Simicskó István az Országgyűlés 2021. szeptember 20-i ülésén. Kép: OGYSajtó/Pólya Dávid

– Orbán Viktor miniszterelnök múlt hétfői parlamenti beszédében emlékeztetett, hogy a nemzeti konzultáció a kormányt döntésekre kötelezi. Milyen területeken szükséges ehhez törvényeket alkotni?

– A nemzeti konzultáció, bár a baloldalon folyamatosan támadják, a párbeszéd kiváló eszköze. A parlamenti munkában nagy hangsúlyt kapnak majd azok a témák, amelyekben szinte egyhangú megerősítést küldtek a konzultációt kitöltők. A minimálbér kétszázezer forintra emelése, a családosok adóvisszatérítése vagy a hitelmoratórium meghosszabbítása mind olyan témák, amelyekre az állampolgárok óriási többséggel adtak megerősítést. A gyermekvédelmi törvény rengeteg támadást kapott, de a válaszok alapján látszik, hogy az emberek döntő többsége támogatja a kiskorúak védelmében meghozott lépéseket. A válaszadók kilencvenhét százaléka egyetért a kormány álláspontjával, hogy a gyermekek nevelése kizárólag a szülők feladata és felelőssége. Brüsszel és a magyar baloldal azonban ezt másképp gondolja, ők a szülők megkérdezése nélkül beengednék az LMBTQ-propagandát az óvodákba és az iskolákba.

– A gazdasági elemzők szerint idén hétszázalékos is lehet a növekedés mértéke. Ennek előnyeit mely társadalmi rétegek élvezhetik?

– A koronavírus-járvány olyan helyzetet eredményezett, amellyel a mi generációnk még szerencsére nem találkozott. Pillanatok alatt kellett Magyarország megszokott működését átalakítani, illetve a legveszélyeztetettebb területeken leállítani. Az volt a célunk, hogy minél több emberéletet megóvjunk, és a családok létbiztonságát is biztosíthassuk, amelyet nemzetközi összehasonlításban is sikeresen teljesítettünk. Az eredményes járványkezelésünk nyomán a kontinensünkön szinte a leghamarabb nálunk indulhatott el újra a megszokott élet, és ez a helyzeti előny a gazdasági mutatókban is jelentkezik már. Ez közös sikerünk, az együttes erőfeszítésünknek közösen arathatjuk le a gyümölcseit:

a gazdaság felpörgetése és remek működése minden társadalmi csoport számára érezhető eredményeket produkál.

A nyugdíjprémium, a gyermeket nevelő családok szja-visszatérítése és még megannyi kormányzati lépés előfeltétele volt a sikeres válságkezelés. A javuló gazdasági adatoknak hála ezek az intézkedések megvalósulhatnak.

– A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas itthon a foglalkoztatottság. Veszélyeztetheti ezt az állapotot a koronavírus-járvány negyedik hulláma?

– A vírus az egész világot megváltoztatta. Amit korábban csak fantasztikus filmekben láthattunk, másfél éve a mindennapjaink részévé vált. Óriási jelentőségűnek tartom, hogy a védekezés tervszerű volt, és a kormány időben lépett a vakcinabeszerzésben. Ezzel olyan előnyre tettünk szert, ami segített minket, hogy a harmadik hullám után gyorsan lábra tudjon állni a gazdaság, és ennek köszönhető, hogy a növekedés üteme mostanra kimagasló lett. Ma már nem egy ismeretlen „ellenséggel” állunk szemben fegyvertelenül, hanem hathatós vakcinákkal felvértezve, így nincs más teendőnk, mint minden honfitársunkat arra kérni, hogy vegye fel az oltást. Kevés hely van még a világon, ahol a harmadik vakcina is szabadon hozzáférhető minden állampolgárnak – Magyarországon ez lehetséges. Így viszont nemcsak az életeket, de a munkahelyeinket is megvédhetjük, hiszen ha mindannyian védettek vagyunk, nincs szükség ismét lezárásokra. Nyár végére újra foglalkoztatási csúcsot ért el a magyar gazdaság. Hosszú ideje nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. Mindezt egy világméretű járvány, egy globális válság közepette sikerült produkálnunk. A negyedik hullám már sok tapasztalattal a hátunk mögött fog érkezni, tudjuk, hogyan védekezzünk, mivel tudjuk legyűrni a járványt, így nem számolok jelentős visszaeséssel.

– Tavaly november elején kellett szigorításokat bevezetni. Idén is bekövetkezhet ez?

– Az egészségügyi szakemberek, a politikai döntéshozók mind arra törekednek, hogy a lehető leghatásosabb módon kivédjük a koronavírus-járvány okozta kellemetlenségeket. A lezárások mind azt a célt szolgálták, hogy emberéletben minél kevesebb kár érjen minket. Egy évvel ezelőtt még nem volt mód arra, hogy tömeges oltakozással megvédhessük magunkat. Ezért lenne fontos, hogy azok, akik még nem kérték a vakcinákat, nagyon hamar meggondolják magukat, és az önmaguk, családjuk és a társadalom védelme érdekében rászánják magukat az oltásra.

– Ön szerint az Európai Bizottság zsarolásra használja a helyreállítási alapot?

– A helyzet az, hogy nagyon furcsán működnek mostanában (is) az európai intézmények. A magasztos elvek mögött erőteljesen előbukkannak a politikai és gazdasági érdekek, és egy olyan kis lélekszámú országgal szemben, mint Magyarország könnyen lépnek fel ezek a testületek úgy, hogy azt nehéz nem politikai zsarolásnak látni. Persze mindezt jogi és bürokratikus köntösbe öltöztetve teszik. Mi azonban

kiállunk a magyarok érdekei mellett, és ehhez minden eszközt igénybe veszünk.

Ez is a célja a remekül működő V4-es együttműködésnek, amely már olyan gazdasági tömböt – így erőt – képvisel, amelyet már a nagy nyugat-európai államok sem hagyhatnak figyelmen kívül. Mindazonáltal megszokhattuk, hogy kétezertíz óta szinte folyamatos politikai ellenszélben kell helytállnunk.

– Lát esélyt a megegyezésre a magyar család- és gyermekvédelmi törvény kapcsán Brüsszellel?

– Úgy fest a dolog, hogy ez egy olyan kérdés, amelyben nagyon határozottan szemben állnak a különböző álláspontok. Az bizonyos, hogy mi nem adjuk fel azt, hogy a kiskorú gyermekeink szexuális nevelését fenntartsuk az őket leginkább ismerő és szerető emberek számára, a szüleiknek. Elképzelhetetlen számomra, hogy mindenféle kontroll nélkül, ilyen vagy olyan szándékkal és pénzekkel megtámogatva civilnek mondott szervezetek jelenjenek meg az óvodáink­ban, iskoláinkban, és bármiféle szexuális orientációról érzékenyítsék a gyerekeinket. Meg lehet nézni a nyugati médiában, ott ez már szinte mindennapos eset. Amíg itt, ezen kérdés mentén található az EU és közöttünk a töréspont, addig a legnagyobb megegyezési szándékkal és nyitottsággal állva a kérdéshez sem látom a kompromisszumos végkifejletet.

– Az afganisztáni helyzet miatt minden szakértő újabb migrációs hullámról beszél. Vezethet ez újabb csatározásokhoz Brüsszellel?

– Megtanultuk, hogy a lényeges kérdéseket magunknak, önerőből kell megoldanunk, és ha utólag sikerül ehhez anyagi támogatást szerezni Brüsszelből, akkor annak örülni kell. Így vagyunk a határvédelemmel is. Elsősorban az Egyesült Államok és a vele szövetségben álló NATO erők kudarca, hogy nem sikerült tartós változásokat, demokratizálódást elérni Afganisztánban, ahonnan most az Egyesült Államok és katonai partnerei kivonták az erőiket. Az afganisztáni helyzet súlyos gócponttá alakult az elhibázott politikai döntések miatt, és a tálibok nem fognak kesztyűs kézzel bánni a korábbi rendszer szimpatizánsaival. A félelem sokakat indít az ország elhagyására, ami csak látszólag jelent megoldást. Újra káosz közeli állapotok alakultak ki az ázsiai országban, megindítva azt a hatalmas menekülthullámot, amely hamarosan itt kopogtat majd Európa kapuiban. Akkor pedig megint csak be fog bizonyosodni, hogy milyen jó, hogy elkészült a műszaki határzár hazánk déli szakaszán, és mekkora

szüksége van a kontinensünknek arra, hogy mi ismét útját álljuk a kontrollálatlan beözönlésnek.

Brüsszelben sajnos továbbra sem változtattak a migrációs politikán, felelőtlen ígéretekkel csábítják a bevándorlókat, ennek hatásait pedig nem veszik figyelembe. A számok azt mutatják, hogy lassan ott tartunk, mint közvetlen a kétezertizenötös válság előtt. A korábbi évekhez képest idén háromszorosára nőtt az illegális határátlépők és az embercsempészek száma. Mi meg fogjuk védeni a határainkat.

– Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje nyíltan arról beszélt, hogy a választásokig számít az Európai Unió támogatására, amely felgyorsíthatja a Magyarország elleni eljárásokat. Ez csak az ő reménye, vagy lát erre jeleket is?

– Őszintén sajnálom, hogy egy magyar politikus, aki ráadásul a miniszterelnöki székre pályázik, rövid távú politikai haszonszerzés reményében nyíltan Magyarország elleni jogi lépésekre sürgeti az Európai Unió intézményeit. Bízom benne, hogy a látszattal ellentétben az Európai Unió még nem tart ott, hogy politikai megrendelésre gyorsítsa fel vagy lassítsa le a hivatalos eljárásait. Karácsony Gergely a fővárosban eddig csupán káoszt teremtett, külföldön pedig Magyarország ellen agitál.

– Az Európai Parlament még el sem kezdett ülésezni, de a LIBE-bizottság már Magyarországot támadja, miközben képviselőik a héten Budapesten tartózkodnak. Ilyen előzmények után lehet elfogulatlan az országjelentésük?

– Ez a bizottság hírhedt, és általában nem arról, hogy független és objektív megállapításokat szokott tenni. Értem én, hogy vannak olyan színterek, amelyeken állandó nyomást akarnak kifejteni a „renitens” államokra, legyen szó Lengyelországról vagy Magyarországról, erőt akarnak demonstrálni, hogy ránk erőltethessenek olyan szabályokat, amelyeket más módon nem tudnának lenyomni a torkunkon. Üzenjük nekik: így sem fog sikerülni!

– Az őszödi beszéd kétezerhatban, a migrációs válság kilenc évvel később volt. Az idő múlása nem rejteget veszélyeket?

– Kétségkívül a fiatal nemzedéknek, a jövőre először választók korosztályának a Gyurcsány-kormány ámokfutása már történelem. Nem is tudják elképzelni, hogy mindaz, amit mi a saját bőrünkön tapasztaltunk, a szó legszorosabb értelmében véres valóság volt. Sok ezer család egzisztenciájának megroppanása, munkanélküliség, bizonytalanság, hitelekbe menekülés jellemezte ezt az időszakot. Azok, akik ebben a mostani, kiszámítható politikai közegben nőttek fel – amikor már szinte természetessé vált a gazdasági növekedés, a családok európai viszonylatban is kiemelkedő támogatása, a leszakadó rétegek munkához és ezzel jövedelemhez juttatása – el sem tudják képzelni, hogy ez nem természetes, hanem sok erőfeszítés, tudatos kormányzás, a nemzet határokon átívelő összefogásának eredménye. Minden korosztálynak megvannak a maga fontos, emlékezetes eseményei, jeles napjai,

nekünk az őszödi beszéd és az azt követő gyalázatos események vagy a Keleti pályaudvart elözönlő migránsok látványa, beleégett a retinánkba.

 Nekünk az a felelősségünk, hogy elmondjuk a fiatalabbaknak, hogy most az a „Feri”, aki  jópofáskodik az interneten, iszonyatosan laza és közvetlen velük, nem sokkal ezelőtt hagyta, hogy lovas rohamot vezényeltessenek a békés tüntetők ellen. A karhatalom miatt megannyian maradandó testi sérülést vagy komoly lelki traumát szenvedtek, és ha ez még nem lett volna elég, Gyurcsány csőd közeli helyzetbe lavírozta Magyarország gazdaságát. Remélem, minél több fiatal szembesül vele: attól, hogy fehér tornacipőben jár be valaki a Parlamentbe, és nagy demokratának mondja magát, még nem biztos, hogy nem tenné tönkre szemrebbenés nélkül egy egész nemzet jövőjét.

– Az ellenzék az előválasztási számítógépes rendszer összeomlása miatt rögtön a kormánypártokat kezdte támadni, miközben még a szakértőik is azt állították, hogy ez nem reális. Miként tudnak felkészülni arra, hogy politikai ellenfeleik a saját hibájukért is önökre hárítják a felelősséget?

– Az ellenzék magatartása ilyen értelemben kiszámítható, a jelenlegi kormány tagjaira és a kormánypárti politikusokra vakon „lőnek”. Nem az igazság, a teljesítmény számít, hanem az ellenségnek kikiáltott polgári oldal ellehetetlenítése. Ne legyen illúziónk, a választás közeledtével egyre durvább támadások fognak érni minket, az alaptalan vádakra egy reakciónk lehet: újra és újra felmutatni azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években elértünk és szembesíteni a baloldalon összefogott politikusokat az álságos elképzeléseikkel. Ha az előválasztásnak csúfolt bohózatban a legalapvetőbb szervezési folyamatok is összeomlottak a kezeik között, akkor elképzelhetjük, mi lenne Magyarország sorsa, ha valaha is hatalomra kerülne ez a társaság. A pozíciókért mindenre képesek, ha kell, álhíreket gyártanak, ha kell, színészkednek, ha kell, másra mutogatnak, de ha kell, fojtófogással viszik le a földre a nekik nem tetsző járókelőket. Ez ma a színvonal a baloldalon.

Forrás: Magyar Hírlap