Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese beperelte a Népszavát a Jézust kigúnyoló karikatúrájuk miatt, azonban a bíróságot annyira nem érdekelte az ügy, hogy legalább meghallgassa a politikus mondandóját. Nem először fordult elő, hogy baloldali lap belegázol a keresztény közösségbe Magyarországon, de minden jel arra utal, hogy ezt büntetlenül tehetik. A 888.hu-nak Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese nyilatkozott a felháborító ítéletekről.
A 888.hu is több cikkben foglalkozott a hazai sajtóban mostanában megfigyelhető kereszténygyalázásra. Tavaly tavasszal, a koronavírus-járvány első hullámának idején a Népszava nevű sajtóorgánum jó ötletnek találta, hogy közzétegye Pápai Gábor karikatúráját. A gúnyrajzon a keresztre feszített Jézus volt látható, illetve Müller Cecíliai, országos tisztifőorvos. A felírat a képen az volt, hogy „alapbetegsége függősséget okozott”. A karikatúra miatt hatalmas felháborodás tört ki.
Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese személyiségi jogi pert indított az alaptörvény és a polgári törvénykönyv alapján a Népszava Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege miatt.
Az egyébként jogász végzettségű Vejkey indítványát a Fővárosi Törvényszék idén januárban elutasította.
Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese, pártügyész, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnöke
Másodrangú állampolgárnak éreztem magam a bírósági tárgyaláson – elevenítette fel a történteket Vejkey Imre a 888.hu érdeklődésére.
A politikus felidézte, hogy az ügyben eljáró bírónő még azt sem engedte meg, hogy felszólaljon a tárgyaláson. Elmondása szerint az érdemi tárgyalás legelején a bírónő kifejtette a jog és ténybeli kérdésekkel tisztában van, így egyből be is rekesztette a tárgyalást.
Megszületett az elsőfokú ítélet, amit nem fogadok el. Felháborítónak tartom, mert a bíróság szemlélete borzasztó. Azt mondták ki, hogy a keresztény szimbólumokat és a keresztényeket szabadon lehet gyalázni és az általános felfogás szerint a Népszava-karikatúrája egy jópofa vicc – fogalmazott Vejkey.
A frakcióvezető-helyettese szerint azonban itt
nem viccről van szó.
Szerinte ez egy szellemi természetű keresztényüldözés része. Vejkey azt is elmondta, hogy nem fogadja el a bíróság indoklását abban sem, hogy az emberi méltósághoz való jognak kellene meghajolnia a szabad véleménynyilvánítás előtt.
Az alaptörvényünk épp ellenkezően rendelkezik, azt mondja ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat a vallásközségek méltóságának megsértésére – érvelt a politikus, hozzátéve, hogy éppen a keresztény vallásközségek nevében indította a pert.
Vejkey Imre elmondta, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen.
A Népszava akciója miatt még egy petíció is indult, amelyet jelen állás szerin több mint 34 ezren írtak alá. A bírónőt ez sem érdekelte, egy legyintéssel intézte el ezt a kérdést.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy a bírónő ízlésének mekkora szám felelt volna meg? 50, 70 esetlen 100 ezer?
Vejkey szerint, ha csak egy ember írta volna alá, akkor is figyelembe kellett volna vennie a bíróságnak.
A petíció alkalmas a társadalmi közfelfogás bizonyítására. 34 ezer honpolgárunk véleménye nem legyintésre méltó, hanem éppen a bírónő azzal az álláspontjával áll szemben, hogy ez egy jópofa vicc
– mondta.
A kereszténydemokrata képviselő szerint borzasztó üzenete van annak,
hogy a bíróságok nem veszik figyelembe azokat az alaptörvény szintű rendelkezéseket, amelyek a keresztényekre nézve hoznak meg.
Olyan mintha a bíróságok elszakadtak volna a húsvéti alaptörvényünktől és még mindig a sztálinista alaptörvény mellett járnának el
– fogalmazott.
Vejkey emlékeztetett arra is, hogy a liberális jogtudósok többször előhozták, hogy a 1949. évi XX. törvény többször módosítva lett, ezért demokratikus, de a szellemisége a kommunista elnyomó rendszernek a szellemiségét tükrözte.
Nem a Népszava az első olyan balliberális sajtótermék, amely belegázolt a keresztényekbe.
2014-ben a HVG hetilap megjelentetett egy „Nagy Harácsony” címet tartalmazó borítót, amelyen A pásztorok imádása című XVII. századi festményt úgy ábrázolta, hogy az eredeti szereplők arca helyére politikusokat, Habony Árpádot, illetve Vida Ildikót, a NAV akkori elnökét tette.
A Kis Jézust pedig egy pénzeszsákra cserélték.
A címlap miatt a HVG-t is beperelték.
A pert Ékes Ilona, korábbi fideszes országgyűlési képviselő indította. A másodfokú bíróság és a Kúria is a hetilap javára döntött, az ügy 2017-ben az Alkotmánybírósághoz került. Ékes továbbra is úgy vélte, hogy a címlap „gyűlölet keltésére alkalmas módon” használt keresztény jelképeket, és úgymond „sértette az ő emberi méltóságát és vallásszabadsághoz való jogát”.
Tegnap döntés született az ügyben, az Alkotmánybíróság szerint a Kúria a döntésével nem sértette meg az indítványozó jogát. Az Alkotmánybíróság hozzátette: „az Alkotmánybíróságnak felelőssége a közbeszédet a méltányosság és mértékletesség olyan középvonalán tartani, amely egyaránt biztosítja a közügyek demokratikus megvitatását és a vallási közösségeknek a társadalmon belüli békés együttélését”.
Vejkey Imre szerint felháborító a testület többségi ítélettel hozott határozata.
Arra vagyok büszke, hogy volt legalább öt alkotmánybíró, aki a döntés ellen szavazott. Ők vették a bátorságot és kiálltak a keresztény közösségünk védelmében – mutatott rá a politikus.
Az igazsághoz tartozik, hogy Handó Tünde, Juhász Imre, Szívós Mária, Horváth Attila és Salamon László alkotmánybírók különvéleményt írtak az ügy kapcsán, mivel ők inkább amellett voltak, hogy a Kúria ítéletét meg kellett volna semmisíteni, és a hetilap címlapja Alaptörvénybe ütközően durva és bántó volt.
Bízom benne, hogy az ő példájuk a jövőre nézve egy előremutató dolog lesz – zárta szavait Vejkey Imre.
