A nyugati civilizáció zsidó-keresztény alapjainak fontosságáról, valamint az állam és az egyházak kapcsolatáról szóltak az Istenben bízunk című kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC Hungary) pénteken Budapesten.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke William Wolfe, az amerikai Standing for Freedom Center kutatója, Mike Gonzalez, az amerikai Heritage Foundation vezető kutatója, volt védelmi helyettes államtitkár és Juan Ángel Soto Gómez, a spanyol Fundación Disenso nemzetközi igazgatója (j-b) a CPAC Magyarország kétnapos konzervatív konferencia második napján tartott kerekasztal-beszélgetésen a Bálna Budapestben 2023. május 5-én. A Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) a jobboldal egyik legnagyobb nemzetközi tanácskozása. MTI/Illyés Tibor
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke a beszélgetés felvezetőjében azt mondta, hogy jelenleg a világban a kereszténység a legüldözöttebb vallás, amely kétirányú támadás alatt áll. Keleten gyilkolják, Nyugaton pedig kiszorítják a híveit.
Közlése szerint jelenleg 360 millió ember szenved el üldöztetést, elnyomást és terrort, azért, mert „megvallották Jézus Krisztus nevét”. Mint kiemelte, a keresztényüldözésről a woke képviselői nem hajlandóak beszélni, ezzel szemben a magyar kormány 2016-ban elindította a Hungary Helps programot, amely hat év alatt több mint egymillió kereszténynek juttatta el a magyar emberek segítségét. Azbej Tristan hangsúlyozta:
Magyarország ahhoz keres szövetségeseket, hogy a maradék 359 millió embert is meg tudják segíteni.
William Wolfe, az amerikai Standing for Freedom Center kutatója annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a keresztény értékeket a családban kell továbbadni. Mint kifejtette, hitvalló baptistaként egyetért az állam és az egyház szétválasztásával, azzal viszont nem, hogy a kormány és Isten is elváljon egymástól, mivel - mint mondta - szükséges, hogy az előbbi „egy magasabb autoritásnak feleljen”.
Juan Ángel Soto Gómez, a spanyol Fundación Disenso nemzetközi igazgatója a szekularizációról szólva vitatta, hogy Nyugaton csökkent volna a vallásos attitűd, véleménye szerint „annyi történt, hogy az ikonokat idolokra cseréltük”, azaz „teológiai harc folyik”. A Nyugat továbbra is „mélyen vallásos”, de „rossz istenekhez imádkozik” – mondta, utóbbira példaként említve a Föld napjához kapcsolódó úgynevezett Gaia-, azaz Földanyakultuszt, amelyet „újpogány” viszonyulásként határozott meg.
Juan Ángel Soto Gómez XVI. Benedek pápát idézve amellett érvelt, hogy az állam és az egyház két különböző szféra, de azok kapcsolódnak egymáshoz.
Mike Gonzalez, az amerikai Heritage Foundation vezető kutatója, volt védelmi helyettes államtitkár úgy vélte, hogy Isten Friedrich Nietzschéhez és Karl Marxhoz köthető „meggyilkolása” politikai projekt, amely végső soron a „reményt akarja elvenni tőlünk”, és „diktatúrát hoz létre”. Egyúttal amellett érvelt, hogy a társadalmaknak szükségük van az „Istentől eredő alapvető igazságra”, mivel annak hiányában minden relatívvá válik.
