Schanda Tamás (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese

„Olyan helyzettel szembesülünk most, amelyre nem volt példa az elmúlt évtizedekben. Ahogyan a koronavírus-járvány, úgy annak gazdasági hatásai is begyűrűznek Magyarországra. Óriási visszaesésre kell számítanunk, egyes ágazatok hatalmas veszteségeket fognak elszenvedni, gyakorlatilag le fogja taglózni őket egy időre a járvány. Most az emberéletek megmentése az első, de már készülnünk kell a gazdaságot érő hatások tompítására is. Orbán Viktor miniszterelnök több intézkedést is bejelentett, és továbbra is azon dolgozunk, hogy megfelelő eszközökkel tudjunk segítséget nyújtani az egyes ágazatoknak” – mondta a Magyar Hírlapnak Schanda Tamás.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára arról is beszámolt, hogy folyamatosan egyeztetnek a különböző szakmai szervezetek és kamarák vezetőivel, és különösen szoros partnerséget alakítottak ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A napi szintű információcserét egy strukturált, kérdőíves felmérés is kiegészíti, amelynek keretében az egyes vállalkozások jelezni tudják tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat.

Kiemelte: a kereskedők és fuvarozók – mind a vállalkozók, mind a dolgozók – alapvetően jelesre vizsgáznak ebben a rengeteg bizonytalansággal és problémával terhelt helyzetben. „Mindannyian köszönettel tartozunk nekik, hiszen minden erejüket arra fordítják, hogy a magyar emberek továbbra is hozzájussanak azokhoz a termékekhez, amire szükségük van, amit szeretnének megvenni” – mondta, arra kérve mindenkit, hogy lehetőségei szerint tegye most biztonságosabbá a kereskedelemben dolgozók munkáját. „Lehetőleg ne készpénzzel, hanem kártyával, telefonnal vagy okosórával fizessünk. Ha megoldható, csak egyedül menjünk az üzletbe, és tartsunk minél nagyobb távolságot. Megértjük a járvány miatti aggodalmakat, de arra továbbra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem kell nagy készleteket felhalmozni otthon, hiszen az ellátás biztosított” – sorolta lapunknak a miniszterhelyettes.

A Magyar Hírlap megírta, a vírussal együtt megjelentek azok a piaci szereplők is, akik nyerészkedni akarnak az aggódókon. „Ez valós probléma, de szerencsére csak a kereskedők kis része tesz tisztességtelen lépéseket. Mivel azonban ilyenből egy is sok, mindent elkövetünk, hogy megszüntessük ezt a visszataszító piaci magatartást. Fontos tudnunk azonban azt is, hogy valamikor a kereskedő már eleve emelt áron tudja csak beszerezni az adott terméket, ezért lehet nála is drágábban kapni” – reagált felvetésünkre Schanda. Fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket rendeltek el az egész ország területén. „Több mint ötszáz üzletet ellenőriztek ebben a hónapban a kollégáink, és március 11-étől külön vizsgálják a gyógyszertárakat is” – mondta Schanda Tamás.

A fertőtlenítő szerek esetében, együttműködésben a népegészségüggyel, vizsgálják azt is, hogy valóban a megfelelő hatással bír-e a készítmény, a tárca IT laborjában pedig a webáruházakat ellenőrzik. „Az online megrendelhető szájmaszkokkal kapcsolatban több esetben is súlyos problémákat tártak fel a kollégáink: bizonytalan minőségű termékeket is a koronavírus elleni hatékony eszközként árusítottak több helyen, és volt olyan online üzlet, amelyik agresszív és megtévesztő módon árusított kézfertőtlenítőt. Az ilyen esetekben a fogyasztóvédelem haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket. Nem engedhetjük meg, hogy a járvány miatt aggódó honfitársainkon bárki nyerészkedjen” – szögezte le.

Az online értékesítéssel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a magyar cégek hogyan állnak a digitalizációval, fel vannak, voltak-e készülve egy ilyen helyzetre. A miniszterhelyettes szerint, bár vannak előremutató példák, általánosságban sajnos nem állunk jól ezen a területen. „Az Európai Unió DESI indexe szomorú képet mutat. A tagállamok sorának a vége felé vagyunk, főleg ami az üzleti digitalizációt és az e-kereskedelmet illeti. Ez a mostani krízis is rámutat arra, hogy a magyar kkv-knak van tennivalójuk ezen a területen, muszáj fejlesztéseket megvalósítaniuk” – fejtegette. De nemcsak a digitális képességek erősítése fontos, hanem általánosságban az innováció.

„A kormány éppen ezért mindent meg is tesz, hogy támogassa a magyar cégeket ebben. A napokban egy összesen tizenkétmilliárdos keretű, energetikai innovációs pilot projekt pályázatot hirdettünk meg, amelynek keretében a vállalatok, az önkormányzatok és a tudományos élet szereplői tudnak hatékony megoldásokat kidolgozni” – emlékeztetett.

Az innovációs támogatások ugyan kicsivel lassabban térülnek meg, de rendkívül hatékonyak. „Minden egyes forint innovációs támogatás öt-hat forinttal növeli az adott vállalat nyereségét” – ismertette, majd hozzátette, éppen ezért a kormány egyenletesen és tartósan növeli az állami K+F+I ráfordításokat, és a cél az, hogy a következő évtized elejére elérje a GDP három százalékát.