Schanda Tamás: Folyamatos a kapcsolat a vállalkozásokkal

A napi szintű információcserét a vállalkozásokkal egy strukturált, kérdőíves felmérés egészíti ki– tudatta a Magyar Hírlappal a koronavírus-járványra adott gazdasági válaszokról szólva Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.

Schanda Tamás (KDNP), az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese

„Olyan helyzettel szembesülünk most, amelyre nem volt példa az elmúlt évtizedekben. Ahogyan a koronavírus-járvány, úgy annak gazdasági hatásai is begyűrűznek Magyarországra. Óriási visszaesésre kell számítanunk, egyes ágazatok hatalmas veszteségeket fognak elszenvedni, gyakorlatilag le fogja taglózni őket egy időre a járvány. Most az emberéletek megmentése az első, de már készülnünk kell a gazdaságot érő hatások tompítására is. Orbán Viktor miniszterelnök több intézkedést is bejelentett, és továbbra is azon dolgozunk, hogy megfelelő eszközökkel tudjunk segítséget nyújtani az egyes ágazatoknak” – mondta a Magyar Hírlapnak Schanda Tamás.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára arról is beszámolt, hogy folyamatosan egyeztetnek a különböző szakmai szervezetek és kamarák vezetőivel, és különösen szoros partnerséget alakítottak ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A napi szintű információcserét egy strukturált, kérdőíves felmérés is kiegészíti, amelynek keretében az egyes vállalkozások jelezni tudják tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslataikat.

Kiemelte: a kereskedők és fuvarozók – mind a vállalkozók, mind a dolgozók – alapvetően jelesre vizsgáznak ebben a rengeteg bizonytalansággal és problémával terhelt helyzetben. „Mindannyian köszönettel tartozunk nekik, hiszen minden erejüket arra fordítják, hogy a magyar emberek továbbra is hozzájussanak azokhoz a termékekhez, amire szükségük van, amit szeretnének megvenni” – mondta, arra kérve mindenkit, hogy lehetőségei szerint tegye most biztonságosabbá a kereskedelemben dolgozók munkáját. „Lehetőleg ne készpénzzel, hanem kártyával, telefonnal vagy okosórával fizessünk. Ha megoldható, csak egyedül menjünk az üzletbe, és tartsunk minél nagyobb távolságot. Megértjük a járvány miatti aggodalmakat, de arra továbbra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem kell nagy készleteket felhalmozni otthon, hiszen az ellátás biztosított” – sorolta lapunknak a miniszterhelyettes.

A Magyar Hírlap megírta, a vírussal együtt megjelentek azok a piaci szereplők is, akik nyerészkedni akarnak az aggódókon. „Ez valós probléma, de szerencsére csak a kereskedők kis része tesz tisztességtelen lépéseket. Mivel azonban ilyenből egy is sok, mindent elkövetünk, hogy megszüntessük ezt a visszataszító piaci magatartást. Fontos tudnunk azonban azt is, hogy valamikor a kereskedő már eleve emelt áron tudja csak beszerezni az adott terméket, ezért lehet nála is drágábban kapni” – reagált felvetésünkre Schanda. Fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket rendeltek el az egész ország területén. „Több mint ötszáz üzletet ellenőriztek ebben a hónapban a kollégáink, és március 11-étől külön vizsgálják a gyógyszertárakat is” – mondta Schanda Tamás.

A fertőtlenítő szerek esetében, együttműködésben a népegészségüggyel, vizsgálják azt is, hogy valóban a megfelelő hatással bír-e a készítmény, a tárca IT laborjában pedig a webáruházakat ellenőrzik. „Az online megrendelhető szájmaszkokkal kapcsolatban több esetben is súlyos problémákat tártak fel a kollégáink: bizonytalan minőségű termékeket is a koronavírus elleni hatékony eszközként árusítottak több helyen, és volt olyan online üzlet, amelyik agresszív és megtévesztő módon árusított kézfertőtlenítőt. Az ilyen esetekben a fogyasztóvédelem haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket. Nem engedhetjük meg, hogy a járvány miatt aggódó honfitársainkon bárki nyerészkedjen” – szögezte le.

Az online értékesítéssel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a magyar cégek hogyan állnak a digitalizációval, fel vannak, voltak-e készülve egy ilyen helyzetre. A miniszterhelyettes szerint, bár vannak előremutató példák, általánosságban sajnos nem állunk jól ezen a területen. „Az Európai Unió DESI indexe szomorú képet mutat. A tagállamok sorának a vége felé vagyunk, főleg ami az üzleti digitalizációt és az e-kereskedelmet illeti. Ez a mostani krízis is rámutat arra, hogy a magyar kkv-knak van tennivalójuk ezen a területen, muszáj fejlesztéseket megvalósítaniuk” – fejtegette. De nemcsak a digitális képességek erősítése fontos, hanem általánosságban az innováció.

„A kormány éppen ezért mindent meg is tesz, hogy támogassa a magyar cégeket ebben. A napokban egy összesen tizenkétmilliárdos keretű, energetikai innovációs pilot projekt pályázatot hirdettünk meg, amelynek keretében a vállalatok, az önkormányzatok és a tudományos élet szereplői tudnak hatékony megoldásokat kidolgozni” – emlékeztetett.

Az innovációs támogatások ugyan kicsivel lassabban térülnek meg, de rendkívül hatékonyak. „Minden egyes forint innovációs támogatás öt-hat forinttal növeli az adott vállalat nyereségét” – ismertette, majd hozzátette, éppen ezért a kormány egyenletesen és tartósan növeli az állami K+F+I ráfordításokat, és a cél az, hogy a következő évtized elejére elérje a GDP három százalékát.