztos, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

A politikus szavaiból kiderült: Albánia és Észak-Macedónia esetében a szunnita-muszlim népesség egyes régiókban már többségbe került, így „ha ezek a területek érzik a magára hagyatottságot, akkor az unió azzal fog szembesülni, hogy megjelenik a radikális iszlám ezeken a területeken, illetve Oroszország és Kína gazdasági befolyása erősödni fog a térségben – ez pedig politikai befolyással is fog járni.”

Juhász Hajnalka szerint ugyanakkor egyértelműen érződik Nyugat-Európa politikai vezetésében, hogy tartanak a kelet-közép-európai régió súlyának növekedésétől. A Visegrádi Négyek ugyanis – kiegészülve a térség más országaival, és a Balkánról csatlakozókkal – az eddiginél erősebb hangon szólhatnának bele az uniós döntésekbe.

Ezt a nyugati félelmet erősíti a Brexit, amely után a döntések súlypontja még inkább eltolódhat keleti irányba. Juhász Hajnalka szerint beszédes például, hogy a Brexit utáni közhangulatban az unió nyugat-balkáni stratégiája már nem is potenciális csatlakozó országként kezeli például Albániát, hanem egyre többször pusztán „partnerországként” definiálja, ami annak jele, hogy hosszabb távon sem akarják az EU-ba fogadni.

Pelyach Gergely interjúja meghallgatható itt