Az Almási szalonban – január 18-án - a Jövő Új – Városáért Egyesület és a Rácalmás Polgári Egyesület által szervezett Kereszténydemokrata Est vendége Juhász Hajnalka országgyűlési képviselő volt, aki egyben a KDNP alelnöke, a Parlament Külügyi Bizottságának alelnöke és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának tagja. A vendégeket és az est résztvevőit Mészáros Lajos a térség országgyűlési képviselőjeként, valamint Pribil Sándor a két egyesület nevében és egyben házigazdaként is köszöntötte. A pódium beszélgetésben Juhász Hajnalka partnere ezúttal Csikós Árpád volt.
Az est témájának aktualitását – többek között - az Európai Parlament és Magyarország viszonya, a magyar bevándorláspolitika és gyermekvédelem, valamint az ország szuverenitás védelme adta. Az alelnök asszony ezt követően készséggel adott interjút a duol.hu-nak.
- Az Európába ellenőrizetlenül érkező migránsok, az orosz-ukrán háború, annak gazdasági vonzatai és az ennek nyomában járó energiaválság kérdésköre rendkívül megterhelik Európa országait. Az Európai Unió ugyanis a háború kapcsán előkészítetlen intézkedéseket (szankciókat) vezetett be Oroszország ellen anélkül, hogy elemezné azok hatásait, következményeit, mindezekkel is erősítve az Egyesült Államok egyre nagyobb befolyás szerzését. Nem gondolja azt, hogy az USA mintegy amerikai tagállamként tekint az Egyesült Európára, szépen megágyazva ennek?
- A Joe Biden-féle gondolkodásnak van egy ilyen olvasata és egy olyan is, hogy Európai Föderatív Unió létrejöttében nagyon sok az érezhető külső próbálkozás arra vonatkozóan, hogy legyen egy „egykezes irányítása” az Európai Unió tagállamainak. Hogy ebben Amerikának, a mai vezetésnek mennyire komoly befolyása van, azt mi is érezzük. Ettől nagyon élesen elválik az a gondolkodás, amit a Magyar Kormány képvisel. Mi nem Föderatív Európában gondolkodunk, hanem erős tagállamok, erős nemzetállamok szövetségében. Amerika Joe Biden-féle gondolkodásmódjára, ami az európai befolyásszerzésben tetten érhető, jó példa az, ami Ukrajnával kapcsolatban történik az Unióban.
- Elég, ha az amerikai földterület vásárlásokra, az ukrán gabona – ezen területekről - Európába irányuló szabad útjára, a több tízmilliárd eurós uniós támogatásokra és fegyverszállításokra gondolni.
- Érezhető, lekövethető az ukrán elnök, Zelenszkij „mozgásában” az, hogyan szeretné ő az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között azt a pozíciót kiharcolni magának, hogy gyorsított eljárás keretében Ukrajna soron kívül – a háborús helyzetre hivatkozva - bekerüljön az Európai Unióba. Ez nehéz helyzetbe hozná az unió közös piacát, például az olcsó, nem GMO mentes ukrán gabona kérdéskörében, ha az bekerül az uniós piacra. Az ukrán gabona ugyanis minimálisan sem felel meg az uniós előírásoknak, ugyanakkor már most rátolják azt az európai piacra, óriási nehézségeket okozva az uniós államok mezőgazdaságának, így hazánkénak, de ugyanúgy a német vagy lengyel gazdáknak is. Ma még ennek a belátható hátrányait sem tudjuk felmérni. Ezért nagyon fontos az, hogy azt a markáns politikát kell képviselni, hogy stratégiai együttműködést lehet kötni Ukrajnával, de az az uniós tagságtól, ettől a perspektívától nagyon messze van.
- Ukrajna politikai kérdés, ugyanakkor azonban nem csak a gabona miatt, hanem a lakosság arányos több tízmilliós piac miatt erősen gazdasági kérdés is. Ez úgy tűnik felül írhatja az unióba való belépés szabályozott protokollját?
- A nyugat – balkáni bővítés egyik legnagyobb képviselője hazánk az Európai Unióban. Nincs olyan fórum, ahol egy magyar kormánypárti képviselő nem mondja el azt, hogy a nyugat-balkáni bővítés nem azoknak az országoknak, hanem az Európai Unió érdeke gazdasági és biztonságpolitikai szempontból is. A nyugat-balkáni országok jelentős része több, mint 10 éve vár vagy a tagjelölti státuszra, vagy egyáltalán a tárgyalások megindítására az Európai Unió vonatkozásában. És ha Ukrajnát egy „gyorsító sávon” akarják bejuttatni az unióba, akkor az a fajta kiábrándultság, csalódottság, ami ezeket az országokat jellemzi már, vagy fogja jellemezni, annak komoly hatása lesz a jövőbeni elköteleződésükre. Szerbia például 2012 óta szeretné, hogy tagjelölt ország legyen, hogy megnyissák a tárgyalásokat, mindezidáig ez nem történt meg. Ukrajnának ugyanakkor úgy adták meg a tagjelölti státuszt, hogy a protokoll szerint az Európai Bizottság összeállított egy tízpontos teljesítendő feltételrendszert és annak teljesülése esetén lehetne a tagjelölt státuszról tárgyalni. Ez itt fordítva történt. Ebben az esetben úgy beszélünk tagjelölti státuszról, hogy annak minimális követelményeit sem teljesítette Ukrajna. Ezzel már helyzeti előnybe került a nyugat – balkáni országokkal szemben. Arról nem is beszélve, hogy ebben időszakban 50 milliárd eurós támogatást is biztosít az Európai Unió a háborúra hivatkozva. Mindezt ráadásul nem is az újjáépítésre, hanem a fegyverkezésre fordíthatják. (Már eddig is több, mint 130 milliárd eurót kapott Ukrajna. - a szerk.)
- A tőzsdei részvényárfolyamok manipulációjával bizonyos – határokon átnyúló - politikai érdekközösségek hatalmas nyereségre tehetnek szert, amiből milliókat fordítanak civil köntösbe öltöztetett szervezetek visszafinanszírozására, adott esetben a nekik nem tetsző európai országok politikai, gazdasági rendszerének destabilizálására. Mennyire eszközei a napi politikának a tőzsdei részvénymozgásokból „kiszivattyúzott” pénzekből finanszírozott álcivil szervezetek?
- Ezért is nagyon jó egy ilyen szuverenitás védelmi irány, vagy egy szuverenitásvédelmi hatóság, hogy a tiszta civil szervezeteket védjük meg, hogy ők tehessék a dolgukat és őrizhessék meg a hitelességüket. Vannak azonban olyan szervezetek, például a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International, amelyek hosszú évek óta beleszólnak a nemzetállamok belügyeibe. Ezek a szervezetek bejutottak az uniós intézményekbe és ezeken keresztül kereszthivatkozásokkal az Európai Bizottság úgy készít jelentéseket, hogy gyakorlatilag majdnem, hogy Ctrl C, Ctrl V hivatkozással vesz át anyagokat tőlük. Azt gondolom, hogy jelenleg ez a tendencia. Amikor Magyarország adja majd az év második felében az uniós elnökséget, öt prioritás mentén teszi ezt majd, amelyek közül az egyik az uniós intézményrendszerek átláthatóságára irányul. Tehát a tagállamok, mint nemzetállamok is kíváncsiak lennénk arra, hogyan néz ki a jogállamiság az európai uniós intézményekben. Mert miközben bennünket, mint tagállamot vizsgálnak a jogállamiság kérdésében, eddig ez nem működött visszafelé. Okkal merül fel a kérdés: működik-e az Európai Bizottságban a jogállamiság kérdése? Hogy néz ki ez az Európai Parlamentben? Az az Eva Kali, akit felfüggesztettek korrupció miatt, bejár a munkahelyére, az Európai Parlamentbe. Eljárás alatt van, az előzetesből kiengedték, a szavazati jogát felfüggesztették és bejárhat egy ilyen, bizonyítottan korrupt képviselő az Európai Parlamentbe. Az uniós intézményrendszer reformja már elkezdődött ugyan, de sokkal markánsabban kell ezt végrehajtani. Az uniós elnökség lehetőséget ad arra is, hogy megvizsgáljuk hogyan néznek ki az uniós intézmények azon – már példaként említett - civil szervezetei, amelyeket szakértői háttérként használnak.
- Egy öthónapos kisfiú édesanyjaként nap, mint szembesül az LMBTQ propagandával, nem csak, mint politikusként, hanem szülőként is. Mennyire félti a gyermekek jövőjét?
- Nagyon! Éppen ezért ennek a gyerekvédelmi törvénynek nagyon is aktuális helye van. Nagyon sok nemzetközi vitán vagyok túl. A mi törvényünk egyértelműen definiálja azt, hogy az anya nő, az apa férfi. Idáig el kellett jutnunk, mert ez ma már kevésbé egyértelmű a bennünket körülvevő liberális politikai világban! A másik nagyon fontos kérdés, hogy a gyermek 18 éves koráig annak édesanyja és édesapja dönt a neveléséről. És védeni kell a gyermek születési nemének az identitását! Ez azt jelenti, ha valaki kislánynak, vagy kisfiúnak született, ebben a védelemben részesüljön. Tizennyolc éves kora után eldöntheti azt, hogy ő mit akar az életével kezdeni.
- Elfoglalt parlamenti képviselőként hogyan tud egyensúlyt teremteni a munka és család között?
- Egy nagyon várt, nagyon boldog és nagyon kiegyensúlyozott kisfiúnk van. Minden időmet igyekszem vele tölteni, amit csak lehet. Amikor feladatom van bemegyek a Parlamentbe, ilyenkor egy nagyon komoly „pótnagyi” segítségem van, ami nagyon sokat jelent nekünk. Nagyon segítőkészek a képviselőtársaim is. Most nem utazom külföldre hivatalos utakra, de amikor bemegyek a Parlamentbe aznap is én keltem és én fektetem a gyermekemet. Sőt, ezzel együtt volt egy olyan alkalom, amikor egy nap alatt jártam meg Brüsszelt: hajnal ötkor megetettem a kisbabámat, (nagyon sokat segít a férjem, de ezt én csinálom), reggel hétkor jött értem a kollégám, felszálltam a kilencórai járatra, tizenegykor kint voltam Brüsszelben. Kettőtől ötig megcsináltam a vitát, az esti kilencórai járattal este tizenegyre megérkeztem Budapestre és a kisfiam aznapi utolsó evésére, éjfélre hazaértem. Igyekszem kiegyensúlyozott lenni, én minden este otthon vagyok, és ez még jó ideig így lesz. Ebben nagyon segítőkész a politikai közegem és környezetem. Szeretem azt, amit csinálok és össze tudom egyeztetni a magánéletemmel. Egy nagyon támogató férjem van, aki büszke a családjára, a feleségére, ez így kerek.
- Köszönöm az interjút!