Az Alkotmánybíróság 2009. május 11-én meghozott és a Magyar Közlönyben közzétett határozatában alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, illetve annak módosításáról szóló több rendeletét. E rendeletek között van az 59/2007. (12. 28.) számú önkormányzati rendelet is, mely úgy módosította az építési szabályzatot, hogy gyakorlatilag kizárta a város területén nagyhatósugarú katonai radar létesítését.

Az Alkotmánybíróságnál a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője kezdeményezte a katonai radar létesítését kizáró rendelet alkotmányossági vizsgálatát, mert az általa lefolytatott törvényességi ellenőrzés során észlelte, hogy e rendelet több magasabb szintű jogszabállyal (így az országos építésügyi követelményekkel) ellentétes. Az indítványozó arra is rámutatott, hogy a rendelet egy olyan alaprendelet módosításáról szól, melyet a Közgyűlés már 2006-ban hatályon kívül helyezett.

Az Alkotmánybíróság a formai alkotmányellenességet vizsgálva megállapította, hogy a Közgyűlés által módosítani (kiegészíteni) kívánt 2004-ben született alaprendeletet maga a Közgyűlés még 2006-ban hatályon kívül helyezte, amikor új építési szabályzatot és szabályozási tervet állapított meg. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a Közgyűlés a 2006-ban alkotott új építési rendeletét rövid idő után szintén hatályon kívül helyezte, majd 2006 és 2008 között többször is alkotott rendeletet a hatályon kívül helyezett 2004-es rendelet módosításáról.

Az alkotmánybírósági vizsgálatban elsődleges alkotmányossági kérdés volt, hogy az új (módosító) rendelkezések megalkotása a jogbiztonság alkotmányos követelményével összhangban történt-e. A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság, melynek lényege, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek. Alkotmányos követelmény, hogy jogalkotásra csak a jogbiztonság elvének megfelelően kerülhet sor. Ennek részeként a jogszabályok módosítása, hatályba léptetése ésszerű rendben kell, hogy történjék, a módosításoknak egyértelműeknek, követhetőknek és áttekinthetőknek kell lenniük mind a jogalanyok, mind a jogalkalmazó szervek számára.

Az Alkotmánybíróság jelen határozatában megállapította, hogy a fenti, valamint a 2006 és 2008 között született módosító rendeletek megalkotása ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvével, mivel hatályon kívül helyezett jogszabály módosításáról rendelkeznek. Ezzel a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető helyzetet hoztak létre, mert egy megyei jogú város alapvető életviszonyai, a településrendezés és az építés helyi rendjének szabályai szempontjából tartalmaznak közjogilag érvénytelen szabályokat.

A megsemmisített rendeletek 2009. december 31-én vesztik hatályukat.

A Kereszténydemokrata Néppárt azt kéri Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy kérjen kihirdetés előtti alkotmányossági normakontrollt a hamarjában elfogadott Bajnai-féle adócsomag tanulószerződésekre vonatkozó passzusával szemben. Kuzma László, a párt szakpolitikusa állítja: az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata szerint nem lehet „salátatörvényben" szakmapolitikai szabályokat megváltoztatni. Elmondta: a szabályozás megváltozása amellett, hogy jogalkotási szempontból elfogadhatatlan, hátrányosan érinti azokat a szakképzésben részt vevő fiatalokat, akik valamilyen céggel állnak szerződésben, azaz úgynevezett tanulószerződésük van. De rosszul járnak a cégek is - hangsúlyozta -, hiszen a kormány e módosítással kevesebb támogatást ad a vállalkozásoknak a fiatalok képzéséhez. Emiatt várható, hogy sok cég felbontja ezeket a megállapodásokat, illetve nem köt újat. Megjegyezte: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint jelenleg 44 ezer ilyen szerződés van. Nagy gondnak nevezte a politikus, hogy ez a változás várhatóan a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képzésére lesz negatív hatással. Bejelentette: ha szükséges, akkor a KDNP közvetlenül fordul majd az Alkotmánybírósághoz.

Pettkó András szerint kifogásolható az adó-csomag családi pótlékról szóló rendelkezése is.  A független országgyűlési képviselő is arra kéri Sólyom László köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem véleményeztesse az Alkotmánybírósággal, mondván: „A családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságnak minősítő rendelkezés alkotmányellenes, mert a kihirdetését megelőző időre állapít meg adókötelezettséget. A módosítás visszamenőleges szja-kötelezettséget jelent majd a törvény kihirdetése előtti időre is, mert az első fél évben kapott jövedelmet is magasabb adósávba kényszerítheti a szeptembertől kapott családi pótlék." A kormány által megszavazott új szabályozás szeptembertől lép életbe, a családi pótlékra vonatkozó változtatás azonban azt jelenti, hogy bár adót nem kell utána fizetni, de az szja-alapba beleszámít. A törvény szerint az adózók adóév alapján fizetnek és mivel a családi pótlék januárig visszamenőlegesen az adóalap részét képezi, emiatt sokan a magasabb adósávba kerülhetnek. A jogalkotási törvény szerint a jogszabály kihirdetése előtti időszakra nem állapítható meg adófizetési kötelezettség. Ezek szerint a családi pótlékra vonatkozó rendelkezés alkotmánysértő. A politikus az adózók jogbiztonsága érdekében azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy emeljen vétót és véleményeztesse a törvényt az Alkotmánybírósággal.

Közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz a Duna TV, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Közalapítvány ellenőrző testületének elnöke, szót emelve „a kuratóriumok elnökségében törvényileg előírt kormánypárti-ellenzéki egyensúly felborulása" ellen. Veres László, Jaczkovics László Gábor és Bencze Izabella azzal érvelnek, hogy „nem felel meg az alkotmányos előírásnak, az SZDSZ ellenzéki pártnak minősítése.”

Beadványukban hangsúlyozzák: az SZDSZ a kormánykoalícióból való tavalyi kilépést követően formálisan ellenzékbe vonult, ettől kezdve az SZDSZ által a közmédiumokba delegált kuratóriumi elnökségi tagok jogilag ellenzéki delegáltnak számítottak” – jegyzik meg, hozzátéve: azóta az SZDSZ közreműködésével megalakult a Bajnai-kormány. Az SZDSZ országos tanácsa, ügyvivői testülete és frakciója formális aktusaival támogatta a jelölt miniszterelnöki kinevezését. Az SZDSZ parlamenti frakciójának tagjai az új miniszterelnök és a leendő kormány programjának parlamenti támogatásukról írásban biztosították a miniszterelnök-jelöltet, és megszavazták az MSZP képviselői által benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványt, ezzel Bajnai Gordon miniszterelnökké történő kinevezését – sorolja közleményében a három ET-elnök. „Mindezek alapján az SZDSZ – megfelelve az Alkotmánybíróság 1999-es jogi kritériumainak – immáron objektív, formális ismérvek alapján is kormánypártnak minősül. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 14-14, a Duna Televíziót felügyelő testületének 12 tagja közül kettőt-kettőt, illetve egyet delegált a Szabad Demokraták Szövetsége; ha őket ismételten a kormányoldalhoz számítanák, egyensúlyba kell hozni a kormányoldal és az ellenzék delegáltjainak arányát a paritás megteremtése érdekében. A kormányoldal–ellenzék egyenlő arányának felborulása a kuratóriumokban alapjaiban sérti a médiatörvény előírásait, egyben ellehetetleníti a közvélemény megfelelő tájékoztatását, a közmédiumok független működését” – fogalmaz Veres László, Jaczkovics László Gábor és Bencze Izabella.

Az Alkotmánybíróság hétfőn foglalkozik azzal a határozattervezettel, amely mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült. Az indítványozó szerint az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a választás napján nem a lakó, illetve bejelentett tartózkodási helyén tartózkodó, az Alkotmány alapján választójogosultsággal rendelkező állampolgárok számára az önkormányzati képviselők választásán aktív választójoguk gyakorlásának módját és garanciáit szabályozzák.

A testület elé kerül a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.

Határozattervezet készült a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 29. § (1) és (3) bekezdéseinek alkotmányosságával összefüggésben.

Szóba kerül a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. § (3)-(6) bekezdéseinek alkotmányosságát elemző határozattervezet.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Határozat születhet a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontjának alkotmányosságával összefüggésben is.

Napirendre kerül a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület L4 jelű intenzív kertvárosias lakóterület keretövezetbe sorolt területeire vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 12/2007. (IV. 10.) számú rendelet alkotmányosságát támadó indítvány. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára tárgyalja a teljes ülés.

Szóba lesz a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület központjában változtatási tilalom elrendeléséről szóló 13/2007. (IV. 10.) sz. rendelet alkotmányosságát elemző határozattervezetről is. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára tárgyalja a teljes ülés.

Az alkotmánybírák megkezdik a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2008. december 8-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. A köztársasági elnök 2008. december 29-én küldte meg véleményezésre a jogszabályt az Alkotmánybíróságnak.

Megvizsgálják a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazható szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdés utolsó mondatának alkotmányosságát.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 143. §-ával összefüggésben az országgyűlési frakcióból kizárás szabályait veszi górcső alá.

Megvitatják a Büntető törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény 269. §-a (közösség elleni izgatás) alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Megtárgyalják azt a határozattervezetet, amely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alkotmányossági vizsgálata kapcsán készült.

Kedden tanácskoznak a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 241. § (1) bekezdés a), c), d), e), f) pontjainak alkotmányosságáról.

Megbeszélik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2008. augusztus 31-ig hatályos 48. § (1) bekezdés alkotmányosságával összefüggő határozattervezetet.

Negyedszer kerül napirendre a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (3) bekezdésének, valamint a 21/A. § (5) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata. Az indítványozó szerint alkotmányossági aggályok merülnek fel a jármű üzembentartójának objektív felelősségével összefüggésben.

Megtámadták a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-ának és 70/C. §-ának az alkotmányosságát.

Határozattervezet készült a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénnyel összefüggésben a művészeti tevékenységre speciálisan kialakított gazdálkodási forma hiányában megnyilvánuló alkotmányellenes mulasztás vizsgálata tárgyában.

Egy indítványozó a fegyveres erők hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 289. § (2) bekezdésének alkotmányosságát kérdőjelezte meg.