Mindenhol rendben megkezdődött a voksolás – jelentette a Hír TV riportere a Nemzeti Választási Irodából. Egy kivétel volt, a Győr-Moson-Sopron megyei Potyond, ahol a legelső hírek szerint az éjszaka során feltörték a szavazókör épületének az ajtaját. Abban a szavazókörben később kezdődött meg a voksolás. Később a rendőrség közölte: nem indít nyomozást a rendőrség a reggel nyitva talált potyondi választóhelyiség ügyében, mert semmilyen jel nem utal arra, hogy bűncselekmény történt volna.

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint az önkormányzati választáson 10 351 szavazókörben adhatják le a választópolgárok a szavazataikat, az országgyűlési és EP-választáson 10 386 szavazókör volt Magyarországon (és 97 külföldön). Mintegy 8,2 millióan szavazhatnak az induló jelölőszervezetekre és az 57 ezer jelöltre, valamint – közvetve – kilencezer megyei és települési kompenzációs listákon szereplő jelöltekre. A jelöltek túlnyomó többsége – ahogy a korábbi választásokon is – függetlenként indult.

Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható 11 nemzetiség szavazólapja a vasárnapi nemzetiségi választáson. A roma és az örmény szavazólap azonban csak magyarul készült el, mivel e két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít.

Két vagy három szavazólapot kapnak a választók

A választópolgárok attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak, két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán.

Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.) A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek.
   
Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is.
    
A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
    
A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.
    
A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait idén már nem közvetlenül választják a választópolgárok, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában.

19 órakor lesz urnazárás

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hat alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: a 7, a 9, a 11, a 13, a 15 órai és a 17.30 órai adatokról.

A szavazókörök zárását követően, 19 óra után kezdődik meg a szavazatok összeszámlálása, az NVI internetes tájékoztató oldalán a főpolgármester, a polgármester- és képviselő-választás, valamint a megyei közgyűlési választás eredményeinek alakulása is nyomon követhető lesz. Az NVI arra számít, hogy az adatok döntő többsége este 11 óra körül már megérkezik a rendszerbe, de az összes adat rögzítése várhatóan hajnalig tart.

A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan érvényes lesz. Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják; így tehát ha valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így itt a képviselő-testület létszámának megfelelő számú „legtöbb” érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot. A megyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölőszervezetek.

A választás csak akkor lehet eredménytelen, ha azon senki nem szavazott (érvényesen) vagy ha a két legtöbb voksot kapó jelölt között szavazategyenlőség alakult ki a többszöri átszámolás után is.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy akkor, ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket – mivel polgármesterként is indult – megválasztják településvezetőnek.

További fontos tudnivalók

Szavazni személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával lehet

Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap

A „kiesett” jelölteket lehúzzák a szavazólapról

Jogorvoslati lehetőségek az eredménymegállapító határozat ellen