A zöld gazdaság lehet a kitörési pont a gazdasági válságból, amihez húzóágazattá kell tenni a környezetgazdaságot, növelni kell az energiahatékonyságot, illetve teret kell biztosítani a megújuló energiáknak, vázolta fel Nagy Andor, a környezetvédelmi bizottság kereszténydemokrata elnöke a Fidesz–KDNP szövetség következő kormányzati ciklusra vonatkozó terveit. Ezek az intézkedések kétszázezer új munkahelyet teremtenének, a finanszírozáshoz zöld Széchényi-tervet és zöld hitelintézetet hoznának létre – olvasható az Index interjújában.
Nagy Andor az általa – Matolcsy György felkérésére – készített koncepció részleteiről szólva elmondta: 2010-et a fordulat évének gondolja. Magyarországnak meg kell újulnia: „az elmúlt évtizedet elszúrtuk, és nem tehetjük meg, hogy a következő évtizedet is elszúrjuk” – jegyezte meg. Álláspontja szerint Magyarország számára kitörési pont lehet a gazdasági válságból a zöld gazdaság kialakítása, amelynek lényege, hogy kevesebb anyagot és kevesebb energiát használunk fel, és környezetbarát módon. A magyar gazdaság zöldítése alapvetően három dolgot jelent: a környezetgazdaság húzóágazattá fejlesztését, az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák térnyerését a fosszilis energiákkal szemben – hangsúlyozta a politikus.
„Jelenleg a megújuló energiák aránya Magyarországon 5,6 százalék, ezt az arányt 2020-ig meg lehetne négyszerezni, és húsz százalékra lehetne emelni. Az EU célkitűzése egyébként is az, hogy 2020-ra az uniós országokban átlagosan húsz százalék legyen a megújuló energiaforrások aránya. Magyarország egyelőre hivatalosan tizenhárom százalékot vállalt, ami benne is van a rendszerben, viszont ha húzóágazattá válik a zöld gazdaság, erre még bőven lehet rátenni. Ez ráadásul egybeesik Magyarország érdekeivel, hiszen így munkahelyeket lehet teremteni” – mondta a környezetvédelmi bizottság elnöke.
Kifejtette: „a koncepciót készítő csapat számításai szerint tíz év alatt, ha a zöld gazdaságot húzóágazatnak vesszük, kétszázezer munkahelyet is létre lehet hozni. Ez például az energiahatékonyság területén úgy nézne ki, hogy a négymillió magyar háztartás nem korszerű szigetelési rendszerével okozott pazarlását az állam energiahatékonysági programjának támogatásával lehetne visszafogni.
Ez a modell a kis- és középvállalkozásoknak teremtene lehetőséget, hogy a lakásokban korszerűsítsék a szigetelési és fűtési rendszereket. Megújuló energiát akkor érdemes ezekbe az épületekbe bevinni, ha azt se pazaroljuk. Tehát először energiahatékony szigetelési rendszerekre van szükség, utána megújuló energiát alkalmazni, harmadikként pedig fejleszteni a környezetipart, környezetgazdaságot”.
Nagy Andor szerint a zöld gazdaság fejlesztésének finanszírozásához szükséges pénz előteremtése nem okoz gondot, hiszen az EU-s fejlesztési pénzek egy része jelenleg is megújuló energiás programokra, környezetgazdasági fejlesztésre, energiahatékonyság-növelésre szolgálhatna, ha a jelenlegi kormány kiemelten kezelné ezt a területet.
Az uniós pénzeken kívül Magyarország szén-dioxid-kvótáinak értékesítéséből is származhatnak bevételek, jelenleg százmillió tonna tartalékkal rendelkezünk. A kiotói jegyzőkönyv alapján az ebből származó pénzeket amúgy is zöld beruházásokra kell fordítani. A zöld adópolitika és a zöld adózás is segíthet abban, hogy ne a munkajárulékokat kelljen emelni, hanem a szennyezőket megadóztatni, és az abból befolyt összeget is a zöld gazdaság fejlesztésére fordítani. Ha a megnevezett forrásokhoz még a pályázatokhoz szükséges önerőt is hozzáadjuk, amit a vállalkozóknak, önkormányzatoknak kell betenniük, akkor már annyi pénzről beszélünk, amiből négy év alatt látványos eredményeket lehet produkálni – tette hozzá.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség környezetvédelmi kabinetjének vezetője úgy gondolja: a következő kormánynak át kéne csoportosítani a rendelkezésre álló forrásokat, kellene csinálni egy zöld Széchényi-tervet, amelynek célja a zöld gazdaság megalapozása, olyan energiahatékony rendszerek létrehozásának támogatása, melyek Magyarország energiafüggőségét csökkentenék.
Nagy Andor, a zöld Széchényi-terv mellett azt javasolja koncepciójában, hogy hozzanak létre egy zöld fejlesztési bankot, ami olyan visszafizetendő hiteleket bocsátana ki, amelyek szintén a zöld gazdaság fejlődését célozzák meg. Ennek csak részben kéne állami banknak lennie, a magántőkét is érdemes lenne bevonni. Például egy ilyen hitelintézet zöld kötvényeket is kibocsáthatna, zöld befektetési alapokat generálhatna. A világban egyébként ez tendencia, hogy befektetési alapok ilyen jellegű fejlesztésekbe invesztálnak.
A politikus az ország energiastratégiájára vonatkozó kérdésre adott válaszában felhívta a figyelmet arra, Magyarországnak három komoly kihívással kell megküzdenie: az egyik az államadósság eltúlzott mértéke, a másik a kevés gyerekszületés miatti demográfiai probléma, a harmadik pedig az energiafüggőség. Magyarország gázzszükségletének nyolcvan százaléka egy helyről, Oroszországból, a Gazpromon keresztül érkezik. Ez gazdaságilag nem helyes, hiszen egy ország gazdasága nem függhet ilyen mértékben külső tényezőktől, sőt nemzetbiztonsági kockázata is van – jegyezte meg.
Hozzátette: a helyzeten hosszú távon javíthat a paksi atomerőmű bővítése, Magyarország ugyanis nem engedheti meg magának, hogy lemondjon az atomenergiáról. Mint mondta: a környezetvédelmi bizottság elnökeként sem atomenergia-ellenes, inkább megújuló energia pártinak tartja magát. Szerinte a kettő együttműködése adhat ki egy olyan egészséges energiamixet, ami csökkenti a fosszilis energiaforrások használatát, illetve amivel együtt lehet élni.
Nagy Andor álláspontja szerint Magyarország a zöld gazdaság kiépítésével, az energiahatékonyság javításával és a megújuló energiák térnyerésével hosszú távon akár az energiaautonómiát is megcélozhatná.
