Simicskó István honvédelmi miniszter (k) és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök (b) lerója tiszteletét a második világháborúban Budapestért vívott harcok során elesett 21 orosz/szovjet katona földi maradványai végső nyugalomra helyezésén a Fiumei úti nemzeti sírkert szovjet katonai parcellájában 2018. április 12-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A sírkert szovjet katonai parcellájában olyan, a második világháborúban Budapestért vívott harcok során elesett 21 orosz/szovjet katona földi maradványait helyezték végső nyugalomra katonai tiszteletadás mellett, akinek a földi maradványai tavaly és tavalyelőtti építkezések közben kerültek elő a fővárosban.

A honvédelmi miniszter kiemelte: a béke megtartásáért minden nap dolgozni kell, hiszen a „gonosz szándékok" mindig jelen vannak.

Napjainkban is számos küzdelem zajlik a világban, Nyugat-Európában félelemben élnek az emberek, mivel Európa is egy saját „háborús időszakot él meg" – vélekedett a miniszter, aki szerint ezt igazolják a terrortámadások is.

„Óvnunk kell a békét" – szögezte le Simicskó István, hozzátéve: az alapértékek mellett kell hitet tenni és a béke fontosságát kell hangsúlyozni.

Simicskó István honvédelmi miniszter beszédet mond a második világháborúban Budapestért vívott harcok során elesett 21 orosz/szovjet katona földi maradványai végső nyugalomra helyezésén a Fiumei úti nemzeti sírkert szovjet katonai parcellájában 2018. április 12-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Simicskó István kifejtette: minden hadisír emlékeztet a háború borzalmaira, szenvedéseire, kegyetlenségére, a háború által okozott pótolhatatlan veszteségekre, így az elesett katonákra, civilekre.

A hadisírok egyúttal figyelmeztetnek a béke értékére – szögezte le.

A miniszter elmondta: Magyarország területén több mint 120 ezer szovjet katonasír van, több mint ezer különböző helyszínen. Az orosz föderáció területén pedig több százezer magyar katona és civil nyugszik.

A magyar kormány elkötelezett mind a magyar, mind külföldi katonák síremlékének ápolásában – hangsúlyozta Simicskó István.

Vlagyimir Szergejev budapesti orosz nagykövet beszédet mond a második világháborúban Budapestért vívott harcok során elesett 21 orosz/szovjet katona földi maradványai végső nyugalomra helyezésén a Fiumei úti nemzeti sírkert szovjet katonai parcellájában 2018. április 12-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Vlagyimir Szergejev budapesti orosz nagykövet felidézte: a második világháborúban hónapokon keresztül véres harcok folytak Magyarország területén.

A diplomata háláját fejezte ki az egykori szovjet katonák méltó nyugalomra helyezéséért, továbbá azt hangsúlyozta, ez is mutatja, milyen nagy jelentősége van a két ország között hadisírgondozási együttműködésnek.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) háttéranyagában azt írták: a Budapestért vívott harcok során egykor elesett orosz/szovjet katonák közül 15 katona földi maradványait 2016. április 23-án a IV. kerületi Szent István téren, további hat katona maradványait 2017. augusztus 23-án a XIII. kerületi Szabolcs utcai építkezések során találták meg.

Mint kifejtették, a fővárost körülzáró szovjet csapatok annak idején a támadás súlypontját először a pesti oldal elfoglalására helyezték. A Pest körútjaira épülő védelmet Zugló felől, a Népliget irányába mért csapással igyekeztek kettévágni. A Szent István téren talált katonamaradványok az 1945. január 9-ig itt zajló harcokban elesett katonák lehettek, ugyanis január 9-én a németek, megelőzve, hogy bekerítsék északon a csapataikat, kiürítették Újpestet és Rákospalotát.

1945. január 10-ére a front elérte a Rákos-patakot, a Hungária körutat, a Kerepesi temető keleti szegélyét, a Könyves Kálmán körutat. Január 10-ére a Hungária körút felől a szovjet csapatok a románokkal egyetemben behatoltak a Városligetbe, ahol heves harcok során a németek több ellenlökést is intéztek. Mindezek ellenére január 13-ára fel kellett adniuk a Városligetet és a környező területeket. A Szabolcs utcában eltemetett katonák a Városligetért folyó harcok során eshettek el 1945. január 9-10-én – írták.