A kereszténydemokrata politikus közlése szerint a bizottság a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, az országgyűlési képviselők választásáról szóló, a választási eljárásról szóló, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról és az ezen ellátások fedezetéről szóló jogszabályok módosítását kezdeményezi.

Vejkey Imre kitért arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a demográfiai adatok alapján Budapesten és több vármegyében a törvényi szabályoknak való megfelelés érdekében a választókerületi beosztás módosítására volna szükség. Az igazságügyi bizottság ezért döntött úgy, hogy a választókerületek arányos képviseletének érdekében azok határainak és mandátumszámának aktualizálását kezdeményezi.

Vejkey Imre kiemelte,

az igazságügyi bizottság új, pontosabb jogszabályi keretet kíván kialakítani, egyértelmű feladat- és hatásköri szabályok megalkotásával. A javaslat megteremti a szavazatok automatikus újraszámlálásának nemcsak a lehetőségét, de kötelezettségét is”

– ismertette.

A módosítás szerint törvénysértés hiányában is lehet a szavazatok újraszámlálását kérni, de csak rövid határidőn belül. Önkormányzati választáson a szavazást követő napon 10 óráig, országgyűlési választáson a szavazást követő napon 10 óráig vagy a külképviseleten átjelentkezéssel voksolók szavazatainak megszámlálását követően a szavazást követő hetedik napon 10 óráig. Ilyen kérést az érintett jelölt akkor fogalmazhat meg, ha még az eredmény megállapítása előtt az összes leadott érvényes és érvénytelen szavazat fél százalékánál, országgyűlési választáson pedig 101 szavazatnál kisebb a különbség. Amennyiben pedig szavazategyenlőség alakul ki, minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat – közölte.

Kitért arra is:

az igazságügyi bizottság javaslata előírná, hogy a polgármester-választás, főpolgármester-választás és települési egyéni választókerületi választás esetén, ha szavazategyenlőség alakul ki, ne időközi választást kelljen tartani, hanem csak a szavazást kelljen megismételni annak érdekében, hogy a mandátumot mielőbb betölthessék.”

Ismertette, a törvényjavaslat megszünteti a szavazáshoz használt borítékok kötelező átadását a választópolgár számára a költségtakarékosság, a fülkeidő csökkentése és a szavazatszámlálás gyorsítása érdekében; ha azonban a választópolgár ezt mégis kéri, részére a szavazólapokkal együtt a borítékot is át kell adni.

A javaslat előírja, hogy a szavazási értesítőt az NVI-nek a postai megküldés mellett a jövőben a választópolgár digitális állampolgárságról szóló törvény szerinti tárhelyére is el kell juttatni.

Pajtók Gábor (Fidesz) az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításának szükségességéről szólva kifejtette: annak hatályos szövege rögzíti, hogy az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos számtani átlagtól maximum 15 százalékkal térhet el, és ha az eltérés mértéke meghaladja a 20 százalékot, az Országgyűlésnek módosítania kell az egyéni választókerületek beosztását.

Ezt a módosítást a jogalkotó csak az országgyűlési képviselők általános választását megelőző év első napjáig, jelen esetben 2025. január elsejéig teheti meg”

– idézte fel.

Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság már többször kifejtette: az egyéni választókerületek területének megállapítása, valamint az egyes választókerületekre jutó választópolgárok száma közvetlen összefüggésben áll a választójog érvényesülésével, ezen belül az egyenlő választójog alapelvével.

Az alkotmánybírósági döntés azt is deklarálta, hogy alkotmányossági szempontból aggályos, ha a választásokat közvetlenül megelőző időszakban történne a törvénymódosítás, és annak megfelelően az egyéni választókerületek területének átfogó vizsgálatára – mutatott rá.

Úgy értékelt, az új szabályozás pontosabb és a választás lebonyolítása szempontjából tisztább helyzetet teremt azzal, hogy a visszalépést a szavazást megelőző második nap 16 óra helyett a választást megelőző harmadik napig lehet bejelenteni.

Új szabályozást kíván bevezetni a javaslat az elegendő jelölt hiányában tartandó időközi önkormányzati választással kapcsolatban is: a bizottság javaslata szerint ilyen választást csak az általános választás napját követően lehet a jövőben kitűzni”

– ismertette.