Semjén Zsolt kiemelte: az egyház küldetése az üdvösség és az egész ember szolgálata, és e szolgálatából következik, hogy közfeladatot vállal át az államtól, például az egészségügy, a szociális szféra vagy az oktatás területén.

Az állam pedig „felismeri és elismeri” ezt a szolgálatot, és az „állampolgári jogegyenlőség alapján” ugyanúgy finanszírozza az egyházi közfeladatot átvállaló intézményeket, mint a hasonló feladatot ellátó államiakat.

Hozzátette: ha az állam nem ezt tenné, nem pusztán állami és egyházi intézmény között tenne különbséget, hanem gyerek és gyerek, beteg és beteg, szociális ellátott és szociális ellátott között.

Semjén Zsolt hangsúlyozta:

valójában nem a kormány akar bizonyos állami intézményeket egyházi fenntartásba adni, hanem az állampolgárok döntenek azzal, hogy a gyerekeiket egyházi intézményekbe íratják. Az állam pedig ezt a döntést akceptálva egyfelől ugyanúgy finanszírozza ezeket az intézményeket, mint a sajátjait, másfelől biztosítja az egyház szabadságát.

 

Az egyház szabadságának a biztosítása a közoktatásban azt jelenti, hogy miközben elvárja az állami elismeréshez szükséges feltételek teljesülését, biztosítja az ehhez szükséges eszközöket és az egyház sajátos lelki küldetéséhez és szellemi valóságához az autonómiát és szabadságot.

Mindennek pedig tükröződnie kell a tankönyvekben is.

Az egyház maga határozhatja meg, hogy mi az a sajátos lelkiség, amelynek tükröződnie kell ezekben a tankönyvekben. Ezért valósul meg ezekben a könyvekben a vallásszabadság

 

 – jelentette ki.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke felidézte: 2018-ban kezdte meg az MKPK fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézet a tananyagfejlesztést, melynek eredményeként 2021-ben – 76 év szünet után – megjelenhettek a katolikus közismereti tankönyvcsalád első kötetei a Szent István Társulat kiadásában.

Veres András kiemelte: meggyőződése, hogy a tankönyvcsaláddal nemcsak a katolikus, hanem a teljes közoktatást sikerült jelentős mértékben erősíteni.

Kitért arra: a tankönyvcsalád legnagyobb elismerése, hogy 2021-ben az akkor megjelent 9. és 10. évfolyamos tankönyvekből az iskolák több mint 40 ezret rendeltek, az idei tanévben már több mint 100 ezer diák tanul ezekből a könyvekből. A papíralapú tankönyvek mellett digitális katolikus tananyagtár fejlesztését is megkezdték, ahol a tankönyvek okostankönyv-változatai mellett tanári segédanyagok, katolikus hittankönyvek és digitális osztályterem is rendelkezésre áll. A 2021 őszétől elérhető a www.kattan.hu oldalra eddig csaknem 200 iskolából regisztráltak már – tette hozzá.

Veres András megköszönte a magyar államnak a támogatást a tankönyvcsalád kiadásához, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázatán keresztül biztosított.

Kovács Örs, a történelemtankönyvek főszerkesztője jelezte, az új történelemkönyv-sorozat „toleráns és nyitott” könyv. Nemcsak attól katolikus, hogy bővebben jelenít meg vallás- és egyháztörténeti témákat, hanem egyes esetekben teret ad a történelmi szembenézésnek is.

Azt is mondta, a nehéz kérdéseket igyekeztek több irányból megközelíteni, és a diákoknak adott forrásokon és feladatokon keresztül lehetőséget adni a véleményformálásra.

Hozzátette: a tankönyv nem szerkezetében, inkább tartalmában és módszertanában akar újat mutatni, emellett célja a leckék feldolgozásánál az önálló tanulás segítése.

Sályiné Pásztor Judit, az irodalomtankönyvek főszerkesztője arról beszélt: a tankönyvben a keresztény szellemiség a tantervben előírt művek megközelítésében és a törzsanyaghoz képesti többletben jelenik meg.

A Bibliát és a középkori irodalmat részleteseben tárgyalja a katolikus irodalomtankönyv, megjelenik benne a vallomásos irodalom, tárgyal magyar papköltőket és foglalkozik a 20. századi francia katolikus irodalommal is.

Valaczka András, a magyar nyelv tankönyv főszerkesztője elmondta, a tankönyvkészítésnél fontos szempont volt a felismerés, hogy nemcsak a nyelvtant, hanem magát a magyar nyelvet kell tanítaniuk. Ezért minden más tananyagnál nagyobb arányban vannak a könyvekben feladatok, amelyek a mai chat-világban „13 szóval gazdálkodó” gyerekeket arra ösztönzik, hogy mélyebb és teljesebb módon vegyék bitokba az anyanyelvüket.

A könyv másik alapfelvetése, hogy a „nyelvvel gondolkodni tanítunk”. A magyar nyelv az a hely, ahol a saját szellemi működésükre kell rácsodálkozniuk a gyerekeknek, és meg kell érteniük, hogy a „beszédtett” eszméjének megfelelően a szavak valójában cselekedetek – mondta, megjegyezve, a mai világban a legtöbb bűnt szavakkal követjük el.

A bemutatón kiosztott sajtóanyag szerint a most már 9-12. évfolyamok számára elérhető történelem, magyar nyelv- és irodalom tankönyveket és a hozzájuk tartozó szöveggyűjteményeket a Szent István Társulat adja ki gimnáziumban, szakgimnáziumban és technikumban tanuló diákok számára. A tankönyveket bármilyen fenntartású intézmények rendelhetik a 2022. évi tankönyvjegyzékből a Kellón keresztül, de használatuk a katolikus fenntartású intézmények számára sem kötelező.

A bemutatón részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke is.