A Demokrata hetilap ifjú politikusokat megismertető sorozatában országosan még kevésbé ismert, ám helyi szinten, illetve szakpolitikai területen már komoly sikereket elérő szereplőket mutat be. Juhász Hajnalka az igazságügyi miniszter, Trócsányi László politikai főtanácsadója, a KDNP Nőtagozatának elnöke az előkelő 39. helyen indulhat a Fidesz–KDNP országos listáján.
– Végtelen megtiszteltetés új arcként ilyen helyre kerülni a Fidesz–KDNP-listán – fogalmazott Juhász Hajnalka a Magyar Demokrata kérdésére. – Politikai elkötelezettségem, keresztény értékrendem miatt egyértelmű volt, hogy 2009-től, amikor hazajöttem angliai tanulmányaim után, elkezdtem érdeklődni a közélet, a Kereszténydemokrata Néppárt, illetve annak ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség iránt. Az akkori elnök, Rétvári Bence és az alelnökök, Hollik István, Gaal Gergely, Azbej Tristán – akik ma mind komoly szerepet játszanak a közéletben – bizalmat szavaztak nekem, és alelnök lehettem az IKSZ-ben. Emellett egy nagyon intenzív szakmai életútra léphettem, amikor a doktori munkámat megkezdhettem az akkori alkotmánybírónál, Trócsányi Lászlónál, aki jelenleg Magyarország igazságügyi minisztere, és akit példaképemnek és mesteremnek tekintek. Értékelte, hogy egy nemzetközi közjogi mesterdiplomával hazajöttem Angliából. Számos kiemelkedő fontosságú nemzetpolitikai ügyben dolgoztunk együtt az elmúlt tíz évben, és készítettünk szakértői anyagokat például az Európa Tanács Velencei Bizottsága részére – folytatta a képviselőjelölt.
A Demokrata újságírója emlékeztet rá: a politikus eddig leginkább nemzetközi jogi szakértőjeként jelent meg a közéletben, majd azt kérdezi, mostantól inkább nemzetpolitikai területen számítanak-e rá? Válaszában Juhász Hajnalka rámutatott: elsődlegesen nemzetközi jogász, de ha csak az utolsó időszak eseményeit, például az ukrán oktatási törvényt nézzük, látható, hogy Magyarországnak szüksége van olyan szakemberekre, akik egyrészt értik a nemzetpolitikát, másrészt nemzetközi jogász gondolkodással rendelkeznek, vagyis szakmai érvekkel tudják alátámasztani az álláspontjukat. Ennek kapcsán kiemelte, mélyen hisz a szakmai elkötelezettségben és alázatban, ezért rendkívüli megtiszteltetés számára, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a közös gondolkodásban számít a szakértői véleményére, hiszen az ő generációja a KDNP-elnök munkásságát figyelve és tanulva érthette meg, mit jelent az egységes nemzetben gondolkodás.
Az interjúban Juhász Hajnalka elmondja: családja tősgyökeres miskolci. Klasszikus orvoscsaládba született, szülei, keresztszülei is orvosok. Példaként áll előtte nővére is, akit nem lehetett eltántorítani attól, hogy Magyarország első női szívsebésze legyen – mélységes istenhittel küzd mindennap a betegek életéért. Szüleik a haza szolgálatára nevelték őket, ennek keretében azonban elvárták, hogy külföldön tanuljanak, majd az ott szerzett tudást hazahozzák és itthon kamatoztassák.
A Demokrata újságírója kiemelte: a liberális sajtóban visszatérő téma, hogy a Fidesz–KDNP-ben kevés a női képviselő, most a százas listán 14-en vannak. Baj ez, vagy következik a kormánypártok által követett hagyományos értékrendből? – szólta a kérdés.
Juhász Hajnalka szerint az a legfontosabb, ki mennyire felkészült és rátermett a közéleti szerepre. Nem hisz a női kvótában, mindig arra törekedett – akár az Európai Tanácsban, akár munkája más helyszínein –,hogy hiteles, szakmailag felkészült ember benyomását keltse, akinek az értékrendje, a hazája iránti elkötelezettsége egyértelmű. Hisz abban, hogy folyamatosan tanulni és képezni kell magunkat, ez ad erőt és tartást ahhoz, hogy a ránk váró küzdelmeket, harcot keresztény kultúránk és biztonságunk megőrzése érdekében meg tudjuk vívni.
Arra a kérdésre, mit tesz a keresztény nőpolitika fókuszába, a következőket válaszolta:
– Az összetartást, a szakmai együttműködést, a tudás és tapasztalat átadását egymás irányába. A határon túli női képviselőkkel már elindítottunk egy jövőbe mutató szakmai együttműködést, amit az RMDSZ-es Bíró Rozália kezdeményezett, de benne van a VMSZ, a KMKSZ, az MKP is, hogy a közös keresztény kultúránkért, hazánkért, magyarságunkért közösen álljunk ki. Európa pont azt az időszakát éli, amikor erre a határon átívelő közös keresztény gondolkodásra, az együttműködés minden kis sarokkövére égető szükség van. Elkötelezettségre és a kultúránk, nemzetünk iránti végtelen alázatra van szükség. Mindennek az alapját pedig keresztény gondolkodásunk kell hogy áthassa.
Az interjút teljes terjedelmében a Magyar Demokrata hetilap most megjelent számában olvashatják