Szükség van-e új alkotmányra, s ha igen, akkor milyenre? Bár sokan azt hitték a rendszerváltáskor, hogy elég kicserélni a jogszabályokat és kapunk egy jól működő jogrendszert, ez nem így történt! Ennek legfontosabb oka, hogy a két kulcselem, az erkölcsiség és az érvelés elhanyagolttá vált az elmúlt 20 évben. A Taláros Testület január 25-26-i teljes ülésének napirendje.
Közjogi méltóságok mutatták be az alkotmány kommentárkötetét Budapesten az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen.
Sólyom László köztársasági elnök mérföldkőnek nevezte a kötet kiadását, ahogy fogalmazott: „végre egy igazi kommentár!" A mű különös értékének nevezte a 80 oldalas módszertani tanulmányt az alkotmányértelmezés művészetéről. Nem titkolta: még alkotmánybíróként ő szerette volna ezt a kötetet megírni, szerkeszteni. Szólt arról is, hogy a kötet generációváltást jelent, hiszen fiatal munkatársak készítették: „…ez egy új nemzedék műve.” Kiemelte: a kommentár legfontosabb érdeme, hogy a szerzők és a szerkesztő a magyar alkotmányjogi kultúrát szeretnék szolgálni és elmélyíteni, emelni az alkotmányjogi érvelés színvonalát, ugyanakkor hiányolta, hogy „kimaradt belőle a hivatásos alkotmányértelmezők, azaz az ombudsmanok munkássága.”
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke - az alkotmányjogi kommentár műfajának nemzetközi és magyar történeti fejlődését ismertetése mellett - szólt arról, hogy a kötet ajánlása is felveti a kérdést: „Szükség van-e új alkotmányra, s ha igen, akkor milyenre? Minden érintett érzékeli, hogy az alkotmányozásra szükség van, ugyanakkor súlyos érvek szólnak ellene is". Véleménye szerint: „… hogyha nincs olyan kirívó súlyos hiányosság, ami feltétlen beavatkozást igényelne, fölösleges a módosítás.” Továbbá: „hogyha az alkotmányt megbolygatjuk, ezzel deklaráltuk és folyamatosan bizonyítjuk róla, hogy valamiért nem jó anélkül, hogy biztosak lennénk abban, hogy tudnánk, és ha igen, mit a helyére állítani!" Összegzésként említette: „… az átfogó alkotmányreform felvetése jogos és igazolt, de csak a legnagyobb óvatossággal lehet a tettek mezejére lépni!”
Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a kommentár „hihetetlenül sok" gondolatot ébreszt olvasójában: „…a rendszerváltás óta a közjog területén, az egyik legsikeresebb szellemi vállalkozás!” Emlékeztetett rá: „ A kötet bevallottan gyakorlati jogalkalmazóknak készült, inkább elméleti kérdéseket vet fel és megadja a megoldáshoz szükséges segítséget”. Felhívta a figyelmet és állította: „…a rendszerváltás előtt a legelvetemültebb bíróknak sem jutott eszébe, hogy az alkotmányra hivatkozzanak ítéleteikben. Így bíró-generációk nőttek fel úgy, hogy az alkalmazandó jogszabályon kívül az alkotmányra, az alkotmányos elvekre, a nemzetközi bíróságok esetjogára hivatkoztak volna, vagyis kihalt az esetjogi gondolkodás". Mondandóját igazolva, idézte a statisztikát: „…1990 óta a Legfelsőbb Bíróság által közzétett 2.500 büntető ítéletben kevesebb, mint 100 hivatkozott alkotmánnyal összefüggő kérdésekre. A bíróságok tevékenysége során alapvető fontosságú a jogszabályok alkotmány-konform értelmezése, hogy az alkotmányos elvek a jogszabályok értelmezésében nagyobb szerepet kapjanak, ehhez nyújt segítséget a kötet”.
Jakab András, a kötet szerkesztője elmondta: „Bár sokan azt hitték a rendszerváltáskor, hogy elég kicserélni a jogszabályokat és kapunk egy jól működő jogrendszert, ez nem így történt! … Ennek legfontosabb oka, hogy a két kulcselem, az erkölcsiség és az érvelés elhanyagolttá vált az elmúlt 20 évben.” Álláspontja szerint színvonalas alkotmánykommentárt erkölcsi vízió nélkül nem lehet megalkotni, továbbá a magyar jogi kultúra túlzottan szövegkötött. Hangsúlyozta volt: „… a rendes bíróságoknak a döntéseik meghozatalakor a társadalmi elvárásokat is figyelembe kell venniük, továbbá szükség van arra, hogy rendszeresen szakmai visszajelzéseket kapjanak a bíróságok!”
A Taláros Testület „nyilvánvalóan alaptalannak” minősítette január 11-i határozatával a Tolna várostól különválni szándékozó mözsiek indítványát. A történet dióhéjban: Mözsön 2008. március 9-én véleménynyilvánító népszavazáson döntöttek a településrész önállóságáról. Gyenesei István - akkori önkormányzati miniszter - azonban nem terjesztette a köztársasági elnök elé az 1966 óta Tolna részét képező, ma mintegy 2200 fős község önállóvá válását. Arra hivatkozott, hogy Tolna és Mözs négy utcát érintően összeépült, így az elváló településrész földrajzilag nem különül el egymástól. Mözs elválását előkészítő bizottság a Fővárosi Bírósághoz fordult, amely gyors lépésben jogerősen elutasította a miniszteri döntés elleni jogorvoslati kérelmet. A bizottság ezt követően benyújtott indítványában az önkormányzati törvény alkotmányellenességének vizsgálatát kérte a Taláros Testülettől. Álláspontjuk szerint a törvényben az új község alapítására vonatkozó kritériumok sértik az alkotmány 42. paragrafusában foglaltakat, mivel sem az alaptörvény, sem egyéb jogszabály nem tartalmaz egyértelmű megfogalmazást arra vonatkozóan, hogy mit kell érteni „földrajzi elkülönülés” alatt. Berezi Sándor, a mözsi bizottság elnöke szerint mindez téves jogértelmezés, mely jogbizonytalansághoz vezet. Állítja: „az Alkotmánybíróság formai okból utasította el az indítványt”, - ezért pontosítva, ismét benyújtották.
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén foglalkozik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 11. § a) pontjának alkotmányosságával.
Megbeszélik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2. § (6) bekezdése, 18. §-a, 19-a és 20. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.
Szó lesz a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 99. § (1) bekezdésének, valamint 101. § (2) bekezdés első mondatának alkotmányosságáról.
Harmadszor lesz napirenden az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény alkotmányosságát elemző határozattervezet.
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 294/2009. (VI. 18.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság Országgyűlés által választott tagjai között kapjon helyet magyar nyelv- és irodalom tanári képesítéssel rendelkező választópolgár?”
Kifogásban kérdőjelezték meg az Országos Választási Bizottság 297/2009. (VI. 18.) OVB határozatát. Az OVB hitelesítette a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság elnökét a miniszterelnök kezdeményezésére a köztársasági elnök előterjesztésére az Országgyűlés válassza meg?”
Napirendre kerül az Országos Választási Bizottság 403/2009. (X. 8.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki: az Alkotmánybíróság tagjának a határozat meghozatala során az iratokhoz csatolt különvéleménye hivatalos lapban ne kerüljön közzétételre?”
Megvitatják az Országos Választási Bizottság 406/2009. (X. 8.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a személyi szabadságukban az állam által jogtalanul korlátozottak tisztességes kártérítéséről úgy, hogy a jogtalan fogva tartásért az állam által fizetendő nem vagyoni kártérítés ne lehessen kevesebb 3 millió Ft alapdíjnál plusz a fogva tartás minden napjára számított 160.000 forintnál.”
Kedden tűzik napirendre a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 14. § (4) bekezdésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetet.
Megtárgyalják a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 27. §-ának alkotmányosságát.
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 388/2009. (IX. 22.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy az áramszolgáltatók ne vásárolhassanak a szabad piaci feltételek alapján elérhető és a biztonságos ellátás követelményeinek megfelelő legolcsóbb áramnál drágább áramot.”
Kifogásban kérdőjelezték meg az Országos Választási Bizottság 296/2009. (VI. 18.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Támogatjuk, hogy Magyarországon ne legyen olimpia.”
Határozattervezet készült az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 136. § (1) bekezdésének és 143. § (1) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.
A keddi teljes ülés végén egy végzéstervezetről is tárgyalnak.
