Rétvári Bence (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára
    
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt az Országgyűlésben, hogy szerinte a kormány egsészségügyi lépései haszontalanok.
   
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az MSZP-SZDSZ kormány úgy próbálta elérni, hogy kevesebben vegyék igénybe az egészségügyi ellátásokat, hogy bevezette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok mindenki számára elérhetőek - tette hozzá, hangsúlyozva, Magyarország az egyik olyan európai ország, amelyik a legtöbb és legátláthatóbb adatot szolgáltatja.
    
A kórházi kezelésekkel összefüggő megbetegedések aránya Magyarországon négy százalék, míg az európai 5,5 százalék - hangsúlyozta.

Fidesz: harmadszor kapnak a nyugdíjasok nyugdíjprémiumot

Kovács Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy a kormány intézkedései miatt a gazdaság egyre jobban teljesít. Hangsúlyozta, hogy 2019 már a harmadik olyan év, amikor nyugdíjprémiumot kapnak a nyugdíjasok.
    
Világosan látszik, hogy a kabinet megbecsüli a nyugdíjasokat, akik idén már harmadik alkalommal részesülnek nyugdíjprémiumban, ami átlagosan húszezer forint lesz - hangsúlyozta. A jogosultak novemberben nyugdíj-kiegészítést is kapnak - tette hozzá.
    
Kik a jogosultak és mekkora összeg áll rendelkezésre a pluszpénz kifizetésére? - kérdezte.
    
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy novemberben 2,6 millióan részesülnek többletjuttatásban, amire a költségvetés 77,5 milliárd forintot fordít. A büdzséből 2016. novembere óta 273 milliárd forintot fizettek ki eddig többletjuttatásként a nyugdíjasok számára - tette hozzá.
    
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: valóban meg akarják változtatni az iskolaérettség megállapításának szabályait?

Hiller István (MSZP) az iskolaérettség megállapításának átalakítását tette szóvá. Kiemelte: az eljárás eddig nem volt bonyolult, a gyermeket legjobban ismerők döntöttek. A szülő javaslatára vagy kérésére, az óvodapedagógussal együtt történtek megbeszélések, és megállapodtak, hogy menjen-e a gyermek iskolába, vagy sem. A tervezet ezt a rendszert kívánja megszüntetni - mutatott rá a korábbi oktatási miniszter.
    
Hiller István kifejtette: ezentúl a szülőnek az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia a saját gyermeke ügyében, és a hivatal emberei a távolból feltöltött dokumentumok, orvosi leletek alapján döntenek. Ha a szülő ezt nem fogadja el, közigazgatási pert kezdeményezhet - mutatott rá.    
    
Komolyan gondolják, hogy szülők ezrei arctalan és ismeretlen hivatali gárdától várhatják a megfelelő döntés megszületését? - tette fel a kérdést. Ez így ostobaság, évente 40 ezer gyermek sorsáról van szó - jelentette ki, és azt firtatta: tervezik-e megváltoztatni a szabályozást, vagy valóban ezt kívánják bevezetni.
    
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára rámutatott: a kormány abból indul ki, hogy minél inkább a gyermekek érdekék szolgálja. Hasonló felkészültségű és képességű gyermekeket az ország bizonyos településein nem nyilvánítottak iskolaérettnek, máshol pedig engedtek volna iskolába menni.

Kitért arra is, hogy az OECD-országok közül a legtöbb helyen a magyarhoz hasonló szabályozás van és 6 év a korhatár, elsősorban az angolszász országokban van ennél alacsonyabb kezdő időpont. Kiemelte: az új rendszer szerint, ha a gyermek fejlettségi foka olyan, lehetőség lesz arra, hogy ne menjen iskolába. Az a cél, hogy minden első osztályos körülbelül hasonló fejlettségi fokkal kezdje meg tanulmányait.
    
Kitért arra is, hogy nem ez volt az első intézkedés, hanem a három éves kortól kötelező óvodáztatás.