Nem csak az alkotmányosság, hanem a jog és az igazságosság is győzedelmeskedett! Dugába dőlt a középosztály megnyomorítására kitervelt elképzelés! Az ország azért nyújt rossz teljesítményt, mert rossz kormánya van, amely olyan elhibázott, igazságtalan és érzéketlen döntéseket hoz, mint az ingatlanadóval kapcsolatos törvény. Az Alkotmánybíróság ülésének e heti napirendje.
A Taláros Testület Alkotmányellenesnek nyilvánította az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénynek a lakóingatlanok adójára vonatkozó rendelkezéseit, s azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Ugyanakkor a vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy értékű személygépkocsikra vonatkozó rész hatályban marad. (A vagyonadó részeként január 1-től kellett volna bevallani és fizetni - két részletben, először az szja-val együtt, majd szeptember végéig - az ingatlanadót. Fizetni a harminc millió forint feletti értéktől kellett volna, két lakás esetén a második 15 millióig lett volna adómentes. A harmadik lakás után az első forinttól kellett volna befizetni az adót, függetlenül az ingatlan értékétől.)
Az Alkotmánybíróság indoklása szerint a törvény több pontja is sérti a jogbiztonságot. A lakóingatlanok adójának alapját az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, s a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a törvényhozó a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adót még önadózással is párosította, ezzel a megoldással a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanságból eredő kockázatot egyoldalúan az adóalanyokra hárította, ami sérti a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot. A törvény ellentmondásos szabályai következtében az sem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez szintén sérti a jogbiztonságot.
A döntést a Taláros Testület egyhangúlag hozta.
A KDNP szerint nem csak az alkotmányosság, hanem a jog és az igazságosság is győzedelmeskedett reagált. Halász Zsuzsa, a párt szóvivője kiemelte: „dugába dőlt a kormánynak a középosztály megnyomorítására kitervelt elképzelése!” Hozzátette: nincs kétségük afelől, hogy ehelyett kieszel majd valami mást a Bajnai-kormány, de remélik, hogy erre már nem lesz ideje.
A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság ingatlanadót eltörlő döntése világosan mutatja, hogy a kormány elbukott, a magyar emberek pedig győzelmet arattak. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője arra szólította fel a kormányt, hogy „ne kezdjen el trükközni", fogadja el, hogy vereséget szenvedett. Hozzátette: az Alkotmánybíróság döntése világosan mutatja, hogy nem Magyarországgal, a magyar emberekkel van a probléma, hanem a kormánnyal; az ország azért nyújt rossz teljesítményt, mert rossz kormánya van, amely olyan elhibázott, igazságtalan és érzéketlen döntéseket hoz, mint az ingatlanadóval kapcsolatos törvény.
+
Az MSZP ismeri az Alkotmánybíróság ingatlanadót eltörlő döntését, de annak indoklását még tanulmányoznia kell hangsúlyozta Nyakó István, az MSZP szóvivője. Felhívta arra a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság csak a vagyoni típusú adók egy részét törölte el. Arra a kérdésre, hogy készülnek-e tervek, hogyan lehet pótolni a vagyonadóból tervezett közel 50 milliárd forintos bevételt, Nyakó István elmondta: erről korai lenne addig nyilatkozni, amíg szakértőik át nem tanulmányozták az Alkotmánybíróság részletes indoklását.
A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) szerint az Alkotmánybíróság a jogalkotás szakmaiságába vetett hitet állította vissza azzal, hogy megsemmisítette a vagyonadó ingatlanadóra vonatkozó részét - közölte szerdán a szervezet. A közlemény rámutat: az okleveles adószakértők időben jelezték szakmai kifogásaikat alkotmánybírósági beadványok keretében, ahol rögzítették, hogy az adóalany meghatározása nem egyértelmű; az adófizetés megosztásának (tulajdonos és haszonélvező közötti) szabályai nem kellően megalapozottak; az adóalap meghatározása nem volt egyértelmű; a szankciórendszer pedig aránytalan. A törvénnyel kapcsolatban felmerült problémák és visszásságok sokasága, a beadott alkotmánybírósági beadványok nagy száma ráirányították a figyelmet a téma fontosságára, társadalmi érzékenységére és a szakmaiság hiányára - jegyzi meg a közlemény. Hozzáteszi: a MOKLASZ sajnálattal vette tudomásul, hogy ebben az esetben is elmaradtak a törvényalkotás előtti szakmai egyeztetések, hatástanulmányok, amelyek után valóban elfogadható és megalapozott, végrehajtható törvény születhetett volna.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is üdvözölte az Alkotmánybíróság határozatát. Szabó Máté 2009 nyarán fordult az Alkotmánybírósághoz és azzal érvelt, hogy a szabályozás semmilyen fogódzót nem ad sem az adóalany, sem az adóhatóság számára egy adott ingatlan tényleges forgalmi értékének számításához. Ugyanakkor a törvény bírsággal és késedelmi pótlékkal szankcionálta volna, ha a bevallásban az adózó akár tévedésből is a forgalmi értéket - ezáltal az adóalapot - 10 százaléknál nagyobb eltéréssel adja meg. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa emellett kifogásolta még azt is, hogy a törvény szövege többféleképpen értelmezhető előírásokat tartalmazott, a mentesség megállapításánál pedig kizárólag az ingatlan értékét vette figyelembe, a tulajdonosok számát nem.
A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a vagyonadó bevezetése helyes és igazságos, mert az arányos közteherviselést, a szolidaritás elvét erősíti. Az Alkotmánybíróság mindössze a törvény két technikai részét kifogásolta, mert egyrészt a forgalmi érték megállapításakor 10 százalékánál nagyobb arányú eltéréseknél sem tartotta jogosnak adóbírság kiszabását, másrészt a vagyoni értékű jogok pontosabb definícióját tartotta szükségesnek. Az Alkotmánybíróság nem talált kifogásolnivalót a vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy értékű személygépkocsikra vonatkozó passzusokban, azok hatályban maradnak. A kormány most áttekinti, hogy ezek a technikai hiányosságok miként és mennyi idő alatt orvosolhatóak jogszabály-módosítással. A kormány azt is vizsgálja, hogy a kieső bevételeket milyen módon tudja ellensúlyozni.
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén foglalkozik a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 14. § (4) bekezdésének alkotmányosságával.
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 388/2009. (IX. 22.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy az áramszolgáltatók ne vásárolhassanak a szabad piaci feltételek alapján elérhető és a biztonságos ellátás követelményeinek megfelelő legolcsóbb áramnál drágább áramot.”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 386/2009. (IX. 15.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Támogatjuk, hogy Magyarországon ne legyen olimpia.”
Határozattervezet készült az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 136. § (1) bekezdésének és 143. § (1) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.
Napirenden lesz az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 17. § (3) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség szempontjából megvizsgálják a személyes kárpótlással kapcsolatos jogszabályokat.
Megvitatják a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett alkotmányellenes mulasztás vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.
Megvizsgálják az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 3/C. § (1) bekezdése a) pontjának, valamint a (3) bekezdés első fordulatának alkotmányosságát.
Szóba kerül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 41. § (6) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezet.
Kedden kerül napirendre a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 3. számú melléklet „20. Iskolai oktatás” cím ee) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Megtárgyalják az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (2) bekezdés f) pontjának alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezetet.
Határozattervezet készült a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 11. § (3) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.
Megkérdőjelezték a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 402. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.
A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.
