Simicskó István honvédelmi miniszter, a KDNP alelnöke beszédet mond a 170 éves a Magyar Honvédség programsorozat ünnepélyes megnyitóján a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2018. február 21-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Simicskó István – aki a hetvenedik, a rendszerváltás óta pedig a hetedik honvédelmi miniszter – beszédében felidézte: tisztségében, miközben Magyarország határait igyekeztek megvédeni, áttekintette valamennyi elődje tevékenységét. Elmondta, a Magyar Honvédség fennállásának 170. évfordulóját ünneplő programsorozat indítását az 1796. február 20-án született Mészáros Lázár első hadügyminiszter előtti tiszteletből időzítették erre az időszakra.

Kifejtette: Mészáros Lázár – akit 1848. április 7-én neveztek ki miniszterré – augusztus 16-án a magyar nemzet szervezéséről azt mondta: „amit lehet, azt meg kell tartani a régi katonai rendszerből, de a Magyar Hadsereg megszervezéséhez idő kell." Mészáros Lázárnak a történelmi események miatt nem volt sok ideje – jegyezte meg Simicskó István.

Kiemelte: nem sok nemzet van, amely olyan rövid idő alatt olyan erőt tudott volna felállítani, mint a Mészáros Lázár első hadügyminiszter irányításával 1848-ban felállított magyar hadsereg, amely a világ akkor egyik legerősebb haderejével, az osztrák haderővel szemben állt helyt.

A miniszter szerint a nemzet kialakulásának időszakában a „rendíthetetlen hazaszeretet, hit, szellemiség" adta az erőt ahhoz, hogy akkor sok dicsőséges csatában álltak helyt a magyar katonák.

Simicskó István hozzáfűzte: Magyarország függetlenségének megőrzéséhez fontos a hazaszeretet, s ebben a honvédségnek, a katonáknak példát kell mutatniuk.

„Ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni magyarságunkat, Magyarországot, tevékeny törődéssel, odafigyeléssel, alkotó kreativitással kell építeni a Magyar Honvédséget" – emelte ki, hozzátéve: a már megkezdett Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program nyomán a honvédségben elkezdődött a fejlődés időszaka.

Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettese köszöntőjében kiemelte: 1848 előtt nem volt saját hadseregük a magyaroknak. 1848 tavaszán alig néhány hét alatt a semmiből jött létre a magyar honvédség, amely június végétől, július elejétől már a hadszíntéren harcolt.

Napjaink katonai ruházatát bemutató katonák a 170 éves a Magyar Honvédség programsorozat ünnepélyes megnyitóján a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2018. február 21-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A rendezvényen Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára bemutatta az évfordulós arculatot és a rendezvény internetes megjelenését. Egyúttal meghirdette a „170 éves a Magyar Honvédség" rajzpályázatot és a „Tölts fel egy katonafotót!" online pályázatot.

A budai Várban, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (HIM) tartott rendezvényen – amelyen részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, Benkő Tibor vezérkari főnök, továbbá a katonai alakulatok képviselői - bemutatták az 1848-49-es és a monarchia korabeli, az I. és a II. világháborús, az '56-os forradalom, továbbá a jelenkor egyenruháit és fegyverzetét. Külön kiállították Mészáros Lázár személyes tárgyait, továbbá megnyitották azt az évforduló alkalmából szervezett vándorkiállítást is, amelyet az év folyamán országszerte több településre is elvisznek majd.

A rendezvényen kiosztott háttéranyag szerint a modern magyar hadsereg megalakulása 1848 május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, amelyet már a hivatalos iratokban is „honvédségként" emlegettek. A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én Pesten az Országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét, a honvédséget.