Magyarország az európai fehérjestratégia motorja

Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága csütörtökön nagy többséggel támogatta Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő (Fidesz-KDNP) jelentését a fehérjenövény-termesztés ösztönzésének uniós stratégiájáról. Hölvényi György szerint a stratégia az állati takarmányok tengerentúli import-függésének ellensúlyozásával hitelesíti Magyarország és más tagállamok GMO-mentes törekvéseit.

Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő (Fidesz-KDNP)

Az európai fehérjedeficit kérdése évek óta megoldatlanul hever az Unió napirendjén. A fehérjenövény-termelés az EU szántóterületének mindössze 3-4%-át foglalja el, mialatt a növényi fehérjében gazdag nyersanyagaink mintegy 70%-át importáljuk, túlnyomó részüket géntechnológiával módosított szójabab és repce formájában.

Hölvényi György hangsúlyozta: a magyar agrárkormányzat idejében felismerte, hogy a mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzéséhez a kiváló minőségű, GMO-mentes fehérjenövények arányának növelése is elengedhetetlen. Kiemelte, hogy a 2013-ban meghirdetett Nemzeti Fehérjeprogramon túl Magyarország élére állt az Európai Unióban a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek is, melynek egyik legnagyobb eredménye a közelmúltban 14 tagállam által jegyzett Európai Szójanyilatkozat volt.

A kereszténydemokrata képviselő örömét fejezte ki, hogy a mai szavazással az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága is megerősítette a magyar agrárpolitika stratégiai jelentőségű kezdeményezését.

Hozzátette, hogy a fehérjenövény-termesztés támogatása jelentős mértékben hozzájárul a fenntartható agrár-élelmiszeripar kialakításához, hiszen a különféle szálas és szemes fehérjenövények számtalan környezeti előnyt nyújtanak. Képesek megkötni a légkörben található nitrogént, kevesebb fosszilistüzelőanyag-alapú műtrágya szükséges a termesztésükhöz, javítják a talaj minőségét, csökkentik a betegségek előfordulási gyakoriságát, valamint védik a biológiai sokféleséget.