Pénteken kora este a parlament lezárta az új választási törvényjavaslat általános vitáját.

Az egyfordulós választás mellett érvelt a Jobbik

Novák Előd (Jobbik) az egyfordulós választás mellett érvelve azt mondta, hogy az őszintébb és tisztább viszonyokat teremt, mert a két forduló között nem lehet szövetségeket kötni és visszaléptetni a jelölteket. A politikus a megfogalmazása szerint "kiszivárgott, elhíresült hangfelvételre" hivatkozva azt mondta, hogy Kubatov Gábor pártigazgató 2009 őszén elárulta: a "Fidesz egy olyan országos adatbázist épített ki, melyben mindenki pártszimpátiáját rögzítik." Novák Előd úgy vélte, hogy ezt a "törvénytelen adatbázist" használta a kormányoldal a választókerületek megrajzolására. A képviselő azt mondta, hogy az ügyet szeretnék bizottsággal vizsgáltatni, de a testület felállítását az MSZP sem támogatja.

Rendre utasították Molnár Zsoltot

A kétperces felszólalások során személyeskedéstől sem mentes szópárbaj alakult ki a jobbikos képviselők és a szocialista Molnár Zsolt között. A levezető elnök egyszer helyre is utasította az MSZP-s képviselőt. Molnár Zsolt azt mondta, hogy amíg Novák Előd a választójogi kérdésekkel foglalkozott, addig "ígéretesen kezdte a mai napot", de amikor az MSZP-vel való "konfrontálódásban és különböző legendák terjesztésében lett érdekelt, nyilván akkor ütött rajta az a sérülés, amit a Betyársereg és Tomcat okozhatott rajta". Latorcai János levezető elnök, megszakította a felszólalást és rendreutasította a politikust, aki ezt követően elnézést kért Novák Elődtől.

Fidesz: arányosabb választási rendszert teremt a javaslat

Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta, hogy az elképzelés a szakmai szempontok alapján a korábbinál sokkal arányosabb választási rendszert léptetne életbe. A politikus a lehető legtorzabb megközelítési formának nevezte, amikor valaki a vegyes választási rendszert igazságtalannak vagy aránytalannak gondolja. Kitért arra is, hogy az elmúlt húsz év egyik legnagyobb hiátusát pótolnák azzal, ha minden magyar állampolgár egyben választópolgár is lehetne. Elmondta, hogy amíg a jogszabály a határokon kívül élő állampolgárok számára egy szavazatot biztosítana, addig ő viszont azt szeretné, ha mindenkinek ugyanolyan mandátumai lennének a választások során.

Ivády Gábor a kisebb parlament létrehozását kifogásolta

A független Ivády Gábor szerint a kormányoldal döntései mögött - ide értve a jelenlegi előterjesztést is - pártpolitikai érdekek állnak. Úgy fogalmazott: a Fidesz mesterségesen generált igényt akar kielégíteni a kisebb parlament létrehozásával. Ezzel kapcsolatban számos kérdést fogalmazott meg, például azt, hogy ha kétszeresére nő egy választókerület, a képviselők vajon kétszer annyi időt töltenek-e majd ott. A képviselő azt kezdeményezte, hogy pártlistára csak az a politikus kerülhessen, aki egyéni körzetben is megméretteti magát, és háromszázalékos bejutási küszöböt javasolt a pártoknak.

Fidesz: számos kérdésben egyeztek az álláspontok

Az egyik fideszes előterjesztő, Kósa Lajos a vitára adott válaszában a pártok elképzeléseinek közös metszetét, valamint eltéréseit összegezte. Előbbi csoportba sorolta a kisebb parlament kialakítását, és mint mondta, az egyéni mandátumok arányát tekintve is sok az egyezőség a pártok álláspontjai között. Hozzátette: bár az LMP 3, a Jobbik pedig 4 százalékon áll, mégis minden párt elfogadja a bejutási küszöböt, az MSZP is egyetért a Fidesszel az 5 százalékban. A közös metszetbe sorolta a mandátumok kiosztásának módját is, és a kisebbségi képviseletet. Az eltérő vélemények között említette a kompenzáció számításának módját. Mint mondta, az előterjesztő álláspontját egyetlen másik párt sem támogatta. Ugyancsak megoszlottak a vélemények a kopogtatócédulák megtartásáról, de leszögezte: ezt a Fidesz a választási trükközési kiszűrése miatt tartja fontosnak.

Az ülést levezető Latorcai János a vitát a módosító javaslatok beadása érdekében hétfőn 13 órára elnapolta. Ezt követően a pénteki ülésnapot is bezárta, és közölte: a héten mintegy nyolcvan órán át ülésezett az Országgyűlés.

Személyeskedésektől sem mentes, kétperces hozzászólásokból álló vitában tárgyalta az új választási törvényjavaslatot a Tisztelt Ház délután.

Vita a demokráciáról, a választókerületekről

Több képviselő, köztük Karácsony Gergely (LMP) manipulatívnak tartotta a választókerületek fideszes politikusok általi meghatározását. A képviselő szerint elképzelhető lesz, hogy nem a legtöbb, hanem a második legnagyobb számú szavazatot kapott párt jusson a legtöbb mandátumhoz a parlamentben. Kósa Lajos (Fidesz) előterjesztőként a vádat visszautasította, és azt mondta: az előző választási eredmények alapján készített modellek ezt nem igazolják.

A vitában számos személyeskedő megjegyzés is elhangzott. Az LMP-s Ertsey Katalin "függetlenített KISZ-titkárnak" titulálta az egyik kormánypárti politikust, akit ugyan nem nevezett meg, de a fideszes Babák Mihályra utalt, többen pedig az ellentétes politikai oldalon lévők statisztikai ismereteit vitatták. Balczó Zoltán (Jobbik) diktatórikus demokráciának nevezte a jelenleg zajló folyamatokat, ezt Kósa Lajos visszautasította és azt mondta: nem használhatók lenini kifejezések a mostani Magyarországra. A szocialista Józsa István szerint a fideszes képviselők egypárti, "lényegükre optimalizált" választási javaslatot hoztak ide, és égbekiáltó csalásnak nevezte, hogy a győztes egyéni képviselő töredékszavazatai is hasznosulnak a listán. Ertsey Katalin - kifogásolva, hogy a kétperces hozzászólásokból álló vitában nem mondhatja el rendes felszólalását - a női kvótáról beszélt, mint mondta 16 százalékban határozná meg a női képviselők arányát. Reményei szerint erről többpárti módosító javaslatot terjeszt be az előterjesztéshez.

Molnár Oszkár: megtartható lenne a jelenlegi választókerület

A független Molnár Oszkár szerint megtarthatók lennének az egyéni választókerületek, ha egy listával 264 fős parlament jönne létre. A politikus - Szili Katalin és Ivády Gábor független képviselőtársai véleményét is tolmácsolva a kopogtatócédulát a korrupció melegágyának nevezte, ezért el kellene törölni azt. Molnár Oszkár három százalékra csökkentené a pártok számára a parlamentbe jutás küszöbértékét, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy jelenleg a választásnak nincs érvényességi küszöbje. Javasolta azt is, hogy csak az kerülhessen fel pártlistára, aki egyéni körzetben is megméreti magát.

Fidesz: eddig nem sikerült rendezni a határon túliak szavazati jogát

Hoppál Péter (Fidesz) azt mondta, hogy az elmúlt 22 évben nem sikerült megnyugtató módon rendezni a határon túli magyarság szavazati jogának kérdését. A politikus közölte, hogy eddig nem történt meg a státusztörvény nyomán a jogkibővítés. A képviselő úgy vélte, hogy a választójog kiterjesztésével egy fontos adósságot rendeznek.

Kitért arra, hogy a jelenlegi állapotok szerint a határon túli magyarok csak listára szavazhatnának. Érdemi és fontos vitakérdés lehet az, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki ülésén elhangzott felvetés, hogy a határon túli magyarok is két szavazatot, egyénit és listást is leadhassanak - tette hozzá.

Az új választási törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.

Ellenzéki kritikák a választójogi törvényjavaslatról

Hosszas, kétperces hozzászólásokból álló vitában kritizálták az ellenzéki képviselők az új választási törvényjavaslatot.

A független Molnár Oszkár azt mondta: a választókerületeket a Kubatov-lista alapján határozta meg a Fidesz. Hozzászólásával Novák Előd (Jobbik) is egyetértett, és kifogásolta, hogy Kubatov Gábor fideszes képviselő, pártigazgató - aki egy a választások előtt megjelent hír állítása szerint listát vezetett a fideszes szavazókról - nincs jelen a vitában.

Több ellenzéki felszólaló a tervezett választási rendszer aránytalanságát kifogásolta, mások az ajánlószelvény eltörlését szorgalmazták.

Molnár Zsolt (MSZP) szerint a javaslat nem tesz eleget az egyenlő választójog elvének, mert megkülönböztet határon túli, kisebbségi és általános szavazókat, akik más-más jogosultsággal rendelkeznek.

Többen azt kifogásolták, hogy a nagy jelentőségű törvényjavaslat tárgyalásánál az előterjesztő fideszes képviselők többsége nincs jelen.

Az előterjesztő képviseletében, a fideszes Balla György azt bírálta a vitában, hogy a parlament létszámának 199-re csökkentéséről senki sem beszélt. Kijelentette azt is: az ellenzéknek azért nem tetszik az egyfordulós választás, mert így már a voksolás előtt be kell jelentenie a pártoknak, hogy kikkel akarnak együttműködni a parlamentben.

Az LMP-s Karácsony Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatnak három olyan eleme is van, amelyre nincs nemzetközi, illetve európai példa. Ilyennek nevezte a győztesre leadott szavazatok után járó kompenzációt és a választókerületek besorolását, amelyet szerinte sehol sem a parlament, hanem szakmai grémium végez el. Szerinte a lakosság számához mérten ilyen nagy mértékű ajánlásra sincs példa, csak Dániában, de ott a parlamentben már bent lévő pártoknak nem kell ajánlószelvényt gyűjteniük.

A jobbikos Bana Tibor azt mondta, hogy a javaslattal a Fidesz célja egyértelműen az, hogy bebetonozza a hatalmát. Az lett volna egyenes a Fidesz részéről, ha a törvénybe egyszerűen beleírja, hogy az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a "Fidesz érdekei a lehetős legteljesebb mértékben teljesüljenek" - tette hozzá.

A független - volt fideszes - Molnár Oszkár azt mondta, hogy a javaslat magyar emberek érdeke ellen szól és a Fidesz érdekeit képviseli. Azt javasolta minden országgyűlési képviselőnek, hogy a választások után dolgozzanak egy fél évet függetlenként és egészen más szemüvegen keresztül néznék a parlament működését és az ország problémáit. Szerinte így "nem anyáznák egymást itt a pártok a parlamenti patkón belül", és inkább a választópolgárok érdekeit helyeznék előtérbe, saját pártjuk érdekeivel szemben.

Józsa István, MSZP-s politikus pedig azt javasolta a kormánypárti képviselőknek, hogy ne akarjanak alapelveket megsérteni és ne hozzanak létre olyan égbekiáltó aránytalanságot, hogy a győztesre leadott szavazat kettőt számít. "Nem azért mert akkor nem tudjuk önöket leváltani, mert így is, úgy is le fogjuk önöket váltani, de legalább a látszata maradjon meg annak, hogy ez egy igazságos, arányosságra törekvő választási rendszer" - jegyezte meg.

Lamperth Mónika (MSZP) a tárgyalt törvényjavaslat aránytalanabbá teszi a rendszert, mint a hatályos jogszabályok, de rosszabb a tavaly májusban vázolt fideszes elképzeléseknél is. A képviselő azt mondta, akkor sem tartanák igazságosnak a rendszert, ha a szocialisták kapnának kétharmados többséget.

Szili Katalin: egypárti látszatdemokrácia képét láttatja a javaslat

A független Szili Katalin felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte egy kelet-európai típusú, egypárti látszatdemokrácia kiépítésének képét és leplezetlen szándékát láttatja a javaslat, amely durván premizálja a győztest, és önzetlenséget megkérdőjelező, koncepciózus módon rajzolja át a választókerületeket.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a választási szakértők számításai szerint az új szabályok alapján a 2002-es és a 2006-os parlamenti választást is a Fidesz nyerte volna. Azt is elmondta, hogy neki, de számos kormánypárti képviselőnek sem lett volna módja bekapcsolódni a közéletbe, ha ez a választási szisztéma működött volna a rendszerváltás után. "Óvom önöket, ne próbálják feltalálni a pártverseny nélküli demokráciát, nem fog menni" - zárta felszólalását a politikus.

Jobbik: aránytalanabb lesz a rendszer

Bana Tibor (Jobbik) szerint aggályos, hogy nincsen érvényességi küszöb a javaslatban, amely bár időközi választások esetén elfogadható, de általános országgyűlési választások során szükség van az újonnan megalakuló parlament legitimitására. Az ellenzéki politikus szerint a változásokkal egy még inkább többségi rendszer jön létre, amely sokkal aránytalanabb lesz és amelynek egyértelmű célja a Fidesz bebetonozása.

KDNP: pártérdekek az ország érdekében

Salamon László (KDNP) arról beszélt: szerinte természetes, hogy a pártok saját érdekeiket próbálják meg érvényesíteni a javaslatban, de az igazi kérdés az, hogy a pártérdekek hogyan tudják az ország érdekeit szolgálni. A kormánypárti politikus elismerte, hogy a Fidesz javaslata a meglévő rendszert inkább a többségi választási rendszerek irányába mozdítja el, vagyis csökkenti a koalíciókötés szükségességének esélyét, de növeli a döntéshozatalok egyszerűségét.

Az LMP vezérszónoka szerint az új választási törvénnyel az aránytalanság extrém példáját sikerült létrehozni.

LMP: sérül az arányosság

Karácsony Gergely, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz csökkenő támogatottságát csak a választási rendszer manipulálásával tudja olyan szintre hozni, hogy ismét a kormányrúd közelébe kerülhessen. Eltértek a konszenzusos úttól, addig "matekoztak", amíg a számukra legelőnyösebb rendszert, választókerületi beosztást megtalálták - fogalmazott az ellenzéki képviselő, aki "Csak a Fidesz" feliratú pólóban mondta el felszólalását. Az aránytalanság extrém példáját sikerült létrehozni, így a kormánypárti szavazók voksa többet ér, és csak olyan párt tudja legyőzni a Fideszt, amely 3-5 százalékkal megelőzi országos támogatottságában - mondta. Kitért arra, egyetértenek vele, hogy a választókerületi egyenlőtlenségeket eddig nem tudták orvosolni, és ez súlyos mulasztás. A kisebb parlamentet is támogatják, a nemzetiségek képviseletének megvalósításával is egyetértenek, bár az előzetes regisztrációnak semmi értelmét nem látják - hangsúlyozta. Ugyanakkor a női kvóta mellett érvelt.

Karácsony Gergely szerint a fideszes indítvány sérti az arányosság elvét, különösen úgy, hogy a győztes jelöltet még töredékszavazatokkal is segítik. Az LMP képviselője a kétfordulós választási szisztéma megtartását javasolva, megemlítve, az segít abban, hogy a kormányzati alternatívák az állampolgárok számára egyértelműek legyenek. Véleménye szerint a törvényjavaslat megfosztja a magyar állampolgárokat attól a lehetőségtől, hogy leváltsák a kormányt. Felszólalása végén két diagramot mutatott a választókerületek lélekszámáról, hangsúlyozva, hogy az a Fidesznek kedvez. Az elnöklő Jakab István ekkor azt kérte, hogy "a Ház méltóságának megfelelően" mondja el a beszédét.

Vita arról, van-e konszenzus az új választási törvénnyel kapcsolatban

Az LMP-s Schiffer András ehhez azt tette hozzá, hogy szerinte még a Fidesz és a KDNP sem ért egyet a témában. Indoklásul azt mondta, hogy a kereszténydemokrata Salamon Lászlóval már másodszor csinálták meg azt, hogy kinevezik egy előkészítő bizottság élére, a testület jut valamire, majd a bizottsági munka eredménye "megy le a lefolyón". Erre reagálva Salamon László felidézte, hogy a választási rendszer kérdésében az általa vezetett bizottság nem tudott megállapodásra jutni: az összes parlamenti frakció elképzelését megvitatták, ám egyik sem kapott többséget, vagyis az albizottság nem tudott közös nevezőre jutni. A fideszes Vitányi István arra hívta fel a figyelmet, "hosszú könyörgés kellett ahhoz, hogy az LMP előterjessze írásbeli választójogi koncepcióját".

A jobbikos Novák Előd szerint abban igaza van Salamon Lászlónak, hogy a választási albizottság nem jutott megegyezésre, de ez várható is volt, mert - mint mondta - a testület paritásos alapon működött, és mivel a kormánypártiak nem voltak hajlandóak kompromisszumra, "ez egy színjáték" volt.

Az MSZP a választójogi törvényjavaslat visszavonását sürgette az előterjesztés általános vitájában, és új egyeztetést javasolt. A KDNP az indítvány demokratikusságát hangsúlyozta, a Jobbik viszont választási csalásként értékelte a választókerületi határok újrarajzolását. Abban azonban az MSZP és a Jobbik egyetértett, hogy bármilyen választási rendszer lesz is, legyőzik a Fideszt.

Az MSZP a javaslat visszavonását sürgeti

Lamperth Mónika, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: a kormánypártok indítványa kizárólag hatalmuk megtartására irányul. Kiemelte, a választási törvényjavaslat ahelyett, hogy arányosítaná a mandátumkiosztást, a tavalyi választáson a Fidesz-KDNP több mint 76 százalékos parlamenti többségét eredményezte volna. Megmagyarázhatatlannak és a választási szisztéma közérthetőségét célzó alapkövetelménnyel ellentétesnek nevezte, hogy a kormányoldal a győztes egyéni jelöltek után is töredékszavazatokat adna. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a választási rendszer aránytalansága visszaüthet a Fideszre. Bírálta, hogy a javaslat több kérdést, így például a választói névjegyzék összeállításának szabályait nyitva hagyja.

Szólt arról is, az MSZP változatlanul ellenzi, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok is szavazhassanak. Ennek alátámasztására idézte a mostani választójogi koncepciót kidolgozó fideszes Áder János 1993-as véleményét, aki akkor ugyanígy érvelt az Országgyűlésben.

KDNP: az új választási rendszer megfelel a demokratikus követelményeknek

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy az ellenzék soraiból, "különösen az MSZP-szimpatizáns médiáiból" olyan "szirénhangokat" lehet hallani, hogy az új választási rendszer aránytalan és antidemokratikus. "Ez nem igaz, a választási rendszer reformja megfelel a demokratikus követelményeknek, nem demokráciaellenes, hiszen továbbra lehetőséget biztosít a Fidesz-KDNP szövetségen kívüli más pártoknak is a parlamenti többség, ezáltal a kormányalakítás lehetőségének a megszerzésére" - mondta.

Szerinte így a választási eredményeket elsősorban a pártok teljesítménye, és nem a választójogi törvény fogja megszabni. Az egyfordulóssá alakuló rendszerrel kapcsolatban azt emelte ki, hogy leszűkíti a "hazug kampány" lehetőségét, tisztességesebb politizálásra kényszeríti a pártokat. Azt is kifejtette, hogy az új választási rendszer bevezetését követően nem lesz nehezebb összegyűjteni az ajánlószelvényeket, hiszen egy-egy választókerület mérete hozzávetőlegesen duplájára nő, így a kétszerannyi ajánlószelvényt lényegesen nagyobb lélekszámú területről kell összegyűjteni. Az új választási törvény méltón áll majd be Európa demokratikus választási rendszereinek sorába - zárta felszólalását a kereszténydemokrata politikus.

Jobbik: saját pályáján győzzük le a Fideszt

Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a Fidesz láthatóan saját magára szabta ezt a törvényjavaslatot. "De minket, jobbikosokat kemény fából faragtak. Hogyha kidobnak az ajtón, mi bemegyünk az ablakon és a saját pályájukon is le fogjuk győzni önöket!" - mondta. Az ellenzéki politikus a választókerületek határárának meghúzását a durva választási csalásnak, manipulációnak nevezte. Mint mondta, azt hitte az expozé alatt, hogy Kósa Lajos "lehazudja a csillagot is az égről". Szerinte már az is felháborító, hogy egy párt önálló képviselői indítványban határozza meg a választókerületek határait. "A sportban sem úgy működik, hogy az egyik csapat megrajzolja, hogy hol a kapu és magának sokkal kisebb kaput rajzol, mint az ellenfélnek" - reagált Kósa Lajos szavaira.

Példaként hozott egy heves megyei települést, amelyből nem is vezet út abba a választókerületbe, ahová tartozik. Szintén példaként hozta Pécset, amely a választókerületi kettébontás miatt "megéli Trianont", hiszen két széle egy választókerület, a közepe pedig egy másik. Ez szerinte nyilvánvaló spekuláció és nem a földrajzi határokat veszi figyelembe.

A jobbikos politikus a töredékszavazatok rendszere kapcsán azt hangsúlyozta: nem megengedhető, hogy a győztest is kompenzálják, ez nem az arányosság irányába viszi rendszert, ezért elfogadhatatlan. Azt is elmondta, hogy a Jobbik az ajánlószelvények rendszerét inkább eltörölné, mert a sok visszaélés miatt ez lassan nem választójogi, hanem büntetőjogi kategória lesz.

Kevesebb mint háromórás pihenő után péntek reggel a választójogi törvényjavaslat vitájával újra megkezdte a munkát az Országgyűlés. Kósa Lajos expozéjában azt hangsúlyozta, hogy az új választókerületi beosztás nem befolyásolja a végeredményt, párttársa, Gulyás Gergely pedig azt, hogy a javaslatnak nincs olyan eleme, amit legalább egy ellenzéki párt ne támogatna.

Kósa: a választókerületek új felosztása nem befolyásolja az eredményt

A tények azt igazolják, hogy a választókerületek új felosztása nem befolyásolja a választás eredményét - jelentette ki Kósa Lajos az országgyűlési képviselők választásáról szóló fideszes törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában. A képviselő arról a vitáról, hogy a választókerületek újrafelosztása kinek kedvez és kinek nem, azt mondta: szerinte ez csak olyan országokban jöhet szóba, ahol egyfordulós, a "győztes mindent visz" elve alapján működik a  választási rendszer, kellően hosszú adatsor áll rendelkezésre arról, melyik körzetben szavaznak a bal vagy jobboldalra, és csak két politikai szereplő van. Magyarországon ugyanakkor - folytatta - hat országgyűlési választás után csak négy körzetről lehet elmondani, hogy bármi történik, ott mindig a bal, vagy a jobboldal nyer. Kósa Lajos szerint ezért a tények nem támasztják alá azt a vélelmet, hogy itt bárki magának tudna kedvezni. Kijelentette: az új területi beosztás alapján az nyer, aki a régi besorolás alapján nyert volna, és bár egyes körzetben lehet módosítás, de önmagában a területfelosztás nem befolyásolja az eredményt.

Szabó Erika: átláthatóbb, egyszerűbb lesz a választási rendszer

Szabó Erika, területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár azt mondta, hogy az új választási rendszer átláthatóbb, egyszerűbb és a  választópolgároknak is könnyebben érthető lesz a jelenleginél. Hozzátette: az egyfordulós választási rendszer tisztább politikai viszonyokat teremt. Mint mondta, a javaslat a töredékszavazatok számításának új módszerét vezeti be, amelynek alapján egyetlen szavazat sem veszik el, azok sem, amelyeket a vesztes jelöltre adtak le, és azok sem, amelyeket a győztesre, de a mandátumszerzéshez már nem voltak szükségesek. A választókerületek arányossága kapcsán azt mondta: választókerületi határok meghatározása nem eredményezhet mindenkinek megfelelő beosztást, ugyanakkor a javaslat az Alaptörvénynek és az Alkotmánybíróság határozatainak megfelel. Kijelentette, hogy a kormány támogatja a javaslatot.

Fidesz: a választójogi törvénynek nincs olyan eleme, amit legalább egy ellenzéki párt ne támogatna

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka a választójogi törvényjavaslat vitájában kiemelte: az előterjesztésnek nincs olyan eleme, amit legalább egy ellenzéki párt ne támogatna. Emellett hangsúlyozta, hogy a demokratikus követelményeknek eleget téve a javaslat régi adósságokat törleszt. Ezek közé sorolta a parlament létszámának csökkentését és az új választókerületi beosztást, aláhúzva, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az év végével megsemmisítette a mostani körzethatárokat, és előírta, hogy az újakat ne kormányrendeletben, hanem kétharmados törvényben állapítsák meg.

Az Ab a választókerületek közötti különbségek kiegyenlítését is sürgette - mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ennek megfelelően - betartva a Velencei Bizottság ajánlását - az egyéni kerületek lélekszáma között az új szabályozás alapján sehol sem lesz 15 százalékosnál nagyobb különbség. A fideszes politikus kitért arra, hogy bár a kisebbségek parlamenti képviseletének hiánya nem alkotmányos mulasztás, a nemzetiségek mandátumszerzési lehetőségének biztosítását fontosnak tartják, erre a kétoldalú kapcsolatokban is ígéretet tett az ország, és az a magyar nemzetpolitika hitelesítése miatt is lényeges döntés.

A magyar állampolgárságú határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban arról beszélt, hogy az Európai Unió országai közül huszonnégyben az állampolgárság és a választójog - lakóhelytől függetlenül - együtt jár, és ez a Fidesz célja is. Erről szólva elmondta, kompromisszumos megoldásnak tekintik, hogy a határon túliak "félszavazatot" kapnának, azaz csak listára voksolhatnának. Mint mondta, erre az új alaptörvény lehetőséget ad és szerinte nemzetközi fórumok sem fognak kifogást emelni ellene.

Gulyás Gergely aláhúzta, hogy megőriznék a jelenlegi szisztéma több olyan elemét, amelyekben egyetértés van, vagy sokáig az volt: az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a vegyes rendszert és a kompenzációt. Az egyfordulós választási rendszer melletti érvként hozta fel, hogy tiszta helyzetet teremt és gyors kormányalakítást tesz lehetővé. Hozzáfűzte, hogy a parlamenti pártok közül csak az LMP tartaná fenn a kétfordulós rendszert.

Az egyéni választókerületi beosztással összefüggő bírálatokat tárgyszerűtlennek értékelte, mondván, figyelmen kívül hagyják, hogy most 25 és 75 ezres lélekszámú kerületek is vannak, illetve hogy a húsz éve csökkenő lakosságú Budapestnek ma az indokoltnál több mandátum jut. Hangsúlyozta, hogy a választókerületek közötti egyenlőtlenségeket a javaslat kiküszöböli. Szólt arról is, hogy a most javasolt szabályozás 1994-ben és 1998-ban az MSZP-nek, a legutóbbi két választáson pedig a Fidesznek kedvezett volna, így valótlanság azt állítani, hogy az a jobboldal érdekeit tükrözi.