Újra teljes a Taláros Testület! Változatlan az Alkotmánybíróság iránti bizalmi-index is. Tartósan listavezetők a bíróságok, ügyészség, ombudsmanok, rendőrség, a kormány, a civil és pártszervezetek előtt.  (2008. július 3-an járt le Bihari Mihály es Kukorelli István mandátuma, helyükre két éven át képtelen volt pótlásukra az Országgyűlés. A választások jóvoltából, idén, július 22-én „megtört jég": Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt kooptálták az Alkotmánybírságba.)

Őszi első ülésén hozott határozatában egyhangúlag elutasította azokat az indítványokat, amelyek az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset alkotmányellenességet állították. A személyi jövedelemadó (szja) törvény 2010. január elsejétől hatályos rendelkezései megváltoztatták az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás személyesen közreműködő magánszemély tagjainak a jövedelemadó fizetési kötelezettséget. A változás lényege, hogy az összevontan adózó jövedelem megállapításánál a tevékenységre jellemző keresetet kell figyelembe venni. Az új szabályok szerint a külön adózó, más jövedelemből az összevont adóalapba kell átcsoportosítania az adózónak annyit, amennyi a „tevékenység piaci értéke" szerinti összeget eléri. A törvény háromféle, választható számítási módot tartalmaz a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás meghatározására.

Az Alkotmánybíróság nem fogadta el az indítványozóknak azt az állítását, hogy a támadott szabályok egy olyan definícióra - a tevékenységre jellemző kereset fogalmára - épülnek, ami értelmezhetetlen es a gyakorlatban alkalmazhatatlan. A Taláros Testület szerint az indítványban kifogásolt jogszabály szövegéből, összefüggéseiből nem lehet olyan megalapozott következtetésre jutni, hogy azok tartalma a jogalkalmazás számára eleve értelmezhetetlen lenne, és emiatt e szabályok sértenék a jogbiztonságot. A bizonyos mértékű értékelést engedő fogalmak használata a jogi szabályozás hagyományos eszköze, amely a jogalkalmazó jogilag kötött döntési felhatalmazását jelenti. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagában az sem tekinthető alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó az érintett rendelkezések érvényesülését, a tevékenységre jellemző kereset fogalmat az eset összes körülményei figyelembevételével rendeli megállapítani.

A Taláros Testület megállapította azt is, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályozása nem szakad el az adóalany jövedelmi es vagyoni viszonyaitól, ezért nem sérti az Alkotmány közteherviselésre vonatkozó rendelkezését. A piaci viszonyoknak megfelelő díjazás alkalmazása nem minősül elvárt vagy vélelmezett jövedelem előírásának, hanem az olyan ténylegesen elért jövedelmet jelent, amely az érintett adóalany által folytatott tevékenység eredményének tudható be. Az szja-törvény a vizsgált esetben nem állit fel meg nem szerzett jövedelemmel kapcsolatban megdönthetetlen vélelmet. A törvény a tevékenységre jellemző kereset meghatározását ugyan az adózóra hárítja, ennek kiszámításához azonban a szabályok elegendő támpontot adnak; vita eseten pedig a bizonyítás az adóhatóságra hárul.

A határozat indokolása szerint az szja-törvényt eredetileg módosító törvényt a jogalkotó - észlelve a szabályozás hiányosságait - még a módosítások hatálybalépése előtt korrigálta. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: ez a módosítás, amelyet az indítványozók nem kifogasoltak, nem állt teljesen összhangban a jogállamiság alapvető követelményeivel, mert a törvény a címe alapján nem tartalmazhatta volna a tevékenységre jellemző keresetről szóló jogszabály módosítását is.

A Taláros Testület nem vizsgálta az indítványozók azon általános érveit, amelyek a tevékenységre jellemző kereset bevezetésére, alkalmazása ésszerűségére, célszerűségére, hasznosságára vonatkoztak.

+

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP, mert véleménye szerint a sajtószabadságot sértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott intézményrendszer és finanszírozási rendszer. A szocialista párt úgy véli: „A törvény a médiatanácsban és kuratóriumokban a korábbi kiegyensúlyozottság elvét feladva egyoldalú, vagy kizárólagos kormánybefolyást biztosít.  Az a tény, hogy a miniszterelnök embere vezeti a médiatanácsot, azt mutatja, hogy a sajtó sokszínűsége és a véleményszabadság erős korlátokba fog ütközni. A testületek tagjait és vezetőit kilenc évre bebetonozza. A kormányoldal egyeduralomra tör!"

Támadják és alkotmányellenesnek, a sajtószabadságot sértőnek tartják az új intézményrendszer finanszírozási rendszerét is, hangsúlyozván: „Az elfogadott törvény biztosítja a közszolgálati médiumok államosításának jogát.  Ezt a jó gyereknek meghagyhatják, a rossz gyerekektől pedig elvehetik. Az egyetlen magyarázat az lehet, hogy itt a szabad rablás és a csókosok kedvezményezésének az időszaka következik".

A beadványt Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető, Hiller István, Mandur László és Lendvai Ildikó szerkesztette. Úgy gondolták, gondolják, hogy „sajátos" érveik alapján: „Támadjuk és alkotmányellenesnek, a sajtószabadságot sértőnek tartjuk az új intézményrendszert, és finanszírozási rendszerét. Az egész visszamenőleges megsemmisítését kérjük!"

+

Az Alkotmánybíróságtól remél orvoslást a „Lex-Gárda" érdekében a Jobbik. Ebbéli hitben támadta meg az augusztus elején elfogadott közbiztonsági törvénycsomagot, amely egyebek mellett szabálysértésként határozza meg a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvételt. Volner János, a párt rendvédelmi kabinetjének elnöke hangsúlyozta: a Jobbik beadványában nem a bűnözők elleni szigorúbb fellépést támadja, hanem a gárdisták elleni szükségtelen rendőri fellépést kívánja kivenni az úgynevezett salátatörvényből".

A Jobbik a törvénycsomag azon rendelkezésének megsemmisítését is kéri, amely az elkövetéstől számított 48 órán belüli elfogás esetén is a tettenérésre vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő. Beadványukban egyrészt a „normavilágosság elvét sértő törvényi megfogalmazásra", másrészt a „szabadságjogokat súlyosan sértő törvényi korlátozásokra" hivatkoznak. Nem világos például, hogy miként lehet részt venni egy már feloszlatott, tehát „jogi szempontból nem létező" társadalmi szervezetben - fejtette ki Volner János, aki szerint a törvény szövege „önmagában is botrányosan rossz, nagyon durva elütési, és óriási szakmai bakikat" tartalmaz.

A Jobbik komoly problémaként értékeli a törvénycsomagban foglalt gyülekezési, egyesülési jogok korlátozását. Állítják: a Fővárosi Ítélőtábla 2009. június 2-án hozott ítéletében a véleménynyilvánítás eszközeként határozta meg az egyenruha viselést, így a kormány az alkotmánnyal ellentétes módon próbálja büntetni a gárda egyenruháját viselőket: „a jogalkotó nem határozta meg a tettenérés fogalmát, és így elfogadhatatlan módon terjesztette ki azt a 48 órán belül őrizetbe vett személyekre is. Ráadásul a jogalkotási törvényt is megsértette a törvénycsomag előkészítése során, mivel nem biztosított kellő időt a jogszabály életbe lépésére való felkészülésre."

+

Alkotmánybírósághoz fordult az LMP is. Egy hónapja lépett életbe a szabálysértési törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások elkövetése esetén is elzárással büntethetők a tolvajok, akkor is, ha fiatalkorúak. Az LMP szerint a törvény egyes rendelkezései egyértelműen az ENSZ gyermekjogi egyezményébe ütköznek. A párt az Alkotmánybírósághoz fordult, bejelentve: ha a Taláros Testület nem semmisíti meg őket, akkor nemzetközi fórumokon kérnek felülvizsgálatot.

Az Alkotmánybíróság 2010. szeptember 13-14-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén először az Országos Választási Bizottság 418/2009. (X. 29.) OVB határozata elleni kifogással foglalkozik. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés 4 évre válassza?"

Megvitatják az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. § (3) és (4) bekezdésének alkotmányosságát.

A testület elé kerül az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdése l) pontja „különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá," szövegrészének alkotmányosságát elemző tervezet.

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 437/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a 2009. december 31-e előtt az Alkotmánybíróság által hozott olyan határozatokat és végzéseket, amelyekben az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította vagy az eljárását - az indítvány visszavonása kivételével - megszüntette az Országgyűlés nyilvánítsa semmissé, és a törvényben rendelje el ezekben az ügyekben az érdemi határozat meghozatalát?"

Napirendre kerül az Országos Választási Bizottság 420/2009. (X. 29 OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság határozatában, végzésében - az indítványozó kérelmére - fel kell tüntetni az indítványozó nevét?"

Szó lesz az Országos Választási Bizottság 101/2007. (III. 26.) OVB határozatáról. Az OVB hitelesítette a Patrubány Miklós által a Magyarok Világszövetsége képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti „Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

Megbeszélik a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény 81. § (1) bekezdés első mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Az alkotmánybírák megvizsgálják, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézet-e elő azzal, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának szabályozásakor nem alkotta meg azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a Magyar Köztársaságban menekültként elismert személyek családtagjai akkor is engedélyt kaphassanak a magyarországi tartózkodásra családi együttélés céljából, ha jogszabály kizárja a származási ország úti okmányának elismerését.

Megtárgyalják a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 69. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Kedden a testület nyolcadszor foglalkozik a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) bekezdésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezettel. A támadott rendelkezés lehetővé teszi a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt elemzi, hogy az Országgyűlés nem állított tilalmat az ügyvéd tanúként való kihallgatása elé olyan ténnyel vagy adattal összefüggésben, amelyről az ügyvéd a büntetőeljárásban védőként szerzett tudomást.

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 338/2010. (IV. 23.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által kezdeményezett országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy azok a bírók, akiknek jogerős határozata jogtalan fogva tartást eredményezett, bíróként ne dolgozhassanak tovább?"

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 368/2010. (IX. 3.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette Udvaros Renáta, a Somogy Ifjúságáért Egyesület elnöke és dr. Nagy Ádám, az Ifjúságszakmai Társaság Alapítvány elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „A Magyar Országgyűlés tűzzön napirendjére és tárgyaljon meg az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokról szóló törvénytervezetet!"

Megkérdőjelezték a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 54. § (1) bekezdése a „korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó" szövegrészének alkotmányosságát.

A keddi teljes ülés végén négy végzéstervezetről is tárgyalnak.