A decemberben nyilvánosságra hozott további és újabb kéréseket, az elkövetkező napokban-hetekben teljesítjük, de most már végre, teljesítsen az Európai Bizottság is!

– mondja Latorcai Csaba. A Magyar Hírlap interjúja következik.

– Egy másfél éves egyeztetés után részleges megállapodást történt 2022 decemberében az uniós pénzek felhasználásáról az Európai Bizottsággal, miután újabb kérések is felvetődtek a bizottság részéről. Miért húzódott ennyi ideig a megállapodás?

– Fontos tisztázni, hogy nem részleges megállapodás született az Európai Bizottsággal, hanem egy teljes értékű megállapodás. Az Európai Bizottság teljes egészében elfogadta Magyarország operatív programjait, ahogy Magyarország helyreállítási tervét is, ez utóbbit méghozzá olyan minősítéssel, hogy annál jobbat egyetlenegy európai uniós tagország helyreállítási terve sem kapott. Az azóta felmerült újabb bizottsági észrevételekkel kapcsolatban természetesen további egyeztetésekre és intézkedésekre van szükség, hogy a nekünk járó, Magyarországot megillető forrásokhoz végre hozzáférhessünk. Ezek a tárgyalások a maguk ütemében haladnak, és reményeink szerint egy-két hónapon belül megszületnek ebben a kérdésben is a megállapodások.

Átírt összeférhetetlenségi szabályok

– A megállapodás előtt tartott sajtóbeszélgetésen Navracsics Tibor miniszter már meglepőnek tartotta, hogy a bizottságnak a korábbi megegyezésen felül is vannak még kérései. Ezek derült égből villámcsapásként érték a magyar képviselőket?

– Valóban elég váratlanul értek bennünket ezek a kérések, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek ügye, ahol a korábbi megállapodás során tisztáztuk az összeférhetetlenségi szabályokat, a változtatásokat hatályba is léptettük, azonban végül – mint az utólag kiderült – azt az Európai Bizottság mégsem tartotta elégségesnek.

A bizottsági vélemény nem is a hivatalos csatornákon jutott a tudomásunkra. Az Európai Bizottság egy középszintű bürokratájának körleveléből értesültek a magyar felsőoktatási intézmények erről az álláspontról, és végül ők tájékoztattak bennünket róla. A bizottság tehát egyszerűen „elfelejtette” tájékoztatni a magyar kormányt a döntéséről. Ezt követően Navracsics miniszter úr konzultált a kérdésről az illetékes európai biztosokkal, akik maguk sem voltak tisztában azzal, hogy az alattuk dolgozó bürokraták milyen intézkedéseket hoztak. Azt viszont sikerült nagy részben tisztázni ezen beszélgetések keretében, hogy valójában mi is az Európai Bizottság álláspontja ebben a kérdésben. Ennek eredményeként, és a kérdés gyors lezárása érdekében, a kormánytagok lemondtak kuratóriumi tagságukról.

Az uniós pályázatok nem késhetnek

– A jelenlegi állapot már lehetővé teszi a helyreállítási alaphoz vagy a kohéziós pénzekhez való hozzáférést, vagy mindkettő alap csak a decemberi pótlólagos igények teljesülése után várhat majd elérhetővé?

– Ahogy eddig, úgy a jövőben is

a magyar költségvetés megelőlegezi az európai uniós forrásokból finanszírozott pályázatokat.

Ezt a gyakorlatot folytatjuk most is. Az elkövetkező hónapokban számos pályázatot fogunk kiírni, és azt követően nyújtjuk be az első számlát az Európai Uniónak, amikor olyan szakaszba értek ezek a pályázatok, hogy a nyertesek legalább már a pályázati előleget megkapták. Mire a hamarosan kiírásra kerülő pályázatoknál mindez megtörténik, addigra a várakozásaink szerint minden ma még nyitott kérdést rendezünk Brüsszellel. Vagyis az európai uniós pénzek finanszírozása és ütemezése tekintetében, a még nyitott kérdések semmilyen csúszást, késedelmet nem jelenthetnek.

– Pontosan milyen összegekről beszélhetünk?

– Mintegy 10 ezer milliárd forintnyi kohéziós forrás jut Magyarországnak hazai társfinanszírozással együtt az elkövetkező hétéves időszakban, és ehhez társul még a helyreállítási programnak mintegy 2300 milliárd forintnyi támogatása. Ez utóbbit olyan projektekre fordítjuk, amelyek 2026 végéig fejeződnek be. Mindezeken felül mintegy 4300 milliárd forintnyi agrártámogatás is igénybe vehető annak köszönhetően, hogy minden 20 forintnyi uniós agrártámogatáshoz 80 forint hazai társfinanszírozást tesz hozzá a magyar költségvetés. Tehát nagyságrendileg

összességében 17 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrásról beszélhetünk

az elkövetkező hét évre vonatkozóan.

Az egyeztetések nem okozhatnak csúszást vagy késedelmet a magyar embereknek

– Van olyan sarkalatos pont, amelynek a megvalósulásáig egyáltalán nem fizet az Európai Unió?

– Hangsúlyozom, hogy az uniós forráslehívás, a magyar költségvetés által megelőlegezett és meghitelezett források felhasználásának függvénye. Ahogy már említettem, valóban vannak még nyitott kérdések, amelyekről tárgyalást folytatunk, de ezek semmilyen módon nem jelentenek, és nem eredményezhetnek csúszást vagy késedelmet a magyar embereknek, az európai uniós forrásokhoz történő hozzáférés tekintetében.

– Az Erasmus-ügy azt mutatja, hogy nem várt igényekkel is felléphet a bizottság. Ennek tükrében számítanak újabb vagy további brüsszeli kérésekre, igényekre?

– Nagyon bízunk abban, hogy végre sikerül a nyitott kérdéseket lezárni. Így végre az Európai Bizottság is a tettek mezejére lép, és minden zsilipet felnyit annak érdekében, hogy ami jár Magyarországnak, ami jár a magyar embereknek, és ami jár a magyar vállalkozásoknak, ahhoz teljes mértékben, teljes értékűen és minden korlátozástól mentesen hozzájussunk. Sajnos azt is látjuk, hogy újra és újra előkerülnek újabb és újabb igények, kérések, tehát fel kell készülnünk arra is, hogy a brüsszeli bürokraták ismét előhúzhatnak újabb témákat a cilinderükből. Ám, még ha így is történne, nagyon remélem, hogy ezek a témák már semmilyen hatást nem fognak gyakorolni arra, hogy Magyarország hozzáférjen a jogszerűen járó forrásokhoz.

Az előzőekben tizenhét kérést fogalmaztak meg irányunkba, és mi ebből mind a tizenhetet megoldottuk. A decemberben nyilvánosságra hozott további és újabb kéréseket, az elkövetkező napokban-hetekben teljesítjük, de most már végre, teljesítsen az Európai Bizottság is!

– Sokak szerint, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, amiről már sokszor volt szó, hamarabb rendeződhetnének ezek a viták vagy vitás helyzetek. Konkrétan is megfogalmazódott már ilyen igény Brüsszel részéről?

– Nem, ezt határozottan cáfolni tudom. Sőt, maga

az Európai Ügyészség vezetője nyilatkozott úgy a sajtóban, hogy Magyarországgal jobb az együttműködésük, mint több olyan országgal, amelyek csatlakoztak a szervezethez.

Tehát az eddigi tapasztalatok és eredmények alapján sincs okunk arra, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez. Maga a szervezet vezetője igazolta vissza, hogy az a rendszer, amit alkalmazunk az megfelelő.

– Az Európai Parlamentben kibontakozott korrupciós botrányt a belga rendőrség tárta fel. Volt ebben szerepe az Európai Ügyészségnek?

– Az Európai Parlament körüli korrupciós botrány részleteit tavaly decemberben az Európai Ügyészség jelentette be, tehát igenis volt szerepe ebben az ügyészségnek. Akkor két európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Ami azonban ebből az ügyből mindannyiunk számára világosan látszik, hogy

miközben a baloldal farkast kiált, és az európai uniós országok felé korrupciós veszéllyel riogat, aközben ők maguk a farkas, és ők maguk a legkorruptabbak.

Ez az egyik, ami szerintem nagyon-nagy tanulság az egész brüsszeli korrupciós ügyből. A másik pedig az a fajta kettős mérce, amit évek óta mi, magyarok is tapasztalhatunk. Miközben akár tőlünk, akár más európai uniós országtól számtalan korrupcióellenes intézkedést várnak el, –amelyeket egyébként Magyarország is folyamatosan teljesített és teljesít –aközben a saját belső brüsszeli intézményrendszerükben semmit sem tesznek a korrupció megelőzése érdekében.

Az Európai Parlament látszatintézkedésekbe fogott, de a lényeg nem változik

– A Magyarország számára járó pénzek felhasználásának legfőbb gátlója a korrupcióban úszó Európai Parlament. Ennek következtében kisebb lett a parlament részéről a nyomás a bizottságra, vagy úgy tesznek, mintha a saját házuk táján minden rendben lenne? 

– Én úgy látom, hogy most éppen látszatintézkedésekbe fogtak, de a lényeg nem változik, vagyis azokat a szabályokat, amivel a brüsszeli korrupciót hatékonyan megelőzhetnék, azokat minthogyha valamiért nem akarnák megalkotni. Ezért is gondolom és mondom azt, hogy most már

elég volt a mi vegzálásunkból, jó lenne, ha végre a saját házuk táján kezdenének el söprögetni!

– Számos baloldali politikus azt hangsúlyozza, hogy Magyarországnak továbbra sem kellene egyetlen centet sem kapnia ezekből a forrásokból. Elképzelhetőnek tartja, hogy célba érnek, és idén az ország továbbra sem tud ezekhez a pénzekhez hozzáférni? 

– Természetesen látjuk a baloldali vágyakat és tapasztaljuk az aknamunkát.

Azt is látjuk, hogy azért is tartott sokáig a tárgyalássorozat az Európai Bizottsággal a nekünk járó uniós pénzek felhasználását illetően, mert

az Európai Parlament baloldali többsége próbált nyomást gyakorolni a bizottságra annak érdekében, hogy politikai döntést hozzon, és térjen el a szakmai szempontrendszerétől.

Politikai okokból, kőkemény ideológiai és politikai okokból, egyértelmű baloldali zsarolás hatására tartják vissza azt a pénzt, ami egyébként az európai uniós tagságunkból fakadóan jár nekünk.

Nagyon bízom abban, hogy a tárgyalások a szakmaiság talaján fognak folytatódni, és a következő hetekben minden nyitott kérdést lezárunk, így azok a források, amelyek járnak nekünk, amelyekért benyújtjuk a számláinkat, amely pénzeket megelőlegezett Magyarország költségvetése, azok utalása megindulhat, és végre megérkeznek hazánkba.

– A tervezett fejlesztések egy részét már felfüggesztette a kormány, a pedagógus fizetésemelés mértékét is az uniós kifizetések megkezdéséhez kötötte. Mekkora károkat okoz a kifizetések csúszása?

– A pedagógusok bérének a rendezése elindult. Amennyit ebből a tételből a magyar költségvetés teherbíró képessége most azonnal megengedett – ez egy 10 százalékos emelés –, azt már biztosítottuk is, és

ha megérkeznek az Európai Uniótól is a várt források, akkor minden idők legnagyobb pedagógus-béremelése valósul meg, január 1-jére visszamenőleges hatállyal.

 A pedagógusok béremelésére mindösszesen 1200 milliárd forintot szán a kormány, és így lehetőség nyílik arra, hogy a pedagógusok bérét a diplomás átlagbér 80 százalékáig emeljük az elkövetkező esztendőkben, és utána azt tartósan is szinten tartsuk.

Az európai uniós pályázatok tekintetében a legfontosabb célunk Magyarország gazdasági-társadalmi fejlődésének elősegítése.

A folyamat gyorsítása érdekében a magyar költségvetés megelőlegezi ezeknek a pályázatoknak a forrását. Ennek köszönhetően eddig már meg is tudtunk jelentetni 38 pályázatot, mintegy 2000 milliárd forint összegben. Tovább folytatjuk ezt a gyakorlatot, tovább folytatjuk a pályázatok kiírását, így a források kihelyezése nem szenved késedelmet, a magyar gazdaságot pedig nem éri hátrány.

– A kohéziós alaphoz történő hozzáférés blokkolása miatt kevesebb ideje lesz az országnak, hogy a hétéves időszakot kihasználva ugyanolyan lehetőségekkel éljen, mint mondjuk más országok. Elképzelhető, hogy emiatt kevesebb pénzhez is jut az ország?

– Nem, ilyen nem fordulhat elő. Hála Istennek ez volt a célunk, hogy az elmúlt év végéig megállapodásra jussunk a kohéziós források és a helyreállítási terv vonatkozásában. 2022 december 31-e volt az a dátum, ameddig forrásvesztés nélkül meg tudtunk állapodni. Ez megtörtént, innentől fogva garancia van arra, hogy ezekhez a forrásokhoz mindenféleképpen hozzájussanak a magyar emberek és a magyar vállalkozások. Ha nem így történne, azzal a saját jogszabályait sértené meg az Európai Unió.

– Optimista forgatókönyv szerint mikortól juthat hozzá az ország a forrásoz, és pesszimista megközelítésben meddig húzhatja akár Brüsszel a kifizetéseket?

– Nem optimista vagy pesszimista forgatókönyvet mondanék, hanem a kormánynak azt a célját emelném ki, hogy az elkövetkező hetekben – legfeljebb egy-két hónapban – lezárjuk végre a mostani nyitott kérdéseket, és azt követően már végre a bizottság is teljesítsen. Ez most a realista forgatókönyv, aminek azzal kell zárulnia, hogy a bizottság is a tettek mezejére lép, és végre rendelkezésre is bocsátja azokat a forrásokat, amelyek járnak nekünk. Ahogy korábban is hangsúlyoztam, a magyar költségvetés – pontosan azért, hogy az egész jelenlegi helyzet semmifajta késedelmet ne jelentsen, és meg tudjon valósulni mindaz, amit elterveztünk az elkövetkező hétéves időszakra – megelőlegezi ezeket a pénzeket, és ennek megfelelően írjuk ki az európai uniós pályázatainkat is.

A hazai baloldal mindig a nemzeti érdekekkel szemben foglal állást

– A Magyarországgal szemben támasztott igényeket más országokon is számon kéri a bizottság?

– Azt látom, hogy bizonyos országokon igen, ám másokon, az országok döntő többségén nem. Nagyon érdekes, hogy

olyan dolgokat kérnek rajtunk számon, amelyeket egyébként más tagállamoktól nem kérnek.

Esetenként olyan vállalásokat hiányolnak, amelyeket más európai uniós országok sem teljesítenek. Mi több, vannak olyan kérdések, amelyekben Magyarország pozitív módon eddig is élen járt és ennek ellenére további intézkedéseket várnak tőlünk, miközben olyan országokból, amelyek rangsorokban utánunk kullognak, nem várnak el hasonló intézkedéseket.

Példaként említhetném a közbeszerzések körét, ahol Magyarország az unió első harmadába tartozik az európai uniós statisztikák szerint, és olyan országokkal vagyunk egy kategóriában a közbeszerzések tisztasága tekintetében, mint például Németország, vagy a Benelux-államok és megelőzzük például Ausztriát, Olaszországot vagy Spanyolországot is. Ehhez képest meglepő volt számunkra, hogy a közbeszerzéseink vonatkozásában további intézkedéseket kértek tőlünk – amit egyébként teljesítettünk, mert úgy ítéltük meg, hogy azok nemzeti érdekeinket nem sértik –, ugyanakkor látjuk, hogy a rangsorban utánunk szereplő és jóval rosszabb adatokat produkáló más tagországoktól ilyen intézkedéseket nem kért az Európai Bizottság. Ilyen szempontból fájdalmas a kettős mércét újra és újra megélni, bár mondhatnám, hogy sajnos már megszoktuk.

A baloldal arra irányuló mesterkedéseit, hogy megakadályozzák megállapodásunkat az Európai Bizottsággal, na, azt nem lehet megszokni.

Nem lehet megszokni, és nem lehet ép ésszel felfogni, miért jó a hazai baloldalnak, hogy ebben a kérdésben sok mással együtt, mindig a nemzeti érdekekkel szemben foglalnak állást, és mindent elkövetnek azért, hogy a magyar emberek, a magyar vállalkozások ne kapják meg azokat a pénzeket, amelyek jog szerint járnak nekik.

Nagyon úgy tűnik, a dollárbaloldal 30 ezüstért elárulta a nemzeti érdekeket.

De megnyugtatok mindenkit: bármennyire is maguknak akarják a dollárbaloldal finanszírozói a Magyarországnak járó pénzeket, nem fognak sikerrel járni, mert mindazt, ami jár az országnak, azt haza is hozzuk!